Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezen a nyáron járjunk többet mezítláb

Érdekességek2022. június 22.

Fotó: gettyimages.com

Vajon tudjuk-e, milyen előnyökkel jár, ha az előttünk álló nyári időszakban, amikor csak tehetjük, gyakrabban járunk mezítláb? Ha nemleges a válaszunk, érdemes összegyűjtenünk néhány információt ezzel kapcsolatban.

Amikor alkalom adódik rá, hogy cipő nélkül járkáljunk, valójában másképpen, azaz környezetünkkel harmóniában mozgunk. Ami meglepő módon védelmet nyújt lábunknak és egész testünknek, így pl. sokkal kisebb lesz a sérülések esélye. 

A normál emberi láb a lábujjaknál szélesebb, a saroknál keskenyebb formájú, ugyanakkor gyakori, hogy a cipőket ezen jellemzőkkel ellentétes módon tervezik. Ez azt jelenti, hogy a lábunkat sokszor olyan cipőkbe szorítjuk, amelyek megváltoztatják a láb alakját, deformációt okoznak.

Amellett a vastag talpú cipő sem előnyös, mert „elzárja” a talpon lévő receptorokat (idegvégződéseket, melyek továbbítják a talp által érzékelt információkat az agynak), ami kevésbé természetes járást eredményezhet. Amikor módunkban áll mezítláb járni, elkerülhetővé válik az ezzel összefüggő, további problémák megjelenése. 

Ezért törekedjünk rá, hogy a jó idő beköszöntével, amikor csak tehetjük, minél többet járkálunk mezítláb pl. a kertünkben vagy más, alkalmas helyen (ahol változatos a talaj), hogy megtapasztaljuk a láb földdel való közvetlen érintkezésének előnyeit.

Idegvégződések jelzései az agynak

A lábunk hihetetlenül érzékeny testrészünk, mivel a talp idegvégződései jeleket közvetítenek az agynak, de cipőben tompítjuk ezeket a visszajelzéseket. Ha viszont többet járunk mezítláb, észre fogjuk venni, hogy javul az egyensúlyérzetünk (ahogy a lábfej izmai megfeszülnek és ellazulnak), valamint a különböző testrészek testhez viszonyított helyzetének érzékelése (propriocepció).

Ha pl. földúton, vagy köves talajon járunk, a proprioceptív reflexeinknek köszönhetően akkor is megtartjuk az egyensúlyunkat, és nem esünk el, amennyiben az előttünk lévő útra figyelünk.

Pszichésen hihetetlen érzés megtapasztalni a földet a lábunk alatt. Amikor  módunkban áll pl. homokos talajon járni (tóparton, tengerparton), valószínűleg alig várjuk, hogy levegyük a cipőnket, és mezítláb érezzük a homokot a lábujjaink között. A különböző szemcséjű,szerkezetű és hőmérsékletű talaj megtapasztalása mezítláb élményszámba megy. Ahogy egy vidéki séta földúton kellemesebb, mint a városi betonon, úgy sokkal többet jelent a természetben pl. iszapot, füvet, kavicsot érezni a lábunk alatt, ha mezítláb vagyunk.

A mezítláb járás segít felszínre hozni a föld jótékony hatásait

Amikor lábunkkal közvetlenül érintjük a talajt (földelés), jótékony hatást gyakorolunk a szervezetünkre, így többek közt a keringésre, az alvásminőségre, az immunrendszerre. Továbbá csökkenthetjük a stresszt vagy a gyulladást, javíthatunk hangulatunkon. A mezítlábas séta egyúttal olyan földelési elem, melynek gyógyító erejét tekintve egyre több kutatás folyik. De a harcművészek és a jógik már évezredek óta felismerték ennek a kapcsolatnak a jelentőségét…


A mozgás hatékonyságának növelése

A lábfejünkben, talpunkon rendkívül sok, 200 000 exteroceptor (külső érzékelő idegvégződés) működik a külvilág ingereinek felvételére, amelyek segítenek ráhangolódni a körülöttünk lévő világra. Emiatt a lábunk képes folyamatosan formálódni és megfelelni a körülményeknek.

Fotó: 123rf.com

A talpunkon lévő exteroceptorokból származó terepinformációk az ízületek, a core és más izmok, inak alkalmazkodását, valamint a testtartás megváltoztatását teszik lehetővé, hogy védjenek a sérülések ellen. Mindeközben az agyunk finom mikrobeállításokat, módosításokat végez a változó terepen kialakított járásformákon, nemcsak a sérülések kockázatának lecsökkentése, hanem a mozgás hatékonyságának növelés érdekében is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért fontos időben eltávolítani a basaliomát?

2026. október 13.

A basalioma az egyik leggyakoribb bőrrák típus, amely többnyire nem feltűnő és csak a szűrés során veszi észre a bőrgyógyász. A jó hír, hogy általában lassan növekszik és nagyon ritkán ad áttétet, ezért megfelelő kezelés mellett többnyire jól gyógyítható. A rossz hír, hogy kezeletlenül helyileg egyre nagyobb területet pusztíthat el. Éppen ezért hívta fel dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica sebésze a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van az időben történő sebészi kimetszésnek.



A basalioma egy gyakori bőrrák típus

A basalioma a bőr legalsó sejtrétegéből kiinduló rosszindulatú daganat. Kezdetben gyakran jellegtelen: megjelenhet apró, fénylő, tömött csomóként, foltként vagy pirosas, nehezen gyógyuló sebként. Általában lassan növekszik, és idővel kisebesedhet. Széle sokszor gyöngyházfényű, az elváltozás pedig időnként vérezhet, bepörkösödhet, majd átmenetileg be is gyógyulhat. Emiatt könnyű egyszerű sebnek vagy makacs pattanásnak gondolni. Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, például az arcon, a kopasz fejbőrön és a fülön alakul ki, de a törzsön, így a mellkason és a háton is megjelenhet.

Miért lehet veszélyes, ha a basaliomát későn távolítják el?

Ha a basaliomát nem távolítják el időben, lassan, de folyamatosan növekedhet, és a környező szöveteket károsíthatja. A következmények elsősorban attól függőek, hogy hol helyezkedik el, mekkora és milyen típusú a daganat. – A basalioma idővel kifekélyesedhet és visszatérően vérezhet, ezért akár krónikus sebként is fennállhat. Ez egyre mélyebbre terjedhet, és hosszabb idő alatt károsíthatja a bőralatti szöveteket, nagyobb elváltozásoknál pedig az izmokat, porcokat vagy csontokat is. Az arcon, orron, fülön vagy szem környékén jelentős helyi szövetkárosodást és később összetettebb műtéti beavatkozást tehet szükségessé – magyarázza Medgyesy doktor. – Ha a képlet nagyobbá válik vagy előrehaladott stádiumba kerül, akkor az eltávolítása után nagyobb heg vagy rekonstrukciós műtét is szükségessé válhat. Mivel szerencsére áttétet nagyon ritkán ad, ezért a basalioma fő veszélyét nem az áttétképzés, hanem a kezeletlenül kialakuló helyi szövetpusztítás jelenti.

A szociális gátlás

2026. október 12.

Előfordulhat az, hogy valaki kifejezetten rosszabbul teljesít mások jelenlétében, egyszerűen lefagy, akár versenyhelyzetben, akár ha csak valaki(k) figyeli(k) a viselkedését. Ez nagyon gyakran abból fakad, hogy az illető vagy nincs tudatában annak, egy-egy társas helyzetben hogyan is kellene viselkedni, vagy nagyon is tudatában van, csak fél, hogy pont azoknak az elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Sokak tapasztalata, hogy gyakran félve, szorongva lépnek be egy helyiségbe, legyen szó házibuliról, értekezletről vagy iskolai foglalkozásról. És ez a félelem különösen erős akkor, ha az ember épp nem a saját közegében van, hanem a jelenlévők, vagy legalábbis azok nagy része ismeretlen számára. Egyszerűen kívül van a helyzet a szociális komfortzónáján.

Általános vélekedés, hogy a társas gátlás igazi kiindulópontja a kamaszkor, mert akkor van a legnagyobb jelentősége a mások (főleg a barátok, no meg az ellenkező nem) véleményének, akkor lehet a legnagyobb a megfelelési kényszer. És ezzel párhuzamosan a meg nem feleléstől való félelem.

De sokaknál ez felnőtt korban is megjelenik, hogy egy igazán baráti, támogató közegben az ember fel tud oldódni, de más helyzetek már komoly kihívást jelentenek számára. Például elmenni egy állásinterjúra majdnem mindenkinek stresszes, de van akinek szinte megoldhatatlan feladat. Vagy felhívni egy hivatalt, leülni egy idegen mellé a vonaton, esetleg mások jelenlétében étkezni. De miért is létezik a társas gátlás? A leggyakoribb magyarázat szerint azért, mert az egyén társas helyzetekben, mások „szeme előtt“ viselkedésével nagyobb kockázatot vállal, amitől könnyebben hibázik, és ez eleve szorongást vált ki belőle.

A torokfájásról

2026. október 12.

Torok- és garatgyulladásban az emberek átlagosan évente egyszer szenvednek - mindenekelõtt a hideg, esõs évszakban. A torok- és nyelési panaszok okozói az esetek körülbelül 85%-ában vírusok (elsõsorban a megfázásért felelõs vírusok, mint például a rhinovírus vagy a parainfluenzavírus) és csak ritkább esetben a baktériumok.

Torokgyulladás felléphet égési vagy marási sérülések után is, valamint lehet allergiás reakció következménye is. Ezenkívül a panaszokat hangos éneklés, kiabálás vagy hosszan tartó beszéd, valamint a légutaknak a dohányzás miatti irritációja, vagy akár a poros, száraz levegõ is okozhatja.

Melyek a kezelés lehetõségei?

Antibiotikumok szedése csak akkor javasolt, ha tisztázott, hogy a fertõzés bakteriális eredetû. Erre a betegség hirtelen fellépte, a magas láz, a megnagyobbodott nyirokcsomók, valamint a mandulákon látható gennyes lepedék utal. Az a korábban elterjedt eljárás, hogy megelõzõ jelleggel antibiotikumokat adnak a vírusok miatt károsodott nyálkahártya bakteriális felülfertõzõdésének elkerülése érdekében, ma már elavultnak minõsül, sõt. Kifejezetten káros, mert a túlzott antibiotikumszedés - nem utolsó sorban pedig a nem megfelelõ ideig tartó antibiotikum-fogyasztás - azt eredményezi, hogy a baktériumok megerõsödnek, rezisztenssé válnak, illetve szükségtelenül pusztulnak el szervezetünkben a "jó" baktériumok is, melyek pótlásáról sajnos, legtöbben nem gondoskodunk...