Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezen a nyáron járjunk többet mezítláb

Érdekességek2022. június 22.

Fotó: gettyimages.com

Vajon tudjuk-e, milyen előnyökkel jár, ha az előttünk álló nyári időszakban, amikor csak tehetjük, gyakrabban járunk mezítláb? Ha nemleges a válaszunk, érdemes összegyűjtenünk néhány információt ezzel kapcsolatban.

Amikor alkalom adódik rá, hogy cipő nélkül járkáljunk, valójában másképpen, azaz környezetünkkel harmóniában mozgunk. Ami meglepő módon védelmet nyújt lábunknak és egész testünknek, így pl. sokkal kisebb lesz a sérülések esélye. 

A normál emberi láb a lábujjaknál szélesebb, a saroknál keskenyebb formájú, ugyanakkor gyakori, hogy a cipőket ezen jellemzőkkel ellentétes módon tervezik. Ez azt jelenti, hogy a lábunkat sokszor olyan cipőkbe szorítjuk, amelyek megváltoztatják a láb alakját, deformációt okoznak.

Amellett a vastag talpú cipő sem előnyös, mert „elzárja” a talpon lévő receptorokat (idegvégződéseket, melyek továbbítják a talp által érzékelt információkat az agynak), ami kevésbé természetes járást eredményezhet. Amikor módunkban áll mezítláb járni, elkerülhetővé válik az ezzel összefüggő, további problémák megjelenése. 

Ezért törekedjünk rá, hogy a jó idő beköszöntével, amikor csak tehetjük, minél többet járkálunk mezítláb pl. a kertünkben vagy más, alkalmas helyen (ahol változatos a talaj), hogy megtapasztaljuk a láb földdel való közvetlen érintkezésének előnyeit.

Idegvégződések jelzései az agynak

A lábunk hihetetlenül érzékeny testrészünk, mivel a talp idegvégződései jeleket közvetítenek az agynak, de cipőben tompítjuk ezeket a visszajelzéseket. Ha viszont többet járunk mezítláb, észre fogjuk venni, hogy javul az egyensúlyérzetünk (ahogy a lábfej izmai megfeszülnek és ellazulnak), valamint a különböző testrészek testhez viszonyított helyzetének érzékelése (propriocepció).

Ha pl. földúton, vagy köves talajon járunk, a proprioceptív reflexeinknek köszönhetően akkor is megtartjuk az egyensúlyunkat, és nem esünk el, amennyiben az előttünk lévő útra figyelünk.

Pszichésen hihetetlen érzés megtapasztalni a földet a lábunk alatt. Amikor  módunkban áll pl. homokos talajon járni (tóparton, tengerparton), valószínűleg alig várjuk, hogy levegyük a cipőnket, és mezítláb érezzük a homokot a lábujjaink között. A különböző szemcséjű,szerkezetű és hőmérsékletű talaj megtapasztalása mezítláb élményszámba megy. Ahogy egy vidéki séta földúton kellemesebb, mint a városi betonon, úgy sokkal többet jelent a természetben pl. iszapot, füvet, kavicsot érezni a lábunk alatt, ha mezítláb vagyunk.

A mezítláb járás segít felszínre hozni a föld jótékony hatásait

Amikor lábunkkal közvetlenül érintjük a talajt (földelés), jótékony hatást gyakorolunk a szervezetünkre, így többek közt a keringésre, az alvásminőségre, az immunrendszerre. Továbbá csökkenthetjük a stresszt vagy a gyulladást, javíthatunk hangulatunkon. A mezítlábas séta egyúttal olyan földelési elem, melynek gyógyító erejét tekintve egyre több kutatás folyik. De a harcművészek és a jógik már évezredek óta felismerték ennek a kapcsolatnak a jelentőségét…


A mozgás hatékonyságának növelése

A lábfejünkben, talpunkon rendkívül sok, 200 000 exteroceptor (külső érzékelő idegvégződés) működik a külvilág ingereinek felvételére, amelyek segítenek ráhangolódni a körülöttünk lévő világra. Emiatt a lábunk képes folyamatosan formálódni és megfelelni a körülményeknek.

Fotó: 123rf.com

A talpunkon lévő exteroceptorokból származó terepinformációk az ízületek, a core és más izmok, inak alkalmazkodását, valamint a testtartás megváltoztatását teszik lehetővé, hogy védjenek a sérülések ellen. Mindeközben az agyunk finom mikrobeállításokat, módosításokat végez a változó terepen kialakított járásformákon, nemcsak a sérülések kockázatának lecsökkentése, hanem a mozgás hatékonyságának növelés érdekében is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen erős a napsugárzás?

2025. július 07.

Az ultraviolasugárzás erőssége napról napra és területről területre, sőt a tengerszint feletti magasságtól függően is változik.

Az UV-sugárzás erősségét az ún. UV-index adja meg, melyet egységes elvek alapján az ENSZ Környezetvédelmi programjának keretében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dolgozott ki. A mérőszámok 1-25-ig emelkednek és a sugárzás erősségét mutatják. Minden nap tájékozódhat a sugárzásról az Országos Meteorológiai Intézet internetes honlapján (www.met.hu) vagy külföldön a szállásadótól, illetve a nemzetközi meteorológiai honlapokról (www.metoffice.gov.uk).

Tájékoztatásul az UV-index skálája és besorolása a következő ábrán látható (az egyes számokhoz tartozó színkódokat nemzetközi előírások rögzítik).

Milyen a jó napszemüveg?

2025. július 07.



Az UV-sugarak nagy részét a szaruhártya elnyeli, csupán 3%-uk éri el a szemfeneket. Az intenzív sugárzás hatására ezért a szem külső képletei „leéghetnek”. (Ez a jelenség okozza az ún. „hóvakságot” is – l. „A téli sportok veszélyei” című rész). A szem szárazzá válik, erezettsége megnő, fájdalmas és fényérzékeny lesz. A tüneteket sokszor heves fejfájás kíséri. Ilyenkor a kamillateás hideg borogatás, a szem lefedése és a fény kerülése jó hatású.

A szem sugárártalmainak megelőzésében fontos a jó napszemüveg. Ennek ismérve, hogy kellően sötétített, nem korlátozza a látásélességet és a színlátást, valamint 100%-os UV-védelmet biztosít. Nem elengedhetetlen kellék a szemüvegszárba épített MP3-lejátszó, de a szemüvegszár adjon oldalt és alul-felül is megfelelő takarást a szemnek. Fontos tudni, hogy a zöld színű szemüveggel a legjobb a természetes színlátás, a kék pedig a havas táj vakító fehérségét tompítja. A szürke szemüveglencse erős napfényben tökéletes, a természetes színeket adja vissza. A barna lencsén át a szem erős napfényben a mélységet, a teret jól érzékeli. Ezért kerékpározáshoz, hegymászáshoz a legideálisabb. A sárga lencse viselete gyenge fényben ajánlott, jó képélességet biztosít azáltal, hogy erősíti a kontrasztokat. Erős fényben viszont hunyorgásra késztet, akárcsak a rózsaszín üveg.

A narancs árnyalatú lencse, ugyanúgy, mint a barna, szintén jól érzékeli a mélységet, viszont nem ajánlott erős fényben. A lila lencsék kedvező tulajdonságairól (ha van) a szerző értesítést kér.

A legbiztosabb védelem a napsugárzás hatásaitól az, ha az UV-sugárzás a felsorolt védőeszközökkel mérsékelhető. Ez általában délelőtt 11 óra előtt és a délutáni órákban, 15 óra után lehetséges.

Ezekre az ételekre és italokra figyeljünk a nyári hőségben!

2025. július 06.

Ahogy megérkezik a nyári meleg, nemcsak a gardróbot, hanem az étrendet is érdemes „átöltöztetni”. A kánikula különösen megterhelő lehet a szív- és érrendszer számára, ezért fontos, hogy ne csak a folyadékpótlásra, hanem az étkezések minőségére is figyeljünk. Bakk Brigitta, a Flora dietetikusa osztja meg legfontosabb tanácsait arról, hogyan őrizhetjük meg egészségünket a meleg nyári napokon.

A hőség mindenkire hatással van

A nyári hőhullámok idején jellemző a vérnyomás csökkenése, miközben a pulzus emelkedik – ez különösen megterheli a szívet. Fokozódhatnak a migrénes tünetek, csökkenhet a koncentrációképesség, nőhet a reakcióidőnk. Előfordulhat alvászavar, kimerültség, melyek mind tovább növelhetik a különböző betegségek kockázatát. A leginkább veszélyeztetettek közé a krónikus betegségben szenvedők (például cukorbetegek, vesebetegek, magas vérnyomással élők), az idősek, kisgyermekek és a várandósok tartoznak. Ugyanakkor egészséges embereknél is előfordulhatnak a hőség miatti panaszok, még diagnosztizált szívbetegség nélkül is; ilyenkor nem kell megijedni, de érdemes odafigyelni arra, mit, mikor és mennyit viszünk be a szervezetünkbe.

Folyadékbevitel: nem csak a mennyiség, a minőség is számít

A meleg napokon mindenki számára alapvető fontosságú a megfelelő folyadékpótlás, de különösen azoknak, akik szívbetegséggel vagy magas vérnyomással élnek. Bár a régi ajánlások szerint szívbetegeknek korlátozni kellett a folyadékbevitelt, ez egy tévhit, a jelenlegi kutatások nem támasztják alá – a folyadékfogyasztás elengedhetetlen. Ami viszont valóban fontos, a sóbevitel csökkentése, hiszen az megköti a vizet, ezáltal emelheti a vérnyomást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása napi 5 g – ez kb. egy teáskanálnyi só. Ehhez képest a magyarok átlagosan akár a 15-20 grammot is elérik naponta, melynek fő forrása nem a sószóró, hanem az ipari élelmiszerek: kenyerek, felvágottak, konzervek, sajtok. A só használatát főzéskor is egyszerűen korlátozhatjuk; sokan nem tudják, de a fűszerkeverékek is nagy százalékban tartalmaznak nátrium-kloridot, ezért használjunk inkább friss zöldfűszereket, citrusféléket. Az ásványvizek nátriumtartalma is eltérő lehet, így ellenőrizzük a címkét; 1 g nátrium kb. 2,5 g sónak felel meg. Ha sportolás vagy erős izzadás miatt izotóniás italra van szükség, kivételnek számít, de átlagos napi fogyasztásnál nem indokolt. Fontos, hogy ne várjuk meg, amíg szomjasak legyünk, a nap során legyen kiegyensúlyozott a folyadékbevitel.

Vörösbor, margarin, avokádó – tévhit vagy valóság?

A szívegészséggel kapcsolatban több táplálkozási tévhit is él. Az egyik legismertebb, hogy a vörösbor fogyasztása jót tesz a szívnek. Igaz ugyan, hogy tartalmaz rezveratrolt – egy értékes antioxidánst –, de az alkohol károsító hatása ezt bőven felülírja. Sokkal jobban járunk, ha ugyanazt a vegyületet szőlőhéjból vagy szőlőmagból nyerjük ki, alkoholmentes formában. Ugyanígy elterjedt tévhit, hogy a margarinok tele vannak transzzsírokkal – ez már rég nem igaz. A modern, jó minőségű margarinok, így a Flora original is kifejezetten a szív egészségét támogató növényi olajokból készülnek, értékes omega-3 és omega-6 zsírsavakat és vitaminokat tartalmazva. A nyári étrend tervezésekor érdemes előnyben részesíteni a káliumban és magnéziumban gazdag ételeket: például banánt, avokádót, olajos magvakat, zöldségeket. A bennük lévő ásványi anyagok fontos szerepet játszanak a szívizom működésében, a vérnyomás szabályozásában, és a szívritmus egyensúlyának fenntartásában.