Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezekre az ételekre és italokra figyeljünk a nyári hőségben!

Érdekességek2025. július 06.

Ahogy megérkezik a nyári meleg, nemcsak a gardróbot, hanem az étrendet is érdemes „átöltöztetni”. A kánikula különösen megterhelő lehet a szív- és érrendszer számára, ezért fontos, hogy ne csak a folyadékpótlásra, hanem az étkezések minőségére is figyeljünk. Bakk Brigitta, a Flora dietetikusa osztja meg legfontosabb tanácsait arról, hogyan őrizhetjük meg egészségünket a meleg nyári napokon.

Fotó: rawpixel © 123RF.comA hőség mindenkire hatással van

A nyári hőhullámok idején jellemző a vérnyomás csökkenése, miközben a pulzus emelkedik – ez különösen megterheli a szívet. Fokozódhatnak a migrénes tünetek, csökkenhet a koncentrációképesség, nőhet a reakcióidőnk. Előfordulhat alvászavar, kimerültség, melyek mind tovább növelhetik a különböző betegségek kockázatát. A leginkább veszélyeztetettek közé a krónikus betegségben szenvedők (például cukorbetegek, vesebetegek, magas vérnyomással élők), az idősek, kisgyermekek és a várandósok tartoznak. Ugyanakkor egészséges embereknél is előfordulhatnak a hőség miatti panaszok, még diagnosztizált szívbetegség nélkül is; ilyenkor nem kell megijedni, de érdemes odafigyelni arra, mit, mikor és mennyit viszünk be a szervezetünkbe.

Folyadékbevitel: nem csak a mennyiség, a minőség is számít

A meleg napokon mindenki számára alapvető fontosságú a megfelelő folyadékpótlás, de különösen azoknak, akik szívbetegséggel vagy magas vérnyomással élnek. Bár a régi ajánlások szerint szívbetegeknek korlátozni kellett a folyadékbevitelt, ez egy tévhit, a jelenlegi kutatások nem támasztják alá – a folyadékfogyasztás elengedhetetlen. Ami viszont valóban fontos, a sóbevitel csökkentése, hiszen az megköti a vizet, ezáltal emelheti a vérnyomást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása napi 5 g – ez kb. egy teáskanálnyi só. Ehhez képest a magyarok átlagosan akár a 15-20 grammot is elérik naponta, melynek fő forrása nem a sószóró, hanem az ipari élelmiszerek: kenyerek, felvágottak, konzervek, sajtok. A só használatát főzéskor is egyszerűen korlátozhatjuk; sokan nem tudják, de a fűszerkeverékek is nagy százalékban tartalmaznak nátrium-kloridot, ezért használjunk inkább friss zöldfűszereket, citrusféléket. Az ásványvizek nátriumtartalma is eltérő lehet, így ellenőrizzük a címkét; 1 g nátrium kb. 2,5 g sónak felel meg. Ha sportolás vagy erős izzadás miatt izotóniás italra van szükség, kivételnek számít, de átlagos napi fogyasztásnál nem indokolt. Fontos, hogy ne várjuk meg, amíg szomjasak legyünk, a nap során legyen kiegyensúlyozott a folyadékbevitel.

Vörösbor, margarin, avokádó – tévhit vagy valóság?

A szívegészséggel kapcsolatban több táplálkozási tévhit is él. Az egyik legismertebb, hogy a vörösbor fogyasztása jót tesz a szívnek. Igaz ugyan, hogy tartalmaz rezveratrolt – egy értékes antioxidánst –, de az alkohol károsító hatása ezt bőven felülírja. Sokkal jobban járunk, ha ugyanazt a vegyületet szőlőhéjból vagy szőlőmagból nyerjük ki, alkoholmentes formában. Ugyanígy elterjedt tévhit, hogy a margarinok tele vannak transzzsírokkal – ez már rég nem igaz. A modern, jó minőségű margarinok, így a Flora original is kifejezetten a szív egészségét támogató növényi olajokból készülnek, értékes omega-3 és omega-6 zsírsavakat és vitaminokat tartalmazva. A nyári étrend tervezésekor érdemes előnyben részesíteni a káliumban és magnéziumban gazdag ételeket: például banánt, avokádót, olajos magvakat, zöldségeket. A bennük lévő ásványi anyagok fontos szerepet játszanak a szívizom működésében, a vérnyomás szabályozásában, és a szívritmus egyensúlyának fenntartásában.


Melegben nehezebb a diétát tartani?

A divatos étrendek, mint a ketogén vagy az időszakos böjt (intermittent fasting) népszerűsége nyáron is kitart, ám a szélsőséges étrendek különösen megterhelőek lehetnek kánikulában. Ilyenkor nemcsak a szervezetnek van nagyobb energiaigénye a hőszabályozás miatt, hanem a megváltozott étkezési ritmus is kihívás lehet. A legfontosabb, hogy a nyári étrend legyen könnyen emészthető, hidratáló és tápláló – ne vonjuk meg a szervezettől a szükséges tápanyagokat a gyors fogyás reményében, főleg ha van valamilyen krónikus betegség a háttérben. Igyekezzünk tartalmas, például tojást, teljes kiőrlésű kenyeret, zöldségeket tartalmazó reggelit fogyasztani, ebédidőben pedig kerüljük a nehéz, zsíros fogásokat, inkább zöldséges leveseket, salátákat, grillezett húsokat tegyünk az asztalra. A vacsora pedig hideg krémlevesből, salátákból, és friss gyümölcsökből is állhat. A zsiradékokat érdemes korlátozni, és az értékes omega-zsírsavak tartalmazó margarinokat, például a Flora szívbarát termékeit választani. Ne feledjük, a hőség nemcsak az általános közérzetet, de a szív működését is megterheli. A tudatos, könnyű és szívbarát táplálkozás az egész testünknek felüdülés lehet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.

Éljen megfontoltan, éljen tovább!

2026. október 22.

A várható élettartam évrõl évre nõ: vannak olyan szerencsés országok, ahol ez a nõknél majdnem 80, a férfiak esetében 75 év. Használja ki ön is az élet adta lehetõségeket, hiszen a kulcs - legalábbis részben - a saját kezében van. 

Vegye fontolóra, hogy az alábbi jó tanácsok közül melyeket tudná könnyedén megfogadni. Rá fog jönni, hogy a számuk nem is kevés. És máris tett valamit annak érdekében, hogy tovább éljen...

Nevessen sokat!

Nem is hinné, hogy egy kiadós nevetés felér némi testedzéssel, például 10 percnyi kocogással. Kimutatható, hogy csökkenti a stresszhormonszintet, erõsíti a szervezet természetes védekezõrendszerét és az antitesteket is aktivizálja (melyek hatására a szervezetben védõanyag keletkezik).

Tanuljon a déliektõl!

Közismert tény, hogy a mediterrán népek - pl. az olaszok, a spanyolok, a franciák - viszonylag tovább élnek, ami valószínûleg egészségesebb étrendjükkel, helyes táplálkozási szokásaikkal is magyarázható. Kövesse példájukat! Fogyasszon több friss árut, így ha teheti, naponta járjon a helyi piacra bevásárolni, és lehetõleg szakítson a "modern" világ áldásaival: a tartósított és a mélyhûtött élelmiszerekkel.