Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezeket mindenkinek tudnia kell a vérrögökről!

Érdekességek2017. május 20.

Akár az artériában, akár a vénában alakulnak ki vérrögök, mindkét esetben életveszélyes állapotról van szó, melynél nagy hangsúly van mind az akut ellátáson, mind pedig a prevención. Hogy melyek azok az információk, amelyeket mindenkinek tudnia kell a trombózisról, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt. 

A vérrögök életveszélyesek is lehetnek

Az első és legfontosabb, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy a vérrögök bizony óriási veszélyt hordoznak magukban, és akár az illető életébe is kerülhet a kialakulásuk- pedig a probléma megfelelő óvintézkedésekkel megelőzhető lenne. Egy korábbi amerikai felmérés szerint sajnos a megkérdezettek csupán 57 százaléka volt tisztában a mélyvénás trombózissal (DVT) és annak veszélyeivel. Pedig ugyanolyan életveszélyes állapot, mint pl. a stroke vagy a szívinfarktus, ráadásul az International Society on Thrombosis and Heamostasis szerint a második vezető fogyatékossági ok a magasabb jövedelmű országokban.


Nem csak az idősebbeknél alakulhat ki

Sokan úgy gondolják, hogy a vérrögök egyedül az idősebb korosztály tagjait veszélyeztetik, és bár az igaz, hogy a kor előrehaladtával nő a kialakulásuk esélye, ám igen gyakori az is, amikor fiataloknál lép fel trombózis, például fogamzásgátlók szedése során. Az ösztrogén hormont tartalmazó fogamzásgátlók fokozzák a trombózis kialakulásának veszélyét, főleg, úgy, hogy ha az illetőnek öröklött trombofíliája is van, (amit a tabletta szedésének megkezdése előtt ki kellett volna vizsgálni) Természetesen a fiatal férfiakat sem kerüli el a trombózis, például baleset, gipszrögzítés alkalmával, amennyiben nekik is van öröklött trombózis hajlamuk

Nem jár mindig figyelemfelhívó tünetekkel

A trombózis legjellemzőbb tünetei a fájdalom, az adott végtag bedagadása és livid elszíneződése. Ennek ellenére nem ritka az sem, hogy igen elhanyagolható panaszok jelentkeznek (pl. izomlázszerű fájdalom), de az is meglehet, hogy semmi sem hívja fel a problémára a figyelmet- ezt nevezzük néma trombózisnak. Ennek nagy veszélye, hogy az illető nem tud az állapotáról, és a keletkezett vérrög leszakad, majd a tüdőbe kerülve embóliát okoz.
A tüdőembólia tünetei: mellkasi fájdalom, köhögés, véres köpet (nem mindig), nehézlégzés, izzadás, szapora pulzus, kis fizikai terhelésre is fulladást jelentkezik.

Ezek a hajlamosító tényezők

A mélyvénás trombózisnak több hajlamosító tényezője is van. Magasabb rizikót jelentenek pl. az ortopéd műtétek, így ekkor a protokoll szerint mindenki részesül megelőző véralvadásgátló terápiában. Ezen kívül a rákos megbetegedésekkel kapcsolatos beavatkozások és kezelési módszerek (pl. kemoterápia) is nagy rizikót hordoznak, csakúgy, mint bizonyos hormonális terápiák, a várandósság és a gyermekágyi időszak. Végül érdemes tudni, hogy a családi halmozódás (szülőknek volt trombózisa) is hajlamosító tényezőnek számít, továbbá a 60 év feletti életkor, a dohányzás, a túlsúly, gipszrögzítés, valamint bizonyos betegségek, állapotok (pl. súlyos visszeresség, diabetes, hipertónia, kiszáradás, mozgásszegény életmód). Jó, ha mindenki tisztában van a fent felsoroltakkal, hiszen ekkor megnő a trombózis kialakulásának rizikója – pláne ha az illetőnek genetikai hajlama is van rá-, így szükség esetén konzultálhat szakemberrel az egyéni rizikóbecslésről és a megfelelő prevencióról- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Van, hogy gyógyszerre van szükség

A vérrögök kialakulásának megelőzése érdekében igen fontos a megfelelő életmód, vagyis a túlsúly leadása, a rendszeres mozgás, az egészséges étrend, 2-3 l folyadékfogyasztás, valamint a dohányzásról való leszokás. Ezen kívül szükség lehet kompressziós harisnya viselésére is, főleg akkor, ha visszértágulatokkal küzd a páciens. Érdemes tudni, hogy vannak olyan állapotok, amikor véralvadásgátló terápia is indokolt lehet! Hogy pontosan kinek is van rá szüksége, és mely trombózis rizikót fokozó szituációk kialakulásakor, azt szakember dönti el előzetes rizikóbecslés alapján.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.