Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezek miatt húzódhat el a köhögés

Érdekességek2023. december 15.

A makacs köhögés sokakat érintő panasz az őszi-téli időszakban. Gyakori velejárója a légúti betegségeknek, de akár súlyos egészségügyi problémákra is felhívhatja a figyelmet. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa a leggyakoribb kiváltó okokat foglalta össze.

Fotó: 123rf.comBetegség után irritált légutak

Légúti fertőzés után akár hetekig is megmaradhat a köhögés, anélkül, hogy egyéb panaszaink jelentkeznének. A vírusok miatt ugyanis a légutak duzzadttá, túlérzékennyé válhatnak, emiatt fordulhat elő, hogy a néhány nap alatt lezajló fertőzés miatt még hosszú időn át köhögés keseríti a mindennapokat. Ilyenkor nincs más tennivalónk, mint kivárni a tünetek elmúlását. Ha azonban a köhögés egyre erősödik vagy más tünetünk is jelentkezik, mindenképp forduljunk orvoshoz, mert ezek a jelek bakteriális fertőzésre is utalhatnak, ilyenkor antibiotikum kezelésre is szükség lehet.

Lappangó egészségügyi panaszok

A köhögést nem szabad félvállról venni, ha fertőzéses tünet nélkül, hosszabb ideje jelentkezik. Ez ugyanis allergiára, asztmára is utalhat, de hátsó garatfali váladékcsorgást okozó krónikus arcüreggyulladás, vagy reflux betegséggel társuló gyomorsav-túltengés és alvási apnoe tünete is lehet. Ilyen esetekben a köhögés csak az alapbetegség kezelésével fog elmúlni, ezért az alábbi panaszok esetén mindenképp javasolt orvoshoz fordulni: ha a köhögés fekvő helyzetben fokozódik, mellette gyomorégés, gyakori böfögés, hangos horkolás és nappali fáradtság is jelentkezik.

Kevés folyadékot fogyaszt
Egészséges embereknél is fontos, hogy napi 2 liter körüli folyadékot fogyasszanak, betegségek esetén ez a mennyiség megnő.
Légúti betegségek esetén a gyorsabb felépülést segíti, ha meleg teákat, leveseket vagy gyümölcsleveket, ásványvizet fogyasztunk, kinek mi esik jól. Az alkoholos italok és a koffein dehidratáló tulajdonságúak, ezért ezeket ilyenkor ne fogyasszuk. Az orrnyálkahártya helyi hidratálásáról sós vizes orrspray rendszeres használatával, vagy a levegő párásításával gondoskodhatunk.

Túl száraz, vagy túl nedves belső levegő

Ha a lakás levegője túl száraz fűtési szezonban, könnyen irritálhatja a betegség miatt gyulladt légutakat, ami köhögésre ingerel. A túl nedves, magas páratartalmú levegő pedig kedvez az olyan beltéri allergének megjelenésének, mint a háziporatka és a penészgomba, melyek allergiás, asztmás tüneteket is kiválthatnak. Ennek egyik jele az elhúzódó köhögés is lehet.


Bakteriális fertőzés

Az enyhének tűnő náthás, meghűléses tünetek jelezhetik valamilyen súlyosabb fertőzés kezdetét is, mivel kedvező feltételeket biztosítanak olyan baktériumok számára, melyek a szervezetbe jutva tüdőgyulladást, orrmelléküreg-gyulladást, hörghurutot is okozhatnak. Ha a köhögés mellett magas láz, rossz közérzet, fájdalmak, gyengeség, esetleg légzési nehézség is jelentkezik, akkor tüdőgyulladás sem zárható ki, emiatt célzott vizsgálat és kezelés szükséges.

Vérnyomás gyógyszer

Az ACE-gátlók, a vérnyomáscsökkentők egyik csoportjába tartozó készítmények krónikus, száraz köhögést is okozhatnak. Ez a mellékhatás nagyjából ötből egy esetben fordul elő. Ilyen esetben a kezelőorvosnak jelezni kell a panaszokat. Ilyen esetben a gyógyszer cseréje jelenthet megoldást, erről a kezelőorvos dönt. 

Fotó: 123rf.com

Légúti allergia

Az allergiás náthában és/vagy asztmában szenvedő betegeknél  egy légúti fertőzés szezonon kivül is elhúzódóbb tüneteket válthat ki, illetve az asztma  súlyosbodását okozhatja. Az is előfordulhat, hogy az első asztmás roham jelentkezik a fertőzés kapcsán. 

Krónikus betegség
Elhúzódó, ismeretlen eredetű köhögés lehet az első tünete súlyosabb krónikus légúti betegségeknek is mint pl. a COPD, vagy tüdődaganat.  Ezért fokozódó köhögés, terhelési nehézlégzés, vagy véres köpet észlelése esetén orvoshoz kell fordulni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.