Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ez van: a szánktól vonjuk meg a falatot

Érdekességek2022. december 28.

Már a magyarok többsége rosszabbnak érzi anyagi helyzetét, ami miatt számos területen igyekeznek spórolni, legtöbben az élelmiszerek terén - egyebek között ez derül ki egy friss felméréséből. Miközben azonban minden második megkérdezett kevesebbet költ idén karácsonyi ajándékokra, a többség továbbra is fontosnak tartja a pénzügyi tervezést, és kétharmaduk elkötelezett hosszú távú megtakarításai fenntartása mellett.  

Jelentősen romlott a hazai háztartások anyagi helyzete az egy évvel korábbihoz képest az NN Biztosító legújabb reprezentatív felmérése* szerint. A 18-65 év közötti internetezők 29%-a sokkal, 38%-a pedig kicsit rosszabbnak értékeli pénzügyi helyzetének változását az elmúlt fél évben. A közeljövőt tekintve szintén pesszimista a többség: 30% szerint sokat, 32% szerint pedig kicsit fog romlani a helyzet a következő 6 hónapban.



A megkérdezettek többsége a válság hatására elsősorban az étkezésen próbál spórolni: 65% olcsóbb élelmiszert vásárol, 55% egyszerűbb és olcsóbb ételeket készít, de sokan (42%) – főként a 30-39 éves korosztály tagjai – inkább otthon főznek az étterem vagy a házhoz rendelés helyett. A fűtéssel és a villanyárammal a megkérdezettek 46-46% takarékoskodik. 42% kevesebbet költ kultúrára, 40% pedig nem, vagy csak ritkábban cseréli le elektronikai eszközeit. A legfiatalabbak átlag feletti arányban váltottak tömegközlekedésre, de az összes megkérdezettnek így is 17%-a választja már ezt az utazási módot az autó helyett.

 
Ami a közeljövőt illeti: a megkérdezettek többsége az idei karácsonyi ajándékra a tavalyinál kevesebbet tervez költeni (32% sokkal, 22% valamivel), 35% ugyanannyit, mint tavaly, míg 12 % nagyobb összegben gondolkodik. A válaszadók átlagosan 29.400 forintot szánnak karácsonyi ajándékokra.
A negatív kilátások ellenére – vagy épp a gazdasági környezet változása miatt – a hosszú távú tervezést szinte mindenki fontosnak tartja (95%), még a magas inflációval terhelt helyzetben is, de a többség (58%) nehéznek látja ezt kivitelezni. 35% mondta, hogy kevesebbet, 20% pedig, hogy egyáltalán nem fog tudni megtakarítani a közeljövőben, 15%-nak pedig már a meglévő megtakarításaihoz is hozzá kell nyúlni a jelentkező anyagi nehézségek miatt.
 
„A gazdasági nehézségek minden háztartásban éreztetik a hatásukat, de pontosan az ilyen időszakok világítják meg mindennél jobban, milyen fontos előre felkészülnünk a jövő bizonytalanságaira. Ezért is pozitívum, hogy még a jelenlegi helyzetben is a megkérdezett emberek 64%-a tervez kitartani megtakarításai mellett, 22%-uk ugyanannyit, 7%-uk pedig még többet is tervez félretenni a jövőjére” – hangsúlyozta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
 
A megtakarítók 64%-a továbbra is számol rendszeres megtakarítással, amihez elsősorban likvid formát (készpénz/folyószámla) választanak. Azonban sokan, minden tizedik megkérdezett gondolkodik életbiztosítás kötésében is, hogy így gondoskodjon hosszú távú anyagi biztonságáról. A kutatásból az is kiderül, hogy inkább a magasabb végzettségűekre jellemzőbb a hosszú távú tervezés.
Változatosak a vélemények arról is, mi a legmegfelelőbb öngondoskodási forma. Minden negyedik válaszadó (24%) a biztonságosabb, de alacsony hozamú konstrukciót választana, minden ötödik (20%) euróban takarítana meg, vagy ingatlanba fektetne (19%).  A megkérdezettek 17%-a maradna a likvid megoldásoknál (a fiatalabbak 28%-a döntene így).
 
Megtakarítási, befektetési döntéseikhez a legtöbben a házastársuk, partnerük tanácsát kérik ki (44%). Több mint egyharmaduk az internetről gyűjt információkat, egynegyedük pedig pénzügyi tanácsadóhoz fordul. A barátok, kollégák és szülők szerepe hasonló súlyú, mint a szakembereké – olvasható az NN Biztosító kutatásában.
 
Az NN Biztosító megbízásából a Micra Market Research által 2022. november második felében végzett reprezentatív kutatás, amely a magyarországi 18-65 éves internet használókat nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint reprezentálja. A kutatásban 1000 válaszadó vett részt.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet. 

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.