Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ez nem is sok!

Érdekességek2025. február 05.

Miért jelent problémát, ha van pár kg testsúlyfölöslegünk?

A túlsúly nem csak esztétikai probléma. Bizonyított, hogy az elhízásban szenvedők 3-10 évvel rövidebb ideig élnek.

Fotó: rawpixel © 123RF.comA problémát a test zsírszövetének kóros felhalmozódása váltja ki. A fehér zsírszövet endokrin szervként szabályozza az energiaháztartásunkat, az anyagcserénket és számos egyéb folyamatot a szervezetünkben. Tehát a zsírszövetünk hormontermelő szervünk is, ami számos gyulladáskeltő, daganatkeltő citokint/hormont termel.

A zsírszövetünk káros anyagokat is termel?

Ez a krónikus gyulladás olyan reakciókat indít be a szervezetünkben, amik komoly megbetegedésekhez vezethetnek.
Egészségünk megőrzése mindannyiunk számára fontos. Valószínűleg nem szeretnénk idő előtt szív-érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben szenvedni vagy a túlsúly által okozott mozgásszervi panaszoktól korlátozottan élni, tehát legjobb, ha el sem hízunk.

Ha már felkúsztak a kilók

Ha már jó pár kg-mal többet cipelünk magunkon a kelleténél, akkor a testsúlycsökkentést nem szabad tovább halogatni. Nyilván nem lehet reális cél 15-20 kiló felesleg pár hét alatti „ledobása”.

Fontos, hogy fokozatos legyen a fogyás, hiszen a többletsúlyt sem 1-2 hónap alatt szereztük.

Heti 0,5-1 kg-os testsúlyvesztésnél nem kell nagyobb mértékű fogyásra törekedni.

Milyen diétát válasszunk?

Orvosi szempontból nem tanácsolhatók a divatdiéták, léböjtkúrák, hiánydiéták. Olyan étrendet szükséges kialakítani, ami hosszú távon is tartható. A képlet triviális, akár már unalmasnak is tűnhet: negatív energia-egyensúly.

Vagyis a fogyáshoz tartósan kevesebb kalóriát kell bevinnünk, mint amennyit elégetünk.

Eleinte javasolt számolni a kalóriákat, mert hajlamosak vagyunk alábecsülni a bevitt energiamennyiséget, mely így óhatatlanul eredménytelenséghez vagy hízáshoz vezet. Van, akinek sokat segít az étkezési napló vezetése, ill. a kalóriaszámláló applikációk, táblázatok. Kalóriadeficites étrend kialakításában, ill., ha egyúttal anyagcserebetegségben is szenved valaki, érdemes szakemberhez – diabetológus, endokrinológus, dietetikus – fordulni, aki szakszerű segítséget nyújthat.


Ami szintén fontos

Amiről még nem feledkezhetünk meg, az a testmozgás. Rendszeres mozgással ugyanis felpörgetjük az anyagcserénket, és persze kalóriát égetünk. Ha nehezünkre esik, kezdjük egyszerűbb mozgásformával, pl. séta, melynek idejét és tempóját fokozatosan növeljük. Mindig a saját fizikumunknak és mozgásszervi állapotunknak megfelelő testedzést válasszunk. lehet, hogy eleinte 15 percnél nem tudunk többet sétálni, de hétről hétre tudjuk emelni a távot és az intenzitást.

Heti minimum 150 perc közepes intenzitású testmozgás elérésére törekedjünk.

Kis lépésekkel, fokozatosan, de tartósan

Kis lépésekkel, néhány változtatással kezdjünk neki, ne akarjuk megreformálni egyik hétről a másikra az egész életünket, mert hamar kudarc érhet. Egész életünkre tervezzük az egészséges életmódot, nem igaz? Ne csak egy véges időtartamú kúrát lássunk a változtatások mögött. Már 5-10%-os testsúlycsökkenés is bizonyítottan egészségügyi előnyökkel jár! Javul a szénhidrát-anyagcsere és a lipidparaméterek, javul a vérnyomás, ezáltal a szedett gyógyszerek mennyisége is csökkenthető lesz (természetesen az orvosunkkal egyeztetve), javul az alvás minősége, az ízületi problémák mérséklődnek. Sok krónikus megbetegedés javul vagy visszafordítható a testsúlycsökkentéssel és az egészséges életmódra váltással. Ne feledjük, a betegségeket könnyebb megelőzni, mint azokkal együtt élni!

Dr. Gyöngy Andrea belgyógyász, diabetológus adjunktus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)

Időskori bőrnövedékek – Így távolíttassuk el lézerrel!

2025. december 22.

Ahogy telnek az évek, bőrünk változik: vékonyodik, veszít a rugalmasságából, és idővel olyan apró kinövések jelenhetnek meg rajta, amelyek addig nem voltak ott. Az így megjelenő növedékek jellemzően ártalmatlanok, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne kifejezetten zavaró a jelenlétük. Szerencsére azonban viszonylag egyszerűen meg lehet szabadulni tőlük, ráadásul hegek nélkül.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Miért és mikor alakulhatnak ki?

A szakirodalom az ilyen növedékeket seborrheás keratózisnak nevezi (ez egy teljesen jóindulatú, a hámrétegben kialakuló bőrnövedék). A középkorúak között is igen gyakori, de 60 év felett szinte mindenkin megjelenik legalább néhány. Bár ezek a kis barna, szürkés vagy sárgás növedékek teljesen ártalmatlanok, sokak számára esztétikai vagy kényelmi szempontból zavarók.

A kialakulásuk pontos oka máig nem teljesen ismert, de több tényező is szerepet játszhat benne. Idősebb korban a bőr sejtjei lassabban osztódnak, a regeneráció is nehézkesebb, így a bőr hajlamosabb különféle „téves jelzésekre”, amelyek ilyen kis növedékekhez vezethetnek. Genetikai fogékonyság is számít: vannak családok, ahol gyakoribbak ezek az elváltozások. Emellett az UV-sugárzás is hozzájárulhat a megjelenésükhöz, hiszen a nap folyamatosan apró károsodásokat okoz a hámsejtekben. Több kutatás szerint az is fontos, hogy a bőr idővel gyulladásra hajlamosabb mikro­környezetet alakít ki, ami elősegíti a növedékek kialakulását.

Hogyan védekezzünk a téli légúti megbetegedések ellen?

2025. december 21.

Képzeljük el, hogy Magyarország második legnagyobb városának minden lakója – férfi, nő, gyerek és idős ember – egyszerre fordul orvoshoz légúti fertőzés tüneteivel. A disztópikus gondolatkísérlet nem is olyan valóságtól elrugaszkodott, mint amilyennek elsőre hangzik. 2024 decemberében ugyanis egyetlen hét alatt 234 700 magyar kereste fel orvosát akut légúti fertőzéssel, ami több, mint Debrecen teljes népessége. Az egészségügyi szakemberek szerint a tendencia idén is hasonlóan alakulhat, a Budai Egészségközpont ezért hasznos tanácsokat ad a megelőzéshez.

Tavaly december 16. és 22. között 30 000-en mentek orvoshoz influenzaszerű és 234 700-an akut légúti fertőzés tüneteivel[1]. Az utóbbi szám meghaladja második legnagyobb városunk, Debrecen teljes lakosságát[2]. Ez az időszak azonban még korántsem jelentette a járvány tetőpontját, ami 2025 január végén érte el csúcsát, ekkor 322 600 beteg fordult orvosi segítségért. Az influenza esetén szinte mindig számítani kell egy második, akár harmadik hullámra is. Ez azért következhet be, mert miközben az egyik vírustörzs (például az influenza A) visszahúzódik, egy másik típus (az influenza B) átveszi a vezető szerepet. „A helyzetet tovább árnyalja, hogy a COVID-19 és mellette számos más légúti kórokozó – köztük például az RSV vagy a rhinovírusok – továbbra is jelen van, párhuzamosan támadva a szervezetünket. Télen pedig a tüdőnk különösen sérülékeny, mivel a hideg, száraz levegő kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, amely az első védvonalunk a vírusokkal szemben” – figyelmeztet dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológusa.