Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ez nem is sok!

Érdekességek2025. február 05.

Miért jelent problémát, ha van pár kg testsúlyfölöslegünk?

A túlsúly nem csak esztétikai probléma. Bizonyított, hogy az elhízásban szenvedők 3-10 évvel rövidebb ideig élnek.

Fotó: rawpixel © 123RF.comA problémát a test zsírszövetének kóros felhalmozódása váltja ki. A fehér zsírszövet endokrin szervként szabályozza az energiaháztartásunkat, az anyagcserénket és számos egyéb folyamatot a szervezetünkben. Tehát a zsírszövetünk hormontermelő szervünk is, ami számos gyulladáskeltő, daganatkeltő citokint/hormont termel.

A zsírszövetünk káros anyagokat is termel?

Ez a krónikus gyulladás olyan reakciókat indít be a szervezetünkben, amik komoly megbetegedésekhez vezethetnek.
Egészségünk megőrzése mindannyiunk számára fontos. Valószínűleg nem szeretnénk idő előtt szív-érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben szenvedni vagy a túlsúly által okozott mozgásszervi panaszoktól korlátozottan élni, tehát legjobb, ha el sem hízunk.

Ha már felkúsztak a kilók

Ha már jó pár kg-mal többet cipelünk magunkon a kelleténél, akkor a testsúlycsökkentést nem szabad tovább halogatni. Nyilván nem lehet reális cél 15-20 kiló felesleg pár hét alatti „ledobása”.

Fontos, hogy fokozatos legyen a fogyás, hiszen a többletsúlyt sem 1-2 hónap alatt szereztük.

Heti 0,5-1 kg-os testsúlyvesztésnél nem kell nagyobb mértékű fogyásra törekedni.

Milyen diétát válasszunk?

Orvosi szempontból nem tanácsolhatók a divatdiéták, léböjtkúrák, hiánydiéták. Olyan étrendet szükséges kialakítani, ami hosszú távon is tartható. A képlet triviális, akár már unalmasnak is tűnhet: negatív energia-egyensúly.

Vagyis a fogyáshoz tartósan kevesebb kalóriát kell bevinnünk, mint amennyit elégetünk.

Eleinte javasolt számolni a kalóriákat, mert hajlamosak vagyunk alábecsülni a bevitt energiamennyiséget, mely így óhatatlanul eredménytelenséghez vagy hízáshoz vezet. Van, akinek sokat segít az étkezési napló vezetése, ill. a kalóriaszámláló applikációk, táblázatok. Kalóriadeficites étrend kialakításában, ill., ha egyúttal anyagcserebetegségben is szenved valaki, érdemes szakemberhez – diabetológus, endokrinológus, dietetikus – fordulni, aki szakszerű segítséget nyújthat.


Ami szintén fontos

Amiről még nem feledkezhetünk meg, az a testmozgás. Rendszeres mozgással ugyanis felpörgetjük az anyagcserénket, és persze kalóriát égetünk. Ha nehezünkre esik, kezdjük egyszerűbb mozgásformával, pl. séta, melynek idejét és tempóját fokozatosan növeljük. Mindig a saját fizikumunknak és mozgásszervi állapotunknak megfelelő testedzést válasszunk. lehet, hogy eleinte 15 percnél nem tudunk többet sétálni, de hétről hétre tudjuk emelni a távot és az intenzitást.

Heti minimum 150 perc közepes intenzitású testmozgás elérésére törekedjünk.

Kis lépésekkel, fokozatosan, de tartósan

Kis lépésekkel, néhány változtatással kezdjünk neki, ne akarjuk megreformálni egyik hétről a másikra az egész életünket, mert hamar kudarc érhet. Egész életünkre tervezzük az egészséges életmódot, nem igaz? Ne csak egy véges időtartamú kúrát lássunk a változtatások mögött. Már 5-10%-os testsúlycsökkenés is bizonyítottan egészségügyi előnyökkel jár! Javul a szénhidrát-anyagcsere és a lipidparaméterek, javul a vérnyomás, ezáltal a szedett gyógyszerek mennyisége is csökkenthető lesz (természetesen az orvosunkkal egyeztetve), javul az alvás minősége, az ízületi problémák mérséklődnek. Sok krónikus megbetegedés javul vagy visszafordítható a testsúlycsökkentéssel és az egészséges életmódra váltással. Ne feledjük, a betegségeket könnyebb megelőzni, mint azokkal együtt élni!

Dr. Gyöngy Andrea belgyógyász, diabetológus adjunktus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk csontritkulás ellen?

2025. november 15.

A csontritkulás szövődményei a csípőtáji, a csigolya- és a csuklótörések. A csontritkulás megelőzésében fontos szerepe van a kalciumgazdag étrendnek és a gravitációval szemben végzett mozgásformáknak.

A csontok építő sejtjei és bontó sejtjei együttműködve alakítják a csontok szerkezetét. Fiatal felnőtt korban az építő sejteké a főszerep, a csúcscsonttömeg kb. 25 éves korra alakul ki. Idősödve azonban – főleg nők esetében, a menopauza során – a bontó sejtek munkája felerősödhet. A csontvesztés a férfiak és a nők körében is az öregedés általános velejárója, de ez az élettani folyamat felgyorsulhat.

Csonttörésekre hajlamosító tényezők:


időskor
női nem
alacsony testtömegindex (BMI)
korábbi csonttörések
családban előforduló csípőtáji törések
dohányzás
rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás
4 cm-nél több testmagasság-csökkenés a fiatal felnőttkori testmagassághoz viszonyítva


Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint a csontritkulás a vázrendszer progresszív szisztémás megbetegedése, amit alacsony csonttömeg, a csontszövet mikroszerkezetének károsodása jellemez, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

A csontritkulás következményei

A csontritkulás szövődményei a kóros csonttörések, azon belül is a legnagyobb jelentőségűek a csípőtáji törések, amelyek fájdalommal, funkcióvesztéssel és kórházi benntartózkodással járnak. A felépülés lassú, a rehabilitáció gyakran nem teljes, ezért sok beteg tartósan gondozásra szorul. A halálozási arány is magas, amely a törést követő 3-6 hónapban következhet be.

A csigolyatörések fájdalmat és funkcióvesztést okoznak, de súlyos tünetek nélkül is előfordulhatnak. Gyakran kiújulnak, és az ebből eredő rokkantság a törések számával nő.

A csuklótörések szintén fájdalommal és funkcióvesztéssel járnak, de a gyógyulási esélyek általában jók vagy kiválóak.

A csontritkulás megelőzése

Étrenddel elsősorban megelőzni tudjuk a csontritkulást, hogy minél magasabb legyen a csúcscsonttömeg értéke gyermek- és serdülőkorban, fiatal felnőtt korig.

De a már kialakult csontritkulás kezelésében is érdemes odafigyelni a megfelelő táplálkozásra, hogy a csontvesztés folyamatát lassítsuk.

Mit tehetünk egészségünk védelmében?

2025. november 14.

Az immunrendszer, vagyis a test komplex védelmi rendszere kulcsfontosságú a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben. Egészséges működéséhez nélkülözhetetlenek a vitaminok és az ásványi anyagok.

A rendszeres testmozgás, mint a séta, a kocogás vagy a jóga, javítja a vérkeringést, segíti az immunsejtek jobb működését. Fontos, hogy mindennapos rutinná tegyük a megfelelő hidratálást és az antioxidánsokban gazdag ételek, pl. a bogyós gyümölcsök fogyasztását, amelyek fokozzák a szervezet védekezőképességét.

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok olyan természetes eredetű elemek vagy vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. A vas ezek közül olyan nyomelem, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben, hiánya súlyos vérszegénységet okozhat. A húsok, különösen a marhahús, a belsőségek és a hüvelyesek jelentős vasforrások, míg a C-vitamin bevitele segíti a vas felszívódását. Azonban a kávé és a tea csersavtartalma gátolja ezt. Így érdemes figyelembe venni, hogy ezek bevitelét időben toljuk el, ha vasban gazdag ételeket vagy más nyomelemeket (réz, cink, jód, szelén) fogyasztunk. Ezért nem szerencsés a kávé vagy a tea rögtön az étkezés után, érdemes várni egy-két órát. A kalcium, amely a makroelemek csoportjába tartozik, szintén létfontosságú a csontok és a fogak erősségéhez, hiánya csontritkuláshoz és gyakori csonttörésekhez vezethet. A makroelemek közül figyeljünk még a csontképződéshez a foszfor, az idegrendszer szabályozásához szükséges nátrium, valamint a kálium és a magnézium bevitelére is.

Vitaminok

Már kiskorunkban megtanuljuk, melyek a legfontosabb vitaminok, azonban rendszeresen megfeledkezünk arról, hogy pótoljuk a napi mennyiséget. A D-vitamin ezek közül kulcsfontosságú, hiszen a kalcium felszívódását segíti. A napfény hatására termelődő D-vitamin különösen a téli időszakban hiányos, ezért fontos, hogy olyan ételek fogyasztásával pótoljuk a szükséges mennyiséget, mint a halmájolaj, a tojás.

D-vitamin? Itt az ideje pótolni!

2025. november 14.

A nyári D-vitamin-készleteink hat hét alatt kiürülnek a szervezetünkből. A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e D-vitamin-raktárainkat.

Itt az ősz, amely hazánkban közismerten esős évszak, a vénasszonyok nyarát leszámítva kevés napsütéssel. Ilyenkor az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik.

A magyar lakosság több mint 60%-ánál ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiány pótlásáról kell gondoskodni.

A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnőtt embernek körülbelül 2000–4000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való
tartózkodással biztosítani tudunk. Azonban a nyár elmúltával a D-vitamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni.

Ősszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000–4000 NE/nap a felnőtteknek ajánlott napi dózis.

A hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-ből 9 (!) magyar ember szenved D-vitamin-hiányban.