Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ez nem is sok!

Érdekességek2025. február 05.

Miért jelent problémát, ha van pár kg testsúlyfölöslegünk?

A túlsúly nem csak esztétikai probléma. Bizonyított, hogy az elhízásban szenvedők 3-10 évvel rövidebb ideig élnek.

Fotó: rawpixel © 123RF.comA problémát a test zsírszövetének kóros felhalmozódása váltja ki. A fehér zsírszövet endokrin szervként szabályozza az energiaháztartásunkat, az anyagcserénket és számos egyéb folyamatot a szervezetünkben. Tehát a zsírszövetünk hormontermelő szervünk is, ami számos gyulladáskeltő, daganatkeltő citokint/hormont termel.

A zsírszövetünk káros anyagokat is termel?

Ez a krónikus gyulladás olyan reakciókat indít be a szervezetünkben, amik komoly megbetegedésekhez vezethetnek.
Egészségünk megőrzése mindannyiunk számára fontos. Valószínűleg nem szeretnénk idő előtt szív-érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben szenvedni vagy a túlsúly által okozott mozgásszervi panaszoktól korlátozottan élni, tehát legjobb, ha el sem hízunk.

Ha már felkúsztak a kilók

Ha már jó pár kg-mal többet cipelünk magunkon a kelleténél, akkor a testsúlycsökkentést nem szabad tovább halogatni. Nyilván nem lehet reális cél 15-20 kiló felesleg pár hét alatti „ledobása”.

Fontos, hogy fokozatos legyen a fogyás, hiszen a többletsúlyt sem 1-2 hónap alatt szereztük.

Heti 0,5-1 kg-os testsúlyvesztésnél nem kell nagyobb mértékű fogyásra törekedni.

Milyen diétát válasszunk?

Orvosi szempontból nem tanácsolhatók a divatdiéták, léböjtkúrák, hiánydiéták. Olyan étrendet szükséges kialakítani, ami hosszú távon is tartható. A képlet triviális, akár már unalmasnak is tűnhet: negatív energia-egyensúly.

Vagyis a fogyáshoz tartósan kevesebb kalóriát kell bevinnünk, mint amennyit elégetünk.

Eleinte javasolt számolni a kalóriákat, mert hajlamosak vagyunk alábecsülni a bevitt energiamennyiséget, mely így óhatatlanul eredménytelenséghez vagy hízáshoz vezet. Van, akinek sokat segít az étkezési napló vezetése, ill. a kalóriaszámláló applikációk, táblázatok. Kalóriadeficites étrend kialakításában, ill., ha egyúttal anyagcserebetegségben is szenved valaki, érdemes szakemberhez – diabetológus, endokrinológus, dietetikus – fordulni, aki szakszerű segítséget nyújthat.


Ami szintén fontos

Amiről még nem feledkezhetünk meg, az a testmozgás. Rendszeres mozgással ugyanis felpörgetjük az anyagcserénket, és persze kalóriát égetünk. Ha nehezünkre esik, kezdjük egyszerűbb mozgásformával, pl. séta, melynek idejét és tempóját fokozatosan növeljük. Mindig a saját fizikumunknak és mozgásszervi állapotunknak megfelelő testedzést válasszunk. lehet, hogy eleinte 15 percnél nem tudunk többet sétálni, de hétről hétre tudjuk emelni a távot és az intenzitást.

Heti minimum 150 perc közepes intenzitású testmozgás elérésére törekedjünk.

Kis lépésekkel, fokozatosan, de tartósan

Kis lépésekkel, néhány változtatással kezdjünk neki, ne akarjuk megreformálni egyik hétről a másikra az egész életünket, mert hamar kudarc érhet. Egész életünkre tervezzük az egészséges életmódot, nem igaz? Ne csak egy véges időtartamú kúrát lássunk a változtatások mögött. Már 5-10%-os testsúlycsökkenés is bizonyítottan egészségügyi előnyökkel jár! Javul a szénhidrát-anyagcsere és a lipidparaméterek, javul a vérnyomás, ezáltal a szedett gyógyszerek mennyisége is csökkenthető lesz (természetesen az orvosunkkal egyeztetve), javul az alvás minősége, az ízületi problémák mérséklődnek. Sok krónikus megbetegedés javul vagy visszafordítható a testsúlycsökkentéssel és az egészséges életmódra váltással. Ne feledjük, a betegségeket könnyebb megelőzni, mint azokkal együtt élni!

Dr. Gyöngy Andrea belgyógyász, diabetológus adjunktus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.