Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ez nem is sok!

Érdekességek2025. február 05.

Miért jelent problémát, ha van pár kg testsúlyfölöslegünk?

A túlsúly nem csak esztétikai probléma. Bizonyított, hogy az elhízásban szenvedők 3-10 évvel rövidebb ideig élnek.

Fotó: rawpixel © 123RF.comA problémát a test zsírszövetének kóros felhalmozódása váltja ki. A fehér zsírszövet endokrin szervként szabályozza az energiaháztartásunkat, az anyagcserénket és számos egyéb folyamatot a szervezetünkben. Tehát a zsírszövetünk hormontermelő szervünk is, ami számos gyulladáskeltő, daganatkeltő citokint/hormont termel.

A zsírszövetünk káros anyagokat is termel?

Ez a krónikus gyulladás olyan reakciókat indít be a szervezetünkben, amik komoly megbetegedésekhez vezethetnek.
Egészségünk megőrzése mindannyiunk számára fontos. Valószínűleg nem szeretnénk idő előtt szív-érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben szenvedni vagy a túlsúly által okozott mozgásszervi panaszoktól korlátozottan élni, tehát legjobb, ha el sem hízunk.

Ha már felkúsztak a kilók

Ha már jó pár kg-mal többet cipelünk magunkon a kelleténél, akkor a testsúlycsökkentést nem szabad tovább halogatni. Nyilván nem lehet reális cél 15-20 kiló felesleg pár hét alatti „ledobása”.

Fontos, hogy fokozatos legyen a fogyás, hiszen a többletsúlyt sem 1-2 hónap alatt szereztük.

Heti 0,5-1 kg-os testsúlyvesztésnél nem kell nagyobb mértékű fogyásra törekedni.

Milyen diétát válasszunk?

Orvosi szempontból nem tanácsolhatók a divatdiéták, léböjtkúrák, hiánydiéták. Olyan étrendet szükséges kialakítani, ami hosszú távon is tartható. A képlet triviális, akár már unalmasnak is tűnhet: negatív energia-egyensúly.

Vagyis a fogyáshoz tartósan kevesebb kalóriát kell bevinnünk, mint amennyit elégetünk.

Eleinte javasolt számolni a kalóriákat, mert hajlamosak vagyunk alábecsülni a bevitt energiamennyiséget, mely így óhatatlanul eredménytelenséghez vagy hízáshoz vezet. Van, akinek sokat segít az étkezési napló vezetése, ill. a kalóriaszámláló applikációk, táblázatok. Kalóriadeficites étrend kialakításában, ill., ha egyúttal anyagcserebetegségben is szenved valaki, érdemes szakemberhez – diabetológus, endokrinológus, dietetikus – fordulni, aki szakszerű segítséget nyújthat.


Ami szintén fontos

Amiről még nem feledkezhetünk meg, az a testmozgás. Rendszeres mozgással ugyanis felpörgetjük az anyagcserénket, és persze kalóriát égetünk. Ha nehezünkre esik, kezdjük egyszerűbb mozgásformával, pl. séta, melynek idejét és tempóját fokozatosan növeljük. Mindig a saját fizikumunknak és mozgásszervi állapotunknak megfelelő testedzést válasszunk. lehet, hogy eleinte 15 percnél nem tudunk többet sétálni, de hétről hétre tudjuk emelni a távot és az intenzitást.

Heti minimum 150 perc közepes intenzitású testmozgás elérésére törekedjünk.

Kis lépésekkel, fokozatosan, de tartósan

Kis lépésekkel, néhány változtatással kezdjünk neki, ne akarjuk megreformálni egyik hétről a másikra az egész életünket, mert hamar kudarc érhet. Egész életünkre tervezzük az egészséges életmódot, nem igaz? Ne csak egy véges időtartamú kúrát lássunk a változtatások mögött. Már 5-10%-os testsúlycsökkenés is bizonyítottan egészségügyi előnyökkel jár! Javul a szénhidrát-anyagcsere és a lipidparaméterek, javul a vérnyomás, ezáltal a szedett gyógyszerek mennyisége is csökkenthető lesz (természetesen az orvosunkkal egyeztetve), javul az alvás minősége, az ízületi problémák mérséklődnek. Sok krónikus megbetegedés javul vagy visszafordítható a testsúlycsökkentéssel és az egészséges életmódra váltással. Ne feledjük, a betegségeket könnyebb megelőzni, mint azokkal együtt élni!

Dr. Gyöngy Andrea belgyógyász, diabetológus adjunktus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.