Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ez nem is sok!

Érdekességek2025. február 05.

Miért jelent problémát, ha van pár kg testsúlyfölöslegünk?

A túlsúly nem csak esztétikai probléma. Bizonyított, hogy az elhízásban szenvedők 3-10 évvel rövidebb ideig élnek.

Fotó: rawpixel © 123RF.comA problémát a test zsírszövetének kóros felhalmozódása váltja ki. A fehér zsírszövet endokrin szervként szabályozza az energiaháztartásunkat, az anyagcserénket és számos egyéb folyamatot a szervezetünkben. Tehát a zsírszövetünk hormontermelő szervünk is, ami számos gyulladáskeltő, daganatkeltő citokint/hormont termel.

A zsírszövetünk káros anyagokat is termel?

Ez a krónikus gyulladás olyan reakciókat indít be a szervezetünkben, amik komoly megbetegedésekhez vezethetnek.
Egészségünk megőrzése mindannyiunk számára fontos. Valószínűleg nem szeretnénk idő előtt szív-érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben szenvedni vagy a túlsúly által okozott mozgásszervi panaszoktól korlátozottan élni, tehát legjobb, ha el sem hízunk.

Ha már felkúsztak a kilók

Ha már jó pár kg-mal többet cipelünk magunkon a kelleténél, akkor a testsúlycsökkentést nem szabad tovább halogatni. Nyilván nem lehet reális cél 15-20 kiló felesleg pár hét alatti „ledobása”.

Fontos, hogy fokozatos legyen a fogyás, hiszen a többletsúlyt sem 1-2 hónap alatt szereztük.

Heti 0,5-1 kg-os testsúlyvesztésnél nem kell nagyobb mértékű fogyásra törekedni.

Milyen diétát válasszunk?

Orvosi szempontból nem tanácsolhatók a divatdiéták, léböjtkúrák, hiánydiéták. Olyan étrendet szükséges kialakítani, ami hosszú távon is tartható. A képlet triviális, akár már unalmasnak is tűnhet: negatív energia-egyensúly.

Vagyis a fogyáshoz tartósan kevesebb kalóriát kell bevinnünk, mint amennyit elégetünk.

Eleinte javasolt számolni a kalóriákat, mert hajlamosak vagyunk alábecsülni a bevitt energiamennyiséget, mely így óhatatlanul eredménytelenséghez vagy hízáshoz vezet. Van, akinek sokat segít az étkezési napló vezetése, ill. a kalóriaszámláló applikációk, táblázatok. Kalóriadeficites étrend kialakításában, ill., ha egyúttal anyagcserebetegségben is szenved valaki, érdemes szakemberhez – diabetológus, endokrinológus, dietetikus – fordulni, aki szakszerű segítséget nyújthat.


Ami szintén fontos

Amiről még nem feledkezhetünk meg, az a testmozgás. Rendszeres mozgással ugyanis felpörgetjük az anyagcserénket, és persze kalóriát égetünk. Ha nehezünkre esik, kezdjük egyszerűbb mozgásformával, pl. séta, melynek idejét és tempóját fokozatosan növeljük. Mindig a saját fizikumunknak és mozgásszervi állapotunknak megfelelő testedzést válasszunk. lehet, hogy eleinte 15 percnél nem tudunk többet sétálni, de hétről hétre tudjuk emelni a távot és az intenzitást.

Heti minimum 150 perc közepes intenzitású testmozgás elérésére törekedjünk.

Kis lépésekkel, fokozatosan, de tartósan

Kis lépésekkel, néhány változtatással kezdjünk neki, ne akarjuk megreformálni egyik hétről a másikra az egész életünket, mert hamar kudarc érhet. Egész életünkre tervezzük az egészséges életmódot, nem igaz? Ne csak egy véges időtartamú kúrát lássunk a változtatások mögött. Már 5-10%-os testsúlycsökkenés is bizonyítottan egészségügyi előnyökkel jár! Javul a szénhidrát-anyagcsere és a lipidparaméterek, javul a vérnyomás, ezáltal a szedett gyógyszerek mennyisége is csökkenthető lesz (természetesen az orvosunkkal egyeztetve), javul az alvás minősége, az ízületi problémák mérséklődnek. Sok krónikus megbetegedés javul vagy visszafordítható a testsúlycsökkentéssel és az egészséges életmódra váltással. Ne feledjük, a betegségeket könnyebb megelőzni, mint azokkal együtt élni!

Dr. Gyöngy Andrea belgyógyász, diabetológus adjunktus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.

Szeretet – Miért fontos, hogy kimutassuk az érzelmeinket?

2025. december 08.

Sokan azt gondolják, a szeretet magától értetődő: ha érezzük, a másik is tudja. A valóság azonban az, hogy a szeretet csak akkor tud életre kelni, ha láthatóvá tesszük – állítja a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője, Budavári Eszter pszichológus.

„A szeretet önmagában nem elég ahhoz, hogy a kapcsolat biztonságos és megerősítő legyen. A másik csak akkor éli meg a szeretetünket, ha mi is kifejezzük, szavakkal, gesztusokkal, figyelemmel. A látható szeretet nemcsak a másiknak ad visszajelzést, hanem nekünk is segít mélyebben kapcsolódni” – mondja Budavári Eszter.

A szeretet nem csupán érzés, hanem kommunikáció

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire eltérhet, hogy ki mit tekint „szeretetkimutatásnak”. Valakinek egy őszinte ölelés, másnak egy kedves üzenet vagy egy közösen eltöltött este jelent sokat.

„A szeretet akkor válik kézzelfoghatóvá, ha cselekedetekben is megjelenik. Az, hogy figyelünk egymásra, segítünk, kifejezzük a hálánkat, ezek a hétköznapi apróságok adják a kapcsolat lelki biztonságát. Ha ezek elmaradnak, a szeretet érzése fokozatosan láthatatlanná válik, és az érzelmi közelség meginoghat” – mondja a Mindwell szakértője.

A pszichológus szerint a szeretet kimutatásának hiánya nem feltétlenül közömbösségből fakad. Gyakran a neveltetés, a családi minták vagy korábbi sérülések miatt alakultak ki belső gátak, amelyek miatt sokan félnek a sebezhetőségtől. „Sokan tanulták meg gyerekként, hogy az érzelmek kimutatása gyengeség. Mások attól tartanak, hogy ha kimutatják, mit éreznek, csalódás éri őket. Ezeket a mintákat azonban tudatos önismereti munkával fel lehet oldani.”

Negatív gondolatok

2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Gyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?