Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ez lehet a titka a földimogyoró-allergia elkerülésének?

Érdekességek2024. szeptember 27.

Érdemes minél hamarabb bevezetni a mogyorót a gyermek étrendjébe? Egy nemrégiben közzétett vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy a korai hozzátáplálás során adott földimogyoró hosszú távon is segíthet megelőzni a földimogyoró-allergia kialakulását. Dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológusa összegezte a földimogyoró korai bevezetésének előnyeit.

A korai allergénfogyasztás előnyei

A National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) által szponzorált és társfinanszírozott tanulmány eredményei meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a korai allergénfogyasztással hosszú távon megelőzhető a mogyoróallergia kialakulása. A klinikai vizsgálatba beválogatott, magas mogyoróallergia-kockázattal rendelkező 4 és 11 hónapos kor közötti gyermekek fele csecsemőkorától egészen ötéves koráig rendszeresen fogyasztott földimogyoró-termékeket (legalább heti 6 grammot), míg a másik fele ebben az időszakban kerülte az allergént.

A kutatók azt találták, hogy a földimogyorótartalmú ételek korai bevezetése 81 százalékkal csökkentette az allergia 5 éves korra történő kialakulását. A kutatás további érdekes adaléka, hogy ezt követően egy éven át valamennyi vizsgálati alany étrendjéből elhagyták a mogyorót. Az eredmények tanúbizonysága szerint azok a gyermekek, akik a korai hozzátáplálás során megismerkedtek a mogyoróval, 6 évesen is védettek maradtak a földimogyoró-allergiától. De vajon a földimogyoró korai fogyasztásával nyert védelem a későbbiekben megmarad? – erre a kérdésre is választ adott a vizsgálat.

Az eredmények szerint míg a földimogyorót kerülő csoportban a résztvevők 15,4 százaléka lett allergiás, addig a földimogyorót csecsemőkoruktól fogyasztó gyermekek mindössze 4,4 százaléka küzdött mogyoróallergiával kamaszkorára. Vagyis a rendszeres, korai földimogyoró-fogyasztás 71 százalékkal csökkentette a földimogyoró-allergia kockázatát serdülőkorban a másik csoporthoz képest. A korai földimogyoró-fogyasztás védő hatása pedig akkor is fennmaradt, ha a kisgyermekkor és korai serdülőkor során nem vagy eltérő mennyiségben fogyasztottak mogyorót az érintettek.


A hazai ajánlás is a földimogyoró korai bevezetést szorgalmazza

-Az ételallergia egyre nagyobb aggodalomra ad okot az egész világon, a mogyoró étrendbe történő bevezetése miatt pedig különösen nagy szorongás van a szülőkben – mondja dr. Moric Krisztina. A földimogyoróval kapcsolatos tévhiteket dr. Gideon Lack, gyermekorvos, allergológus, a londoni King’s College munkatársának vizsgálata oszlatta el. Ő volt az, aki felismerte, hogy az izraeli gyermekeknél alacsonyabb a földimogyoró-allergia, mint az Egyesült Királyságban élő, hasonló felmenőkkel rendelkező zsidó gyerekeknél. Vizsgálatai arra is fényt derítettek, hogy ellentétben az Egyesült Királyságban élő gyerekekkel, az izraeli gyermekek már korán elkezdenek mogyorótartalmú ételeket fogyasztani. 

Moric doktornő szerint alapjaiban változott meg az ételallergia-megelőzéssel kapcsolatos korábbi hozzáállás. Sokáig úgy hitték ugyanis a szakemberek, hogy a hozzátáplálás korai szakaszában kerülni kell az allergiákat okozó élelmiszereket, hogy megelőzhető legyen az ételallergia kialakulása. Ma már tudjuk azonban, hogy az allergének bevezetésének halasztásával fokozzuk az allergia kialakulásának kockázatát.  

-Az EMMI legújabb, 2019-es hozzátáplálási szakmai irányelve szerint a potenciálisan allergizáló ételek minden további nélkül bevezethetők az egészséges 5-6 hónapos gyermekek étrendjébe. Magas allergiarizikójú csecsemők esetében is elkezdhető az allergén ételek adása az 5. hónap kezdetétől, ám náluk mindenképpen szükséges az allergológussal történő előzetes egyeztetés, hogy a szakember felmérhesse földimogyoró́-allergia pontos kockázatát, és iránymutatást adjon az allergén bevezetésével kapcsolatban – hangsúlyozza dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont orvosa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ki utazhat repülőgépen?

2025. május 09.



A kérdésre a válasz látszólag egyszerű: mindenki, aki betöltötte életének hetedik napját. Persze, erre a válaszra a szakemberek többsége a fejét csóválná, mondván, hogy ez mégsem ilyen egyszerű. Pedig csak azt szerettem volna mondani, hogy ritka az a betegség, amelyben nem javasolt a repülőgépes utazás, sőt a legtöbb beteg embernek a repülőút az ideális helyváltoztatás módja, éppen a kevéssé megterhelő volta miatt.

A magasban ön magasan van…



A fényképet az üdítőitalos palackomról készítettem. A repülőgép utazómagasságán kiittam belőle az italt, majd szorosan visszazártam a kupakját.
Földet éréskor a palack jócskán behorpadt. Ennek magyarázata egyszerű: a tengerszinten, a repülőtéren nagyobb volt a légnyomás, mint a repülőgép kabinjában a magasban, ezért a nagyobb földi nyomás a palackban tárolt, utazómagassági nyomást legyőzve, a palackot belapította. De akkor miért nem horpasztja be a repülőgép oldalát is leszálláskor?

Köztudott, hogy a földtől való távolsággal a légnyomás egyenes arányban csökken. A modern utasszállító gépek utazómagassága 10 000 méter körül van, részben hogy elkerüljék a légkör viharfrontjait, részben, hogy a ritkább levegő kisebb ellenállását kihasználva kevesebb üzemanyagot fogyasszanak. Ebben a magasságban azonban a külső levegő nyomása olyan alacsony, hogy ha a repülőgép kabinjában a tengerszinti nyomást fenntartanák, a belső kabinnyomás szétfeszítené a repülőgépet. Ezért a benti nyomásnak is kisebbnek kell lennie, ezt a felszállástól kezdve folyamatosan csökkentik olyan mértékben, hogy az még lehetővé tegye az ember légzését. A repülési magasságon olyan kabinnyomás uralkodik a kabinban, mintha az ember egy 2500 m magas hegyen tartózkodna.

Ismerje meg az első 7 tavaszi gyógynövényt!

2025. május 09.

Dr. Pottyondy Ákos 2018 óta kizárólag saját családi gazdaságának test-lélek-szellem hármasságát szem előtt tartó működtetésével, fejlesztésével foglalkozik. Tevékenységeinek központjában egy régi parasztgazdaság felújítása, gyógynövényekre és ősi gyümölcsfajtákra alapozott fejlesztése áll. Általa most testközelből ismerheti meg a tavaszi gyógynövényeket.

Az év első ibolyáját mindig valami különös kíváncsisággal keresem. Olyan ez, mint az első tavaszi gólya, vagy akár az első pillangó, ami tétován libeg a délelőtti napsütésben, a fagyból éppen felmelegedett föld felett. Hangulata, üzenete van. Az első ibolya virágját gyerekkorom óta mindig lecsippentem és szépen, lassan komótosan, alaposan szétrágva megeszem… Ahogy az apró kis virágocska illatos-fanyar íze lassan szétárad a számban és orromban, már biztosan tudom: beköszöntött a tavasz! Az ibolyát követően sorra bújnak elő az első tavaszi gyógynövények, vegyünk sorra néhányat közülük!

Illatos ibolya

Az illatos ibolya (Viola odorata) nem csak a tavasz egyik legelső hírnöke, de a népi gyógyászatban is régóta használt gyógynövény. A virágjából készült teát köhögéscsillapító és gyulladásgátló hatása okán elsősorban meghűléses panaszok esetén javasolták. Kevesebben tudják, hogy a virág mellett az ibolya gyökerének is gyógyhatása van: hurutoldó készítmények alapanyagául használhatjuk. Ízében is visszaköszönő, jellegzetes illatának köszönhetően édességek, de akár húsos ételek különleges fűszereként is ismert!

Tyúkhúr

Az üdébb, tápanyagban dúsabb talajokat kedvelő tyúkhúrból (Stellaria media) akár az új év első zöldsalátáját is elkészíthetjük! A kicsi levelű, de gazdagon elágazó növénykét gyakran már a hó alól is szedhetjük, kiváló vitaminforrás a hosszú téli hónapok után! A népi gyógyászatban leginkább emésztési zavarok kezelésére alkalmazták, az újabb korokban a koleszterinproblémákra javasolt teakeverékek összetevőjeként is találkozhatunk vele. Konyhai felhasználása rendkívül változatos: leggyakrabban salátaként fogyasztják, de leves, sőt különféle vegetáriánus desszertek is készíthetők belőle.

A leggyakoribb nőgyógyászati problémák, amelyeknek akár pár óra alatt búcsút inthetünk

2025. május 08.



A lányok és a nők többsége élete során legalább egyszer találkozik valamilyen nőgyógyászati problémával, akár serdülőkorban, gyermekvállalásnál vagy változókorban. Ezek megoldásához bizonyos esetekben kisebb műtéti beavatkozásra is szükség lehet, hogy a tünetek mérséklődjenek vagy teljesen megszűnjenek. A Budai Egészségközpontban a nőgyógyászati kezelések részeként immár húszféle egynapos nőgyógyászati kisműtét vehető igénybe, amelyek az összes nőgyógyászati műtéti típus mintegy 70 százalékát lefedik. Az intézmény ezenfelül az esetleges szövődmények ellátására a szektorban egyedülálló módon intenzív osztályos támogatást biztosít.

Gyakori nőgyógyászati elváltozások, amelyeknél műtétre lehet szükség

A nők jelentős része küzd olyan problémákkal, amelyek elhúzódó- és rendellenes vérzéshez, fogantatási nehézségekhez vagy meddőséghez, illetve akár rosszindulatú daganat kialakulásához is vezethetnek. Az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma a vérzészavar, amikor a menstruáció 10 napnál tovább tart és/vagy nagyon erős, zavarja a napi tevékenységet, vagy ha 21 nap alatt egymás után többször is megjön. A vérzészavara nők 85 százalékánál jelentkezik életük során, és bár a 40-55 éves korosztálynál fordul elő leggyakrabban, nem csak a változókorba lépőket érinti. Hátterében számos tényező állhat, többek között hormonális egyensúlyzavarok – beleértve a policisztás ovárium szindrómát (PCOS) és a korai menopauzát, illetve a klimax előtti hormonális változásokat –, de okozhatják miómák és méhpolipok (együttesen méhüregi elváltozások), endometriózis és petefészekciszták is, amelyek mind a gyakori problémákhoz sorolhatók és amelyek esetén műtéti beavatkozásra lehet szükség.

A mióma (méhtesti jóindulatú daganat) és a méhpolip (a méhnyálkahártya növekedése) egyaránt eltávolíthatók hiszteroszkópos, azaz méhtükrözéses módszerrel, ami rövid ideig tartó vénás altatásban zajlik. Szintén gyakori rendellenességnek számítanak a méhnyakelváltozások (pl.: méhszájrepedés, méhszájseb, kóros hámelváltozások), amelyek akár rosszindulatú daganat, méhnyakrák kialakulásához is vezethetnek. Ilyen esetben ún. kacskonizációval, azaz hurokkimetszéssel lehet eltávolítani a daganatot.  

Azoknál a nőknél, akik nem tudnak megfoganni, a meddőség kivizsgálásának részeként a petevezeték átjárhatóságának kivizsgálása is javasolt, mely során megállapítható, hogy átjárhatóak-e a petevezetékek a spontán teherbeeséshez vagy inszeminációhoz. Amennyiben a petevezeték elzáródott, azt érdemes műtéttel eltávolítani. „A vérzészavarok egy része gyógyszeresen is kezelhető. Ez általában hormonális kezelést jelent, ami szövődménnyel járhat, és nincs szövettani eredménye. Így nem ez az elterjedt terápiás módszer, hanem a műtéti beavatkozás. Ez csak akkor nem végezhető el, ha a páciens nem altatható pl. elhízás, súlyos alapbetegségek vagy vérzékenység miatt, de ez extrém ritka. A Budai Egészségközpontban végzett kisműtétek minimálisan invazív beavatkozások, amelyek gyorsabb felépülést, kisebb fájdalmat és kevesebb komplikációt biztosítanak a páciensek számára, mivel alig vagy nincs szövődményük – mondja dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyásza.