Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Európában nő az antibiotikum rezisztencia

Érdekességek2018. április 16.

Az ECDC az EU tagországok legfrissebb adataira támaszkodva állította össze tájékoztatóját az antibiotikum-rezisztencia és az antibiotikum-fogyasztás témakörében az 5. Európai Antibiotikum Nap alkalmából.

Az antibiotikum rezisztencia jelentős európai és globális közegészségügyi probléma, amelyet nagy részben az antibiotikumokkal való visszaélés, a helytelen alkalmazás okoz. Az ECDC adatai alapján az EU tagállamok egyharmadában az elmúlt négy évben szignifikánsan növekedett a több antibiotikummal szemben kombináltan rezisztens kórokozók száma, közöttük a Klebsiella pneumoniae és az E. coli. Számos tagállamban az összes esetszámot tekintve 25% körüli, ám egyes tagállamban 60%-ot is eléri a kombináltan rezisztens Klebsiella pneumoniae által okozott véráramfertőzések aránya.

Figyelmeztető tény, a multirezisztens baktériumokkal fertőződött betegek számára korlátozottak a kezelési lehetőségek, mert mindössze néhány, a közelmúltban törzskönyvezett antibiotikum áll rendelkezésre.

Az antibiotikum rezisztencia fenyegető veszély az európai polgárok egészségére

Növekvő egészségügyi költségeket, a betegek számára extra megnövekedett kórházi bennfekvési időt jelent és számos esetben halált okoz. Marc Sprenger, az ECDC igazgatója, az ECDC és az Európai Bizottság által szervezett sajtótájékoztatón elmondta: „Az ECDC adatai azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évben Európa szerte jelen van az antibiotikum rezisztencia, megnövekedett a multirezisztens Gram-negatív baktériumok – mint a Klebsiella pneumoniae és az Escherichia coli (E. coli) – száma. Ez azt jelenti, hogy akik a fertőződnek e baktériumokkal, azok gyógyítására csak néhány, a közelmúltban kifejlesztett antibiotikum áll rendelkezésre, mint például az ún. karbapenemek."


A karbapenemek – amelyek ma a legújabb fejlesztésű antibiotikum csoportok többségét alkotják – használata az ECDC adatok alapján szignifikánsan emelkedett 2007-2010. között az EU tagállamokban. A Gram-negatív multirezisztens kórokozók által okozott véráramfertőzések és pneumóniák számának növekedése összefüggésben van a karbapenemek felhasználásának megnövekedésével, hiszen gyakran használják az említett fertőzések kezelésére. A karbapenem rezisztens Klebsiella pneumoniae által okozott fertőzések aránya magas és növekvő tendenciát mutat az EU egyes tagállamaiban.   

Marc Sprenger, az ECDC igazgatója közölte: „Van a fentiekkel szemben jó hír is: az elmúlt években, a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) jelenléte csökkenést illetve stabilizálódást mutat a legtöbb uniós országban. Ám éberségünk nem csökkenhet, mivel még mindig 25% felett van az MRSA aránya a jelentést tevő országok egynegyedében, első sorban a Dél-és Kelet-Európában.  Az antibiotikum rezisztencia elleni küzdelem sokoldalú megközelítést igényelő komplex probléma és ezt rögzítette az elmúlt évben az Európai Bizottság Cselekvési Tervében. Mindannyiunknak folytatni kell az ott megfogalmazott feladatok megoldását. Nagyon fontos, hogy erőinket világméretű összefogásban egyesítsük a fenyegetettséggel szemben. Ebben az évben a WHO Europe is támogatja a kezdeményezésünket, számos programot is szerveztek az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában. Bárhol vagyunk ezen a bolygón, és bármi is a foglalkozásunk, mindannyiunknak szerepe van ebben a küzdelemben. Az ECDC elkötelezettsége továbbra is töretlen az Európai Antibiotikum Nap célkitűzései mellett.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát. 

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).