Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Étkezési szabályok kismamáknak

Érdekességek2019. március 22.

A kép illusztráció: pixabay.comA kismama táplálkozása nem csak a saját egészsége és jó közérzete miatt fontos, de a magzat fejlődése szempontjából is döntő jelentőségű. Azonban nem szükséges kettő helyett enni, így a szintén mindkettejük egészségét befolyásoló elhízás is elkerülhető. A legfontosabb szabályokról dr. Demjén László, szülész-nőgyógyász szakorvos beszélt.

Cél a kiegyensúlyozott táplálkozás

„Általánosságban elmondható, hogy a várandósság alatt napi 300 kalóriával nő meg a kismama energiaigénye a korábbihoz képest. Ennek a bevitelét azonban sok esetben megakadályozza a terhesség első hónapjaiban jelentkező émelygés, hányinger, esetleg hányás. A nők gyakran megijednek ettől és emiatt vagy a hízástól való félelmük miatt nem figyelnek eléggé a rendszeres táplálkozásra. Erre a lelkiismeretes szakembernek ajánlatos felfigyelnie és elbeszélgetni erről a kismamával.” – figyelmeztet dr. Demjén László

A kismamáknak a rosszulléttől függetlenül meg kell próbálkozniuk a kiegyensúlyozott és vitaminokban gazdag táplálkozással.


8 hasznos tanács a kiegyensúlyozott táplálkozásért

  1. Törekedni kell a változatos táplálkozásra, így jó eséllyel minden szükséges tápanyag megjelenik a palettán. A étkezések zömében ott lehet a kenyér, illetve a gabonák, legalább három-négy adag zöldség és gyümölcs, egészséges fehérjeforrások, mint a húsok, a halak, a tojás és a magvak, valamint napi szinten a tejtermékek is. Az élelmiszerekből ajánlatos az alacsony zsír- és cukortartalmúakat választani.
  2. A kismamák a bélmozgás elősegítése érdekében részesítsék előnyben a magas rosttartalmú élelmiszereket, mint például a teljes kiőrlésű gabonákat, tésztákat, a barna rizst, a gyümölcsöket és a zöldségeket. Jó szolgálatot tehet a joghurtba kevert búza- vagy zabkorpa is.
  3. A várandósoknak biztosnak kell lenniük abban, hogy megfelelő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot tartalmaz a napi étrendjük. A nőgyógyásszal konzultálva hasznos lehet, ha magzatvédő- illetve terhességi vitaminokkal is kiegészítik a táplálkozásukat. A szakember abban is segíthet, hogy a vény nélkül- és a receptre kapható készítmények közül megtalálják a számukra legoptimálisabbat.
  4. Napi 300-600 mg kalciumbevitel biztosítja a baba és a mama egészségét. A mamáknál szükséges az izom-összehúzódáshoz és az ideg-ingerület vezetéshez, a magzatnál pedig az egészséges csontok, fogak felépüléséhez. Gazdag kalciumforrások az olajos magvak, a mák, a saláta, a szőlő, a füge, a narancs, a citrom és a joghurt. A kávé és a szénsavas üdítők viszont gátolják a kalcium felszívódását.
  5. vasbevitel is igen fontos az immunrendszer működéséhez, valamint a magzat izomfehérjéinek és az enzimek képzéséhez. A napi 25-30 mg vas pótolható bogyós gyümölcsökkel, brokkolival, barackkal, mákkal, teljes kiőrlésű búzával, tojással, húsokkal. 
  6. C-vitamin szükséges a vas felszívódásához, a vérképzéshez, és segít leküzdeni a fertőzéseket, ezért a kismamáknak napi 100-500 mg javasolt. Ezért érdemes naponta friss gyümölcsöket, zöldségeket, homoktövist, csipkebogyót, májat fogyasztani. 
  7. A folsav szedését ideális esetben már a fogantatás előtt érdemes elkezdeni, hiszen segít a velőcső-záródási rendellenességek megelőzésében, valamint a szív- és vese fejlődési rendellenességek előfordulását is csökkenti. A mesterséges készítményeken kívül megtalálható a zöld növényekben és a káposztafélékben.
  8. Kismamáknak az A-vitamin bevitelt mindenképpen táplálékkal kell megoldaniuk, mert túlzott mennyiségben májkárosító lehet. (Magzatvédő vitamin szedése mellett külön A-vitamin pótlás nem ajánlott.) Előanyaga, a béta-karotin erősíti a szöveteket, a sejtek, és szoptatáskor is szükséges a hormontermeléshez. Természetes forrásai a sárgarépa, a sütőtök, a zeller, a paradicsom, a cékla, a sárgadinnye, a csipkebogyó, a fokhagyma, a halolaj, a hering, a makréla és a máj.

forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tabu, ami megdönthető — a szülés utáni vizelettartási problémákról

2026. augusztus 07.

Hazánkban évente akár tízezer újszülött életét és fejlődését befolyásolja az édesanyák hallgatása. A kismamák többsége ugyanis tabuként kezeli a terhesség alatti és a szülés után jelentkező vizelettartási nehézségeket, annak ellenére, hogy ez a várandósággal együtt járó, szakemberek segítségével könnyen kezelhető, átmeneti tünet. Magyarországon minden harmadik kismama szembesül e problémával. Mindemellett a kezeletlen esetek több mint felénél mutatkoznak a terhességi depresszió tünetei, ráadásul az időben nem kezelt gyermekágyi inkontinencia később tartós vizeletinkontinenciához is vezethet. 

A gyermekáldás az egyik legcsodálatosabb esemény a hölgyek életében, mégis sokszor felesleges aggodalmak és tabuk nehezítik a gyermekvárást. Ennek háttérében sokszor a félelmek és az ismerethiány áll.

Minden harmadik kismama vizelettartási problémával küzd

Jól ismert társadalmi jelenség a gyermekvállalás későbbre tolódása, aminek a társadalmi mellett élettani hatásai is vannak. Ilyen a vizelettartási nehézség (inkontinencia) is ami – bár tudunk, de szemérmesen nem beszélünk róla –, mégis meghatározó tényező, hiszen minden harmadik terhességnél rövidebb-hosszabb ideig fennáll. Azaz a vizelettartási probléma a babavárás természetes velejárói közé tartozik, és be kell látnunk, igazán nincs rajta semmi szégyellni való. A veszélyt az jelenti, ha felismerés és kezelés nélkül marad a kismama. A szülést követően gyakrabban súlyosbodhat a önkéntelen vizeletvesztés – az esetek több mint felében, komoly életvezetési zavarokat, elszigetelődést, depressziót, szorongást okoz. Mindeközben a szakemberek tapasztalatai szerint a kismamák a megemelkedett vérnyomásról, vércukorszintről stb. sokkal nyíltabban beszélnek orvosukkal, mint a vizelettartási nehézségéről.

Vizelettartási problémák

2026. augusztus 06.

Csökkentse az inkontinencia kockázatát!

A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.

Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.

Segítség a dohányzás leszokásához

2026. augusztus 06.

A dohányosok 30 éves koruk körül már foglalkoznak a leszokás gondolatával, és mivel a dohányfüggőség a nikotinfüggés mellett lelki és szokásfüggés is, ez az életkor még jó eséllyel ezt lehetővé is teszi.



Sok dohányos egyedül próbálkozik a leszokással, de csak keveseknek sikerül. Néhányan nagyon megijednek egy élethelyzettől, mások a családi kapcsolataik vagy a munkakörük miatt teszik le a cigarettát. Többségük folyamatosan foglalkozik a gondolattal, de nem teszi meg, és halogatja a döntést. Megint mások próbálkoznak, de nem járnak sikerrel, alkalmatlannak vagy akaratgyengének tekintik magukat.

A leszokás nem egyszerű, de segítséggel könnyebb. Előremozdító lehet, ha a dohányos őszintén elgondolkodik azon, hogy mit talál jónak vagy mit talál rossznak a dohányzása kapcsán. Ugyan – így végiggondolja, hogy vajon mi lenne jó a leszokásban.

Talál számos érvet arra, hogy mit nyer a leszokással, mi lesz jobb, ha nem dohányzik. Tapasztalatok alapján ez a mérlegelési folyamat hiányzik sok leszokással próbálkozónál. Ha a nikotin hiányától való félelem vagy másoknál a megszokott rituálé elhagyása okoz nehézséget, akkor ezzel is számot lehet vetni. Valójában a sokszor hallott „fejben dől el” kifejezés ezt a mérlegelést és az ennek alapján meghozott személyes döntést jelenti.