Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Érzett már ilyet?

Érdekességek2025. október 06.

Extraszisztolé, avagy a nagyobb szívütés, a szabálytalan szívverés és szívkihagyás érzése

Az extraszisztolé igen gyakori szívpanasz: szabálytalan szívverés, szívkihagyás érzése, nagyobb szívütés után szünet – mintha leállna a szív – mondják. A rossz érzés ellenére ettől még nem áll le a szív! A 24 órás EKG-monitorozásból ismert, hogy extraszisztolé szinte mindenkinél előfordul, még egészséges szíven is, és gyakran nem is okoz tünetet, panaszt.

Fotó: liudmilachernetska © 123RF.comMagyarázat

Az extraszisztolé soron kívüli, korán jövő szívütés. Valamilyen okból a normális ütésnél egy szívütés korábban jön, mint a normális, és ez az ütés vezetődik le a szív ún. ingerületvezető rendszerén. Ezért a következő, normális ütés már nem ingerelhető fázisban találja az ingerületvezető rendszert. A következő ütés csak késve tud levezetődni, melynek késése érezhető. Erősebbnek, nagyobbnak pedig azért érezhető, mert a késési időszakban, a hosszabb elernyedési (diasztolés) fázisban több idő áll rendelkezésre, a koszorúerek jobban telődnek, s ezért nagyobb erővel húzódik össze a szív.

Ez tehát önmagában nem kóros, az észlelt panasz és a tünet egy normális, fiziológiai folyamat következménye! Mindenkinél előfordulhat, egészséges szívnél is!

Okok

Leggyakrabban a fel nem ismert vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomáshoz társulhat. A szív betegségén kívül egyéb okai is lehetnek az extraszisztolének:


Utóbbi magyarázata, hogy a puffadás megváltoztatja a szív helyzetét, melyre az extraszisztoléval reagálhat, ill. refluxbetegségnél (GERD) a gyomorból kiinduló ingerület, az ún. bolygóideg közvetítésével válthat ki extraszisztolét.

Kiderítés

Minden esetben javasolt a szív kivizsgálása: EKG, szívultrahang, 24 órás EKG- (Holter-)monitorozás és 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM), esetleg terheléses EKG.

Kezelés

Ha szívbetegség okozza, akkor annak kezelésével, kardiológiai gyógyszerekkel szüntethető meg az extraszisztolé. Ha pedig nem a szív beteg, akkor az egyéb okok kezelésével lehet megszüntetni az extraszisztolét. Hangsúlyozni kell a magas vérnyomás felismerésének jelentőségét, kezelését az extraszisztolé megszüntetésében, valamint a gyomor-bél betegségek kezelését, mert ezek egyes kardiológiai gyógyszerekre (mint pl. a béta-blokkolók csoportjába tartozó szerek) nem, vagy alig reagálnak.

Prof. dr. Szauder Ipoly
www.vernyomasinfo.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.