Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Érzett már ilyet?

Érdekességek2025. október 06.

Extraszisztolé, avagy a nagyobb szívütés, a szabálytalan szívverés és szívkihagyás érzése

Az extraszisztolé igen gyakori szívpanasz: szabálytalan szívverés, szívkihagyás érzése, nagyobb szívütés után szünet – mintha leállna a szív – mondják. A rossz érzés ellenére ettől még nem áll le a szív! A 24 órás EKG-monitorozásból ismert, hogy extraszisztolé szinte mindenkinél előfordul, még egészséges szíven is, és gyakran nem is okoz tünetet, panaszt.

Fotó: liudmilachernetska © 123RF.comMagyarázat

Az extraszisztolé soron kívüli, korán jövő szívütés. Valamilyen okból a normális ütésnél egy szívütés korábban jön, mint a normális, és ez az ütés vezetődik le a szív ún. ingerületvezető rendszerén. Ezért a következő, normális ütés már nem ingerelhető fázisban találja az ingerületvezető rendszert. A következő ütés csak késve tud levezetődni, melynek késése érezhető. Erősebbnek, nagyobbnak pedig azért érezhető, mert a késési időszakban, a hosszabb elernyedési (diasztolés) fázisban több idő áll rendelkezésre, a koszorúerek jobban telődnek, s ezért nagyobb erővel húzódik össze a szív.

Ez tehát önmagában nem kóros, az észlelt panasz és a tünet egy normális, fiziológiai folyamat következménye! Mindenkinél előfordulhat, egészséges szívnél is!

Okok

Leggyakrabban a fel nem ismert vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomáshoz társulhat. A szív betegségén kívül egyéb okai is lehetnek az extraszisztolének:


Utóbbi magyarázata, hogy a puffadás megváltoztatja a szív helyzetét, melyre az extraszisztoléval reagálhat, ill. refluxbetegségnél (GERD) a gyomorból kiinduló ingerület, az ún. bolygóideg közvetítésével válthat ki extraszisztolét.

Kiderítés

Minden esetben javasolt a szív kivizsgálása: EKG, szívultrahang, 24 órás EKG- (Holter-)monitorozás és 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM), esetleg terheléses EKG.

Kezelés

Ha szívbetegség okozza, akkor annak kezelésével, kardiológiai gyógyszerekkel szüntethető meg az extraszisztolé. Ha pedig nem a szív beteg, akkor az egyéb okok kezelésével lehet megszüntetni az extraszisztolét. Hangsúlyozni kell a magas vérnyomás felismerésének jelentőségét, kezelését az extraszisztolé megszüntetésében, valamint a gyomor-bél betegségek kezelését, mert ezek egyes kardiológiai gyógyszerekre (mint pl. a béta-blokkolók csoportjába tartozó szerek) nem, vagy alig reagálnak.

Prof. dr. Szauder Ipoly
www.vernyomasinfo.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.