Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Érzékenység vagy allergia?

Érdekességek2018. március 21.

Allergia, coeliakia vagy emésztési zavar? Tudta, hogy ezek a kifejezések különböző betegségeket takarnak, így különböző kezelést is igényelnek?

A táplálékallergia ismétlődő, a táplálék által kiváltott immunreakció, amelynek változatos, általános tünetei azonnal vagy 24-48 órán belül jelentkeznek, és biztosan táplálékprovokációval igazolható. Több mint 170 táplálékallergén ismert, de az allergiás reakciók többségéért a tej, tojás, földi- és bokormogyoró, szója, búza, hal, rákok és a tenger gyümölcsei felelősek.

A laktózintolerancia egy emésztési zavar, amelyben a tejcukor részben vagy egyáltalán nem emésztődik meg a vékonybélben, és tovább jutva a vastagbélbe a bélbaktériumok bontják el. Tünetei a hasi fájdalom, puffadás, hasmenés. Hidrogénkilégzési teszttel lehet igazolni. Az emberek 65%-ánál az életkorral csökken a tejcukorbontási képesség.

Coeliakiának, gluténnal kapcsolatos betegségeknek nevezzük mindazokat, amelyek kiváltásában a búza, árpa, rozs glutén fehérjéje játszik szerepet. Szisztémás autoimmun megbetegedés. A coeliakia diagnózisa a specifikus antitestek kimutatásával, valamint a vékonybél jellegzetes szövettani képének igazolásával lehetséges. Ez egy vérvizsgálatot és egy vékonybél-tükrözéses vizsgálatot jelent. A napjainkban gyakran emlegetett nem coeliakiás gluténérzékenység (NCGS) egy bizonytalan hátterű, csak közvetve diagnosztizálható tünetegyüttes. Akkor feltételezhető, ha kizárják a búzaallergiát, coeliakiát, és a beteg anamnézisében a gabonafélék egyértelműen azonosíthatók, mint tünetkiváltók.


Segít, ha változtatunk a táplálkozásunkon?

Igen, a fenti betegségek mindegyike igényel valamilyen étrendi változtatást.
A táplálékallergia kezelési lehetősége az allergénmentes étrend. A helyes, allergénmentes étrend összeállítása a mindenkori kiegyensúlyozott táplálkozásnak (Okostányér®) megfelelően történik. Kizárandó az étrendből maga a táplálékallergén (pl. tejallergia esetén a tej), a rejtett allergéntartalmú élelmiszerek (pl. a kazeint tartalmazó felvágott), az allergénnel keresztszennyezett élelmiszer (pl. keksz, amely tejet felhasználó gyártósoron készült), és az adott allergénnel keresztreagáló allergének is (pl. a tehéntej esetében a marha-, borjúhús és más emlősök teje).

A laktózintolerancia étrendje a tejcukoremésztés függvényében laktózszegény. A legtöbb laktózt a tej tartalmazza, míg a joghurt, kefir ennél kevesebbet, és szinte egyáltalán nincs laktóztartalmuk az érlelt sajtoknak.

A coeliakia kezelése az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes étrend, amelyben a keresztszennyeződéseket is figyelembe kell venni. A diétában csak a biztosan gluténmentes nyersanyagokat és a gluténmentesnek (gluténtartalma < 20 ppm) jelölt élelmiszereket lehet beilleszteni.

A biztonságos allergénelkerülő étrend érdekében a leggyakoribb 14 allergént jelölik az élelmiszeripari termékeken, a közétkeztetésben és vendéglátásban kapható ételek esetében.

Top 14 allergén
Glutén, rákfélék, tojás, halak, földimogyoró, szója, tej, diófélék, zeller, mustár, szezám, szulfitok, csillagfürt, puhatestűek

Gluténmentes élelmiszerek

A „gluténmentes” kijelentés csak abban az esetben használható, ha egy élelmiszer legfeljebb 20 ppm (azaz 20 mg/kg) glutént tartalmaz. Probléma lehet még a zab gluténnal való szennyezettsége, ezért a diétában csak „gluténmentes” megjelölésű zab fogyasztható. Az előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén kötelező a glutént tartalmazó gabonafélék nevét az összetevők felsorolásában kiemelni.

A laktózintolarencia kezelési lehetőségei

A laktáz enzimet tartalmazó tablettát, rágótablettát, kapszulát, cseppeket vagy port étkezés előtt kell bevenni, és a mennyiségét az elfogyasztani kívánt laktóz mennyiségéhez igazítani. A termék dobozán fel szokták tüntetni, hogy egy egysége hány gramm tejcukor, illetve hány deciliter tej lebontására elég, ennek megfelelően kell kiszámolni az adagolást.

Coeliakiát és táplálékallergiát kimutató tesztek a gyógyszertárban

Manapság már a patikák polcain is elérhető többféle ételallergia- és intolerancia-gyorsteszt otthoni használatra. Ezek közül a tej- és tojásallergiát kimutató teszt az adott allergén elleni antitestek meghatározásán alapul. Coeliakia esetén szintén antitestet (anti-tTG) képesek kimutatni pár csepp vérből. Mindenképpen fontos kihangsúlyozni néhány dolgot, amelyre oda kell figyelni a gyorsteszt használatánál, mivel a körülmények is befolyásolhatják az eredményt.

A kapott eredményt befolyásolhatják az immunszupresszáns szerek, illetve a veleszületett Ig A-hiány is, amely bizonyos antitestek (Ig – immunglobulinok) termelődésének zavarával járó speciális állapotot jelent, ami gyakran tünetmentes is lehet. Coeliakia esetében hamis negatív eredményhez vezethet, ha a teszt elvégzése előtt már huzamosabb ideje gluténmentes diétát folytat a vizsgált személy, mivel ilyenkor a szervezetben termelődő ellenanyagok száma a kimutatható mennyiség alá is csökkenhet. Fontos figyelembe venni, hogy ezek a gyorstesztek, bár már magas megbízhatósági fokkal rendelkeznek, nem helyettesítik a laboratóriumi vérvizsgálatot és az orvosi diagnózist.

Gyógyszerek laktóz-, búzakeményítő- és benzoáttartalma

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján (www.ogyei.gov.hu) bárki számára elérhető a Gyógyszerek laktóz-, búzakeményítő- és benzoáttartalma című táblázat, melynek segítségével tájékozódni lehet a gyógyszerek ezen összetevőiről. A laktóztartalom számszerűen is megtalálható. Fontos információ még, hogy a gyógyszerekben felhasznált búzakeményítő gyógyszerkönyvi minőségű, amelynek a gluténtartalma nem éri el a 20 mg/kg-ot, így a coeliakiások is alkalmazhatják ezeket a készítményeket. A búzakeményítő-tartalomra vonatkozó információ a búzára allergiás személyeknek nyújt tájékoztatást.

Pálfi Erzsébet és Polonkai Kata


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.