Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Érzékeny a babánk bőre?

Érdekességek2017. augusztus 02.

Minden baba bőre érzékeny. Többek között azért, mert jóval vékonyabb, mint a felnőtteké. Azonban épp úgy, mint a felnőtteknél, a kicsiknél is vannak különböző bőrtípusok, vannak, akiknek kevésbé, és vannak, akiknek jóval érzékenyebb a bőrük.

A „normál” bőrű babáknál is tapasztalhatunk időszakos extra érzékenységet, amikor hajlamosabb a bőrük a kipirosodásra vagy az irritációra. Hogy mi állhat ennek a hátterében, mikor érdemes extra védelmet fordítani a babák bőrére, és mi lehet a megoldás?

Dr. Csitos Ágnes bőrgyógyász és dr. Makleit László belgyógyász – aki a táplálkozás és a bőr összefüggéseire világított rá – adott hasznos tippeket.

A bőr nyújtja a legnagyobb védelmet a szervezetnek, viszont csupán hároméves korra alakul ki a megfelelő vastagságú hámréteg.

Kezdetben a bőr kevesebb pigmenttel rendelkezik, pH-értéke viszont magasabb, mint az idősebb gyerekek esetében, így hajlamosabb az irritációra.

„Egy érett újszülött babának is mintegy hétszer vékonyabb bőre van, mint egy felnőttnek. Így alapvetően már anatómialiag is adott tény, hogy minden baba bőre sérülékeny. Illetve az is igaz, hogy bőrtípustól függően vannak érzékenyebb bőrű csecsemők” – mondta el dr. Csitos Ágnes bőrgyógyász szakértő, aki hozzátette, a környezeti behatások mellett a genetika is közrejátszhat ennek kialakulásában.

„Az olyan picik életében is vannak fokozott odafigyelést igénylő időszakok, akik normál bababőrrel rendelkeznek” – hívta fel a szülők figyelmét dr. Csitos Ágnes.


Például:

Amikor szoptatás után elkezdődik a hozzátáplálás, vagy amikor már szilárd táplálékot vagy tehéntejet is fogyaszt gyermekünk, szervezete új anyagokkal és baktériumokkal találkozik, aminek következtében a pelenka tartalma is megváltozik, így a felület rendszeres tisztán tartása mellett is előfordulhat irritáció.

Dr. Makleit László belgyógyász magyarázta el, hogy ezeknél az életszakaszoknál mi okozza a különös érzékenységet minden kisbaba számára: „Ilyenkor nem a szervezet emésztőenzimjei bontják le a táplálékot, hanem a bélbaktériumok hatására történik az emésztés, ami egy erjedéses folyamat. Ez okozhat kellemetlen tüneteket a gyerekeknél. Csikar, fáj a hasuk, gyakoribb és hígabb a székletük, ami a vizelettel találkozva agresszív felmaródást okozhat. Ez az éretlen bababőrnél teljesen hétköznapi eset.”


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Depresszió

2026. május 05.

A depresszió mint orvosi értelemben vett betegség nem azonos a mindennapi életben gyakran tapasztalható elkeseredéssel vagy átmeneti rossz hangulattal. A depresszió orvosi értelemben vett betegség, tehát meghatározott tüneteknek meghatározott ideig fenn kell állniuk ahhoz, hogy e diagnózist meg lehessen állapítani.

A depressziós beteg elveszti érdeklődését a külvilág iránt, nem érdekli munkája, családja, hobbija. Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát, napi aktivitása felére-harmadára csökken. Étvágytalan lesz, testsúlya csökken (néha épp fokozott étvágy észlelhető), rosszul alszik (néha túl sokat, de a keveset alvás a gyakoribb), reggelre nem piheni ki magát. Szexuális érdeklődése és teljesítőképessége lecsökken, életét értelmetlennek érzi, önvádlások jelentkezhetnek nála és sokszor az öngyilkosság gondolatáig, illetve az öngyilkossági kísérletig is eljut. Ahhoz, hogy a major depresszió diagnózisát felállíthassuk, minimálisan két héten át az alábbi 9 tünet közül legalább ötnek (ezen belül pedig az első kettőből legalább az egyiknek) kell fennállnia:


depressziós, szomorú hangulat,
az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése (anhedonia),
jelentős testsúlycsökkenés vagy -gyarapodás,
inszomnia vagy hiperszomnia (csökkent vagy fokozott alvás),
nyugtalanság vagy gátoltság,
fáradtság, erőtlenség,
értéktelenség érzése, önvádolás, bűntudat, esetleg depressziós téveszmék,
csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képességek,
életuntság, öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet,

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.