Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Érszűkületszűrés – Életek ezreit lehetne megmenteni vele!

Érdekességek2017. október 10.

Tízből 7-8 embert érinthetnek az erek – a visszerek és a verőerek – betegségei. Mégis sokan nem is gondolnak arra, hogy panaszaikat érbetegség okozza. Márpedig ezek korai felismerése nagyon fontos a súlyos, akár életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében. A baj sok esetben már korán, háziorvosi vizsgálattal is kiszűrhető lenne. Ennek érdekében például az érszűkületszűrésére elindult a háziorvosokat felkészítő képzés. A Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet: gyanú esetén kérjünk szűrővizsgálatot háziorvosunktól! 

Súlyos következmények

„Az érszűkület hazánkban körülbelül 400 ezer felnőttet érint. Amellett, hogy a legsúlyosabb esetekben a végtag elvesztéséhez vezethet és ez a beteget élete végéig rokkanttá teszi, ismeretes, hogy az érszűkületes betegek szív-és érrendszeri halálozása messze meghaladja a nem érbetegekét.


Ezért jó a boka-kar index-vizsgálat

Sajnos a tünetek gyakran észrevétlenül maradnak, csak akkor derül rájuk fény, amikor már valamilyen komoly bajt, akár tragédiát okoznak. Pedig az alsóvégtagi verőereink állapotát egy egyszerű szűréssel, az úgynevezett boka-kar index-vizsgálattal – amely lényegében vérnyomásmérés a végtagokban – fel lehetne térképezni.

Ismertek azok az esetek, amelyeknél mindenképpen javasolt ennek a vizsgálatnak az elvégzése. Ilyen, amikor a beteg jellegzetes, járáskor jelentkező és megállásra késztető alsóvégtagi fájdalomról panaszkodik, amikor nem gyógyuló alsóvégtagi sebet észlelnek, de például gyakorisága miatt a 65 évesnél idősebb emberek esetében, vagy 50 éves kor feletti cukorbetegeknél vagy dohányosoknál is szükséges a szűrés elvégzése.

Csakhogy ez nemcsak az érintetteknek, de az orvosoknak is ritkán jut eszükbe. Jellemző, hogy alsóvégtagi fájdalom esetében elsősorban mozgásszervi betegségre gondol orvos és beteg egyaránt, és közben fel sem merül, hogy valójában érszűkület áll a panaszok hátterében. Éppen ezért nagyon fontos kezdeményezés a betegséggel kapcsolatos ismeretek bővítése az orvosok és a szélesebb társadalom körében is, ennek részeként indítottuk el a háziorvosok képzését.

Változtasson az erei védelmében!

,,Magyarországon a halálozási statisztikák élén a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak, mintegy hetvenezer áldozatot követelnek évente. Több, nagyon súlyos érrendszeri betegség, így a szívinfarktus, az agyi infarktus (a szélütés) és a végtagi érszűkület hátterében ugyanaz az elváltozás, az atherotrombózis áll.

Nagyon fontos, hogy figyeljünk az intő jelekre és változtassunk életmódunkon: a dohányzás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlsúly, a mozgáshiány olyan kockázati tényezők, amelyek megváltoztathatóak” – jegyzi meg dr. Járai Zoltán.

A visszér sem játék

,,A visszerek betegségei is rendkívül széles néprétegeket érint. A lábgörcs, nehézlábérzés hiába figyelmeztető jelek, a legtöbben magnézium- vagy káliumhiánnyal, vagy valamilyen bagatell okokkal magyarázzák, illetve legfeljebb esztétikai problémaként kezelik a megjelenő visszereket. A megbetegedés egyre gyakoribb. Az artériák szállítják az oxigénnel teli friss vért a test különböző részeibe, míg a vénák (visszerek) szállítják az elhasznált és bomlástermékekkel teli vért vissza a szívbe. Az egészséges vénák a lábszárizomzat pumpáló hatása, valamint a vénákban megtalálható és jól működő billentyűk segítségével tudnak megbirkózni e feladattal. Az ember két lábra állásával lényegesen nagyobb nyomáskülönbséget kell leküzdeni a vénás keringésnek, hogy biztosítsa a szövetekből a vénás vér visszajutását a szívbe.  Ez a feladat csak ép vénák, vénabillentyűk és lábszárizomzat esetében valósulhat meg”—mondja dr. Járai Zoltán.

Mélyvénás trombózis - Kerüljük el!

Dr. Járai Zoltán még egy, igaz kisebb betegszámot érintő, de akár hirtelen életveszélyes állapotot is okozó érbetegségre is felhívja a figyelmet: a mélyvénás trombózisra.  „Ez az egész szervezetet behálózó visszerek bármelyikében létrejöhet. Lényege, hogy vérrög zárja el a vénás keringést, és szövődménye, hogy a vérrög elszabadulva egy távoli érben is elzáródást, úgynevezett embóliát okoz. Ez esetenként végzetes következménnyel jár. Ismertek az erre hajlamosító körülmények, mint a daganatos betegség, állandó fekvés, hosszú repülő-, vagy buszutazás, a fogamzásgátló tabletták. Egyoldali lábduzzanat és fájdalom, hirtelen kialakuló nehézlégzés, mellkasi fájdalom esetében fontos az azonnali orvosi segítségkérés a vénás tromboembólia kizárása céljából. Az emiatti halálozás nagyon magas hazánkban, sajnos az Európai Unió rangsorában e tekintetben (is) rosszul állunk, pedig egy többnyire megelőzhető betegségről van szó”—mondja dr. Járai Zoltán, aki szerint a korai felismerés akár életmentő is lehet. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ha elfogy a tetterõ

2026. november 12.

A motiváció energia, mely felpezsdít és tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek tûnik... és nincs kedvünk a céljaink megvalósításához. De hogyan találjunk ismét rájuk, ha elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... A motiváció olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton "hajtásként", pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer azonban lehetõvé teszi, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.

Fogmosás - hatékonyan

2026. november 12.

Mindnyájan tudjuk, hogy a napi többszöri fogmosás döntõ szerepet játszik a száj és a fogak higiéniájának biztosításában, egészséges állapotának fenntartásában és a fog(íny)betegségek megelõzésében.

De vajon azzal is tisztában vagyunk-e, hogyan válasszuk meg a fogápolási eszközöket, és tudjuk-e azokat a helyes idõtartammal, megfelelõ módon és idõben használni? Ha nem teljesen egyértelmû a válaszunk, jobban tesszük, ha tájékozódunk e téren, és megfogadjuk az alábbi jó tanácsokat is!

Minden étkezés után mosson fogat!

Ideális esetben ezt a jól ismert szlogent mindennap követnünk kellene, és kitartóan, három hosszú percig kellene fogat mosnunk. Emellett természetesen nem lenne szabad semmit ennünk a fõétkezések között, mellõzve a munkahelyen és otthon egyaránt oly gyakori nassolást (a jó alak megtartása érdekében is), de persze kivétel lehet ez alól a zöldség-gyümölcs fogyasztása uzsonnára. Ezt a szabályt azonban sokan és sokszor nem tartjuk be. Amikor például a menzán ebédelünk vagy az iroda konyhájában megmelegítve, sietve elfogyasztjuk a rendelt vagy otthonról hozott ételt, gyakran nincs módunk az étkezés utáni fogmosásra. De ha mégis, arra végképp nem érünk rá, hogy három teljes percet szenteljünk erre a tevékenységre. Így elõfordul, hogy épp csak végigsiklunk a fogainkon, és átöblítjük a szánkat fogkrémes vízzel - az is hasznosabb, mintha teljesen elhagynánk az ebéd utáni fogápolást. Van úgy azonban, hogy tényleg lehetetlen a napnak ebben az idõszakában fogat mosnunk. Ez esetben rágjunk el egy cukormentes rágógumit vagy együnk meg egy almát. Mindkettõ segít megtisztítani a fogakat anélkül, hogy maradékot hagyna a fogak közötti résekben.

Szexbeszéd

2026. november 11.

Senki nem születik szexistennek! Ezt is gyakorolni kell! Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... 

Fontos a kommunikáció

Senki sem születik úgy, hogy tanulás, gyakorlás nélkül, azonnal ért valamihez... A jártasságra szert kell tenni. Ezért ha valamibe belekezdünk, azt meg kell tanulnunk, és fontos, hogy leckéket is vegyünk belõle. Ne higgyük tehát, hogy azonnal szexistennek születünk! Nem feltétlenül tudjuk, mi elégíti ki maximálisan a partnerünket, s mitõl válhatna örömtelibbé számára a szex. Ugyanakkor gyakran panaszkodunk arról, hogy a társunk nem érez rá igényeinkre, amelyek révén számunkra is többet jelentene a szexuális együttlét. No, de ezt neki is elmondjuk? Aligha, ugye? Pedig ez a megértés és a kommunikáció kölcsönös hiányát jelenti, ami ellen tenni kell, ha azt akarjuk, hogy örömteli, mindkét felet kielégítõ szexuális életünk legyen!

Mindenképp hasznos a partnerek számára, ha rendszeresen beszélnek egymással szexuális vágyaikról, ahelyett, hogy szégyenérzetük miatt azokat gondosan titkolnák. Hiába fúj már a modern idõk szele, ki ezért, ki azért, még mindig nem beszél ilyesmirõl partnerével. Pedig egymás tájékoztatása, hogy mit szeretnének változtatni a közös szexben, új dimenziókat nyithat az örömszerzésben és elmélyítheti a kapcsolatot - minden tekintetben. Ennek hiányában viszont megrendülhet a kölcsönös bizalom, ami veszélyeztetheti az egész viszonyt.