Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Érdemes halolajos készítményeket szedni?

Érdekességek2018. szeptember 08.

Kismamáknál és gyerekeknél kifejezetten jótékony hatású lehet a halolajos készítmények fogyasztása, főképp, ha a mindennapi táplálkozással nem sikerül elegendő mennyiségű ómega-3 zsírsavat bevinni a szervezetbe.

A halolaj az ómega-3 zsírsavak egyedülállóan gazdag forrása, de a magyarok nem sok halat esznek. Pedig a halolajban található többszörösen telítetlen ómega-3 zsírsavak kedvező élettani hatása egyre több területen bizonyított.

Az ómega-3 zsírsavak közül kiemelendő az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA). Az EPA és a DHA a szív- és érrendszer és az idegrendszer egészségének kulcsfontosságú molekulái, amelyek szerepet kapnak a gyulladásos folyamatokban és a látásban éppúgy, mint a magzati fejlődésben vagy az allergiaprevencióban.

– Két hónapos terhes vagyok. Az a kismamavitamin, amelyet szedek, nem tartalmaz halolajat. Érdemes lenne a következő hónapokban azt is szednem a most szedett vitaminok mellé? Fontos ez a gyermek szempontjából?

– A terhesség alatt a DHA az anyai szervezetből jut át a magzatba, a DHA-nak a magzatba való átjutása különösen fontos a harmadik trimeszterben. A magzatok elégtelen DHA-ellátása méhen belüli növekedési zavarokkal hozható összefüggésbe: azaz a magzatok visszamaradnak a fejlődésükben, ha nem kapnak elegendő mennyiségű DHA-t. A várandós nők ómega-3-bevitele tehát – különösen a harmadik trimeszterben – hozzájárulhat a magzatok egészséges szenzoros, kognitív és motoros fejlődéséhez.


Szakmai körökben egyetértés mutatkozik abban, hogy koraszülötteknél az idegrendszeri funkciók optimális fejlődésében az ómega-3 zsírsavak – kiemelten a DHA – , kulcsfontosságúak: például a szem fényérzékelésének a fejlődésében is lényeges a DHA jelenléte. A hosszú szénláncú ómega-3-zsírsavak koraszülöttkori adagolása tehát bizonyított előnyökkel jár. Az időre született újszülötteknél nem ennyire egyértelmű a helyzet. Jelenleg vizsgálják például azt, hogy a csecsemőkori ómega-3-adagolás hatással van-e a későbbi, kisiskoláskori tanulási képességekre.

A legfrissebb tudományos eredmények szerint az anya halolajbevitele, különösen a terhesség második trimeszterében és a szoptatás alatt allergiamegelőző hatású. A megfelelő halolaj-ellátottság ahhoz vezethet, hogy a megszülető vagy a szoptatott gyermeknél mintegy 30%-kal csökken a tojásallergia kialakulásának a kockázata.

– Vannak ómega-3 zsírsavak az anyatejben?

– Az anyatej – a teljes szoptatási időszakban, a colostrum elválasztásától kezdve az anyatejes szoptatás befejezéséig – tartalmaz hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakat, így DHA-t is. Az anyatejben található DHA jól felszívódik a szoptatott csecsemő béltraktusából.

Az anyatej zsírsavösszetétele számos tényező, így például az anyai táplálkozás, a genetikai faktorok és a szervezet zsíranyagcseréjének az összjátékaként alakul ki. Az anyatejben található többszörösen telítetlen zsírsavak mintegy 30%-a a táplálékból származik. Az anya táplálkozása tehát jelentősen befolyásolja az anyatej DHA-tartalmát. Míg az észak-amerikai nőknél az anyatej DHA-koncentrációja 0,1% és 0,5% között változik, Kínában a szoptató nők anyatejében 2,8%, Japánban 1,1% DHA-koncentrációt mértek. Valószínűsíthető, hogy a japán és a kínai nőknél az ómega-3 zsírsavakban dús halaknak és a „tenger gyümölcseinek” bőséges fogyasztása a magasabb anyatejbeli DHA-szintek oka.

– Adjak-e kisiskolás fiamnak halolajat, ha egyébként alig eszik halat?

– Az ómega-3 zsírsavak kedvező hatását gyermekeknél és fiatalkorúaknál is kimutatták. Úgy tűnik, hogy a memória és a tanulási képességek befolyásolása elsősorban a DHA-hoz kapcsolható. Egy svédországi vizsgálat egészséges 9–10 éves gyermekeknél bizonyította azt, hogy az ómega-3 zsírsavak javítják a kisiskolások olvasási képességét.

Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavaros (ADHD) gyermekeknél a heteken át tartó, különösen a nagy dózisú (napi 8–16 g) ómega-3 zsírsavbevitel jelentős viselkedésbeli javuláshoz vezethet.

Valószínűsíthető, hogy a DHA-adagolás elsősorban azoknál előnyös, akiknél alacsony a táplálkozással való DHA-bevitel, azaz egyfajta hiányállapot jellemző rájuk. Ők azok, akiknél a halolajos, magas DHA- és EPA-tartalmú patikaszerek fogyasztásának köszönhetően leginkább megtapasztalhatók a plusz ómega-3 zsírsavbevitel kedvező hatásai.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Így maradhat aktív és egészséges

2026. január 17.

A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a szellemi aktivitás és a támogató közösségi kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minden életszakasz energikus és önálló maradjon.

A mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25-30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos.
A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.
Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30-40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.
Már napi 15 perc keresztrejtvényfejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.

Generációk régen és ma

2026. január 16.

Nyilvánvaló, hogy az egyes generációk, korcsoportok közötti eltérés alapvetően befolyásolhatja az egyén gondolkodásmódját, értékeit, viselkedését és társas interakcióit.

Az ember történetekben létezik, minimum két értelemben. Az egyik a saját élettörténete, az általa megélt események egymásba fonódása, a másik meg a történelmi korszak, vagy akár korszakok, melyben ezt az élettörténetet megéli. (A harmadik vonatkozás pedig az irodalom, a film vagy a sajtó által közvetített történetek lennének, de ez egy másik írás tárgya lehetne.)

A generáció fogalma egy adott időszakban született és hasonló tapasztalatokkal rendelkező emberek csoportját jelenti.

Nem mellesleg, a klasszikus társadalomtudományi megközelítés szerint a fogalom értelmezhető „emberöltőként” is, vagyis azon időtartamként, amíg egy generáció felnő és birtokba veszi a világát, ez általában úgy 25-30 év. Vagyis, ha ennél nagyobb a korkülönbség két ember között, akkor biztosan más generációhoz tartoznak, ennél kevesebbnél viszont már nem biztos, hogy létezik a nemzedéki különbség, de persze akár létezhet is. (Miközben számos párkapcsolat szól arról, hogy akár húsz év különbség sem jelent szakadékot a felek között, hisz akkor nem működne a kapcsolat. De ugyanez igaz lehet egy munkahelyen, az együtt dolgozó kollégák együttműködésére is.)

A meggyőzés pszichológiája

2026. január 16.

A meggyőzés mindig a másik nézetének, véleményének, attitűdjének a megváltoztatására irányul, és ehhez gyakran veszi igénybe a disszonancia kiváltásának eszközét. Tipikus példája ennek az a fajta reklám, amikor meglévő termékekről („hagyományos mosópor”) állítják, hogy nem az a legjobb, hisz már kapható a még jobb, így a fogyasztóban, aki a meglévő terméket vásárolta annak tudatában, hogy az a legjobb, disszonanciát keltenek. Ez pedig az újabb termék vásárlásával oldandó fel, már ha egyáltalán hiszünk a reklámnak.

A meggyőzés kulcsmozzanata ugyanis a hitelesség, és részben a kognitív disszonancia redukciójával is ezt igyekezzük elérni. A meggyőzésre irányuló kommunikációban a hitelesség forrása lehet a helyzet (például valaki eskü alatt vall), a személy (közismerten szavahihető),  a személy mögötti intézmény (az egyház/szakmai szervezet/állam álláspontját képviseli) vagy a kommunikáció kongruenciája, azaz összhangja, amikor az üzenet tartalma sem önellentmondásos, vagyis logikusan épül fel, miközben a különböző verbális és nonverbális csatornák is harmóniában vannak egymással. Azaz a kérdés az, racionálisan követhető-e az érvelés, és alátámasztják-e gesztusaink, testbeszédünk, mert ezek összhangja teszi hitelessé megnyilvánulásainkat.