Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Érdemes böjtölni?

Érdekességek2022. április 07.

A fogyás érdekében tett lépések között a böjtölés az év végi ünnepek után sokunkban felmerülhet. Egyesek számára logikusnak, míg mások számára ijesztőnek tűnhet.  De minthogy számos fajtája létezik, nem feltétlenül kell „szenvednünk” tőle. Az egyik legegyszerűbb és leginkább ajánlott a napjainkban népszerűvé vált időszakos böjt/étkezési rend. Ha keveset tudunk róla, és általában a böjtölésről, annak hatásmechanizmusáról, érdemes némileg tájékozódnunk.

Fotó: gettyimages.comIsmerünk különféle hiedelmeket és intelmeket, melyek „megmagyarázzák”, hogy a böjt, még ha napi adott időben történő étkezési korlátozást jelent is, aggasztó lehet. Ilyen pl.: “A reggeli a nap legfontosabb étkezése “, “Ha nem eszel 4 óránként, elájulsz”, “Látod, hogy elgyengülsz, ha nem eszel eleget?” stb.

A bőséges táplálkozás társadalmában gyakran rosszalljuk azt a döntést, hogy időszakosan, rövid vagy hosszú távon nem táplálkozunk úgy, mint máskor, kevesebbet eszünk, illetve böjtölünk. Még akkor is, ha egyszerűen kihagyunk naponta egy étkezést, miközben egyre-másra bebizonyosodik, hogy a legtöbben valószínűleg túl sokat eszünk.

Míg az orvosi felügyelet nélküli, hosszan tartó böjt veszélyes lehet, addig egyes étkezések adott ideig történő mellőzése (időszakos böjt) nem sodorja veszélybe az egészséges embert, ha továbbra is hidratálja a szervezetét. Viszont előnyös lehet az elérni kívánt testsúly és a jó egészség fenntartása szempontjából!

Milyen típusú böjtöt válasszunk?

A szakemberek úgy vélik, hogy a rövid, jól alkalmazott és a jelenlegi fizikai állapotunkat, erőnlétünket tiszteletben tartó böjtölés a legtöbb esetben mielőbb lehetővé teszi, hogy visszanyerjük egészséges testsúlyunkat.  Anélkül, hogy a böjt után további étrendi megszorításokat alkalmaznánk, felborítanánk táplálkozásunkat, vagy folyton számolnánk a kalóriákat.

Azt azonban tudnunk kell, hogy nincs egyetlen fajta böjt sem egy adott profilú személy számára, amely garantálná a leadott kilók számát. A böjtölés specialistái szerint az egyetlen lényeges szempont a gyakorlatban az állhatatosság és a kitartás. Ha pl. havonta egyszer nem eszünk semmit reggel (vagy akár 24 órán át), az nem fogja eltüntetni felesleges kilóinkat. A megoldás a böjtölés gyakoriságában és rendszerességében rejlik, hogy teljes értékben kihasználhassuk annak hosszú távú előnyeit, és fokozatosan lefogyjunk.

Miért hatásos, hogyan működik a böjt?

A böjtölés alatt bekövetkező fogyás nem csupán kalóriák kérdése, ami emiatt nem jelent túlzásba vitt kalóriakorlátozást. Valójában a böjt azért hatásos, mert egy bizonyos, evés nélküli idő elteltével olyan anyagcsere- és hormonális változásokat indít el, amelyek a fogyás szempontjából előnyösek.

A testünkben lévő anyagcsere-pályák aktiválásával saját energiatermelésre, több zsírégetésre kényszeríti a szervezetet. Vannak, akik egyszerűen visszanyerik egészséges testsúlyukat az időszakos böjt (módosított idejű táplálékbevitel) gyakorlásával, mely naponta egy adott „időablakot” ír elő a táplálkozásra, és a fennmaradó időszakot pedig a koplalásnak szánja. 

Mások számára viszont a szakemberek több böjtölési mód tesztelését javasolják, hogy kiderüljön, melyik az életmódjának megfelelő, és ezeket szabályos ütemben váltogatni tudják. Pl. Integrálhatjuk az időszakos böjtöt is alapnak (mert könnyen hozzászokunk, hogy naponta egy étkezést kihagyunk, gyengeség érzése nélkül),  vagy bizonyos időközönként akár a 24 órán át tartó böjtöt is beiktatjuk,


Mennyit fogunk fogyni? 

A tapasztalatok szerint többféle böjt segítségével, nem túl nagy erőfeszítések árán is fogyhatunk. De hogy mennyit, az természetesen az előélettől, a táplálkozási szokások előzményeitől és a kezdeti súlytól is függ. Egy jó tanács: ne hosszabbítsuk meg a böjtöt azzal, hogy további koplalás útján „szenvedünk”, mert veszélybe sodorhatjuk az egészségünket, 1-2 plusz kiló leadása reményében…

Fotó: gettyimages.com

Nehéz a rendszeres böjtölés? 

A leggyakrabban az első (időszakos) böjt ütközik nehézségekbe, szembesít a félelmeinkkel, de ha ez a lépés fáradságos is, a többi sokkal könnyebben és biztonságosabban fog menni. Kicsit olyan, mint rendszeres izomerősítő gyakorlatok végzése. Idővel könnyebbé és természetesebbé válik leginkább az időbeli táplálkozási terv megvalósítása.

Az időszakos böjt közelebbről

Böjtölni csak gyötrődés nélkül szabad: ha rosszul érezzük magunkat közben, elegünk van belőle, hagyjuk abba. Még ha nem is bírtuk addig, ameddig elhatároztuk. A lényeg, hogy ne kényszerítsük magunkat semmire, és hallgassunk testünk és érzéseink szavára. Napjainkban egyre elterjedtebb fogyási módszer az említett időszakos böjt (Intermittent Fasting –IF), amely a diétákkal szemben nem a táplálék fajtájára koncentrál, hanem az időre: a napot vagy hetet étkezési periódusokra osztja. 

A leggyakoribb a 16/8 típusú időszakos böjt, amelynek során 8 óra jut a táplálkozásra és 16 óra a koplalásra, azaz az emésztőrendszer pihentetésére. A 8 óra táplálkozási idő természetesen variálható, pl. a reggeli vagy az ebéd kihagyásával. Így, ha adott esetben délután 4 vagy 6 óra (a táplálkozási „időablak”) után mindvégig jól érezzük magunkat, folytassuk ezt az időbeosztású böjtölést.  Előnye, hogy gyorsítja az anyagcserét, fokozza a zsírégetést, megőrzi az alacsony testtömeget, és ily módon segít a fogyásban.

Mindenki gyakorolhatja a böjtöt? 

Természetesen nem. Többek közt nem szabad böjtölni a terhesség alatt, vagy ha valaki egy adott betegségen megy keresztül, illetve abból lábadozik, esetleg komoly stressznek van kitéve, vagy pl. súlyos álmatlanságban szenved. Ha gyógyszeres kezelést vesz igénybe, különösen tanácsos előzetesen konzultálnia kezelőorvosával. Az elhízás nem ellenjavallt, továbbá a cukorbetegek csak orvosi engedéllyel és szigorú ellenőrzés mellett böjtölhetnek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.