Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Erdei bogyósok, amelyekből bátran csemegézhetsz

Érdekességek2023. június 24.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ha még nincs itt a nyaralásod ideje, gyors regenerációt, kikapcsolódást nyújt az erdő! A fáradtságot egy jó kis túrával lehet elűzni. Érdemes felkerekedni és a hazai erdőkben sétálni egy nagyot. Élvezni fogod a kirándulást, a friss levegőn mozgást.  

Kiszabadulunk a négy fal közül, feltöltődünk D-vitaminnal, energiával, új élményekkel. Minden nap lehet új ismeretekkel gazdagodni, főleg, ha nyitott szemmel járunk. Töltsetek le egy növényhatározó applikációt, vegyetek magatokhoz bogyós gyümölcsökkel teli elemózsiát, és irány az erdő!

Mi a különbség az erdei szamóca és a mérgező díszeper között?

Mi a különbség az erdei szamóca és a mérgező díszeper között? Mi, erdei barangolók, az elsők között találkozhatunk az erdei szamócával, amely vadon él a természetben. Az erdei szamóca virágzása május-júniusra esik, és a napos erdőszéleken található élénkpiros, illatos, apró szemek június-júliusban pompáznak. Örömmel szedhetjük az érett, ízletes szamócát, még a legkisebbekkel is. Ezen kívül találhatunk egy különleges fajtát, amit csattanó epernek neveznek, mivel hangot ad, amikor leszakítjuk. Fontos azonban tudnunk, hogy míg az erdei szamócatermések mindig lefelé lógnak, létezik egy hasonló kinézetű növény, a díszeper, amelynek termése éppen az ellenkező irányba, az ég felé áll. Ráadásul a díszeper virága sárga, nem pedig fehér. Ezért nagyon fontos, hogy ne együk meg, mert enyhén mérgező lehet. Az erdei szamóca zamatos gyümölcs, gazdag A-, C- és B-vitaminban, valamint vasban, nátriumban és kalciumban is bővelkedik.

Fehér málna, lila málna, piros málna

Az egyik nyári gyümölcs, amelyet bátran fogyaszthat a család erdei kirándulások alkalmával, az a málna. Amikor elérjük július végét, izgatottan kutathatunk az erdei tisztásokon a gömbölyded piros, lila, fehér, sárga vagy akár fekete szemek után. Az erdei málna minden változata biztonságosan fogyasztható, egyik fajtája sem mérgező. Az ízletes málna édeskés aromájával párosulva gazdag vitaminokban. Magas C-vitamin és többféle B-vitamin mellett található benne magnézium, vas és kálium is, amelyek fontos tápanyagok az egészségünk szempontjából. Tehát, ha málnára lelsz az erdei kalandok során, nyugodtan élvezheted az ízét és egészségesebbé teheted a napodat.


Sárga virágú húsos som

Az húsos som nem más, mint az első mézelő növények egyike. Kora tavasszal már megpillanthatjuk a bokrok aranyesőre emlékeztető sárga virágait. Ez a növény napos helyeket kedvel, és augusztus-szeptember környékén érik el piros, ovális alakú terméseit, amelyek hasonlítanak az olívabogyóra. Érdemes összegyűjteni a már fáról lehullott, teljesen érett bogyókat. A húsos som gyümölcse fanyar, de rendkívül finom ízzel rendelkezik. Termőhelyét tekintve a Nyírségben honos, de napjainkban megtalálható a szatmári, somogyi, zalai és baranyai területeken is.

A húsos som kiemelkedően gazdag C-vitaminban, így fogyasztása javítja szervezetünk ellenállóképességét. A legízletesebb bogyók nyersen fogyasztva, amikor már túlérettek. Emellett készíthetünk belőlük lekvárt, szörpöt, kompótot, és kiválóan passzolnak vadhúsételekhez. Ez a növény rendkívül értékes, régen például kemény fájából szerszámokat is készítettek.

A húsos som egy valódi kincs, amely gazdagítja a természetünk és táplálékunk sokszínűségét. Érdemes felfedezni ezt a gyümölcsöt és kihasználni minden előnyét, amit nyújt számunkra.

Mérgező bogyókák

A piros bogyós galagonya ősszel érik – ez fogyasztható csak. Fogyasztása erősíti az érfalakat, a szívizmokat. Nyugtató hatású. Készíthetünk hidegen áztatott teát belőle, mely jót tesz keringési problémák esetén és csökkenti a vérnyomást. Más piros terméseket viszont ne csemegézzünk! Az ibolyakék virágú farkasboroszlán vagy a lonc piros bogyói mérgezők. A gyöngyvirág- és a hóbogyó, a kecskerágó, a lilabogyó, a babérmeggy, borostyán a kékesfekete bogyói az alkörmös fekete bogyói, a szagos boróka tűlevelű cserjék bogyói és a maszlag termése mérgezők.

A legfontosabb, hogy az erdei séta során nem szabad leszedni vagy megenni semmilyen ismeretlen bogyós termést!

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.