Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Érbetegségek: előzze meg a bajt!

Érdekességek2022. december 09.

A lábamputációk száma országonként nagy különbséget mutat, hazánkban azonban az Európai Unióban is az egyik a legmagasabb a beavatkozás aránya. A lábamputációra gyakoriság szerint sor kerülhet érbetegség és cukorbetegség, trauma, tumor, gyulladás, végtagfejlődési rendellenességek és egyéb okok miatt. Az érbetegségek a lábamputációk több mint 80%-áért felelősek. Dr. Kósa Évát, a Trombózis-és Hematológiai Központ angiológusát kérdeztük az érbetegségek kezeléséről és a lábamputáció megelőzéséről.

Fotó: pixabay.comMagyarországon az egyik legnagyobb a lábamputációk aránya az EU-ban

Magyarországon évente 100 000 emberből 42 esetben végeznek lábamputációt. Összehasonlítva, Svédországban ez a szám évente 20-35 közötti 100 000 lakosra nézve. Idősekben, férfiakban, cukorbeteg, dohányos, érszűkületes betegekben az arány még sokkal magasabb. Ismert, hogy cukorbetegekben a lábamputáció akár 15x gyakoribb is lehet, mint a nem cukorbetegekben. Cukorbetegségben a helyzetet az is bonyolítja, hogy perifériás verőérbetegség jelenléte nélkül az ún.  diabeteses láb szindróma talaján is történhet végtagvesztés. 

A diabeteses láb szindrómát keringési zavar, csont-és ízületi eltérések és idegkárosodás (neuropathia) alkothatja, és következtében akár egy banális sebből  kialakuló fertőzés rövid időn belül a lábujj vagy a végtag elvesztéshez is vezethet. Egyetértés van abban, hogy a diabetes miatti felesleges lábamputációk szűrővizsgálattal, a betegek felvilágosításával, a betegség megfelelő kezelésével, és a betegek kellő odafigyelésével nagymértékben csökkenthetők.

Érszűkület szűrése- mikor indokolt?

Az érszűkület előfordulása bizonyos állapotok, betegségek során gyakoribb, így ezek fennállásakor rendszeres szűrés javasolt, akár tünetmentesen is. Ilyen állapot például az idős kor, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas koleszterinszint, valamilyen szív-és érrendszeri megbetegedés (főleg stroke, szívinfarktus) után, valamint akkor is, ha a családban előfordult már érszűkület. Különösen nagy kockázatot jelent, ha a felsoroltak közül egyszerre több is fennáll. Az érszűkület típusos tünetei esetén minden esetben fontos, hogy az illető orvoshoz forduljon.

Alsó végtagi érszűkület tünetei, jelei:

A perifériás verőérbetegséget a boka-kar index meghatározásával igazolják. A vizsgálat a karokon és a lábakon elvégzett vérnyomásmérésekből áll. Az index és klinikai tünetek alapján megállapítható a betegség súlyossága. Amputáció veszélye a súlyos, már nyugalomban is fájdalmat okozó sebek, fekélyek, szövetelhalás esetén áll fenn. E tünetek jelenlétekor a végtag keringése kritikusan alacsony.


Ezen tünetek esetén a szakorvosi vizsgálat nem tűr halasztást. Sajnos, nagyon sokszor a betegek a háziorvosuk felé sem jelzik ezeket a panaszokat, és otthon, különböző krémekkel kezelve a már liluló, feketedő lábujjaikat, várják a gyógyulást.  A késlekedés helyrehozhatatlan károkat okozhat, és a végtag elvesztéséhez is vezethet.

Fotó: 123rf.com

Kezdetben semmilyen tünetet nem okoz

Dr. Kósa Éva a Trombózis-és Hematológiai Központ angiológusa elmondása szerint az amputációk számának csökkentéséhez, több úton is el kell indulni. Kiemelt jelentőségű az ismert kockázati tényezők korai felismerése, kezelése- ez hosszú távú megelőzést jelent. Az érszűkület szűrésével és megfelelő kezelésével középtávon csökkenthető az amputációk száma.

Súlyos érszűkületes tünetek és cukorbeteg fekélyes láb esetén fontos a korai orvoshoz fordulás és a szakszerű orvosi kezelés- ekkor az épp fennálló amputáció veszélye hárítható el.  Az amputációk elkerülése nemcsak egyéni, családi, de össztársadalmi szinten is kiemelkedő jelentőségű és fontosságú.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.