Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Endokrinológiai kisokos: mi mit jelent?

Érdekességek2020. június 02.

Fotó: 123rf.com

Az endokrinológiai a belső elválasztású mirigyekkel és azok zavaraival foglalkozó tudományág. Napjainkban egyre több embernél diagnosztizálnak különböző hormonzavarokat, így érdemes tisztában lenni néhány fogalommal, rövidítéssel, melyek a leggyakrabban bukkannak fel a betegek életében. Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa ezeket szedte össze. 

Belső elválasztású mirigyek

A szervezet hormonjait mirigyek termelik. Ezen mirigyeknek 2 fő csoportját különböztetjük meg: léteznek külső elválasztásúak (exokrin) és belső elválasztású mirigyek (endokrin). A hormonok lényegében a testünk mozgatórugói, így igen változatos tüneteket okozhatnak azok zavarai (ráadásul a generált problémák lehetnek enyhék és igen súlyosak is).  A belső elválasztású mirigyeink a következők: Pajzsmirigy, agyalapi mirigy (hypophysis), hypothalamus, mellékvese, hasnyálmirigy szigetsejtjei, petefészek, here, mellékpajzsmirigy.

OGTT

Terheléses vércukorvizsgálatot jelent, mely során megvizsgálják az éhomi, 60 és 120 perces glükóz értékeket. Segítségével diagnosztizálásra kerülhet a diabetes, különböző prediabetes-es állapotok. Ha a vizsgálatok kiegészülnek az inzulin értékekkel is, úgy IR (inzulinrezisztencia) fennállására is fény derülhet, melyet szintén kezelni szükséges.

T3, T4, TSH

Ezek a legfontosabb hormonok, melyek a pajzsmirigy funkcióiról adnak pontosabb képet. A8 T3 és a T4 a pajzsmirigy hormonjai, míg a TSH a pajzsmirigy stimuláló hormon- ez serkenti a T3 és a T4 termelődését. Sok helyen csupán a TSH szintjét mérik, ám pontos diagnózist a T3 és a T4 birtokában lehet mondani. A legjobb, ha mindezt kiegészíti az ATPO szintjének ellenőrzése is, ami esetleges gyulladásra, autoimmun folyamatokra utal.


Hipofízis

A hipofízis az agyalapi mirigyet jelenti. A belső elválasztású mirigyek karmesterének is nevezik, hiszen számos hormon termelésére hatással van. Hátsó és elülső lebenye is termel hormonokat: a hátsó oxitocint és vazopresszint, míg az elülső jóval többet (TSH, prolaktin, LH, FSH, növekedési hormon, ACTH). A hipofízis gyakori betegsége a hipofízis daganat (ez jóindulatú is lehet). Növekedési zavarok, teherbeesési problémák, indokolatlan tejcsorgás, pajzsmirigyzavarok jelezhetik a problémát – mondja dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

PCOS

A PCOS (policisztás ovárium szindróma) az az állapot, amikor a petefészekben több apró ciszta keletkezik. Ekkor nem jön létre domináns tüsző, helyette több kisebb-nagyobb ciszta. Az egyik leggyakoribb női endokrin zavar, és hátterében gyakran inzulinrezisztencia áll. Tünetei közt meddőség, menstruációs zavarok, pattanások, fokozott szőrösödés és hajhullás figyelhető meg. Kezelése életmódterápiával és/vagy gyógyszerrel történik.

Pajzsmirigy szcintigráfia

A pajzsmirigyzavarok diagnosztikájánál van szerepe. Izotópvizsgálatnak is nevezik, melynek során a mirigy működését, szerkezetét vizsgálják. Ekkor radioaktiv izotópot intravénás injekcióval juttatnak be, és azt figyelik, milyen intenzitással épül be. Segítségével elkülöníthetők egymástól a meleg és a hideg göbök, továbbá megfigyelhető az autoimmun Basedow-kór is. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mikor kell orvoshoz menni aranyérrel?

2026. január 15.

5 jel, hogy nem elég a krém

Az aranyér a végbélben található vénás párna kitágulása, amely normál esetben is jelen van, de gyulladás vagy fokozott nyomás hatására fájdalmassá és zavaróvá válhat. A legtöbb ember először vény nélkül kapható krémekkel és kúpokkal próbálja enyhíteni a panaszokat, ezek azonban csak a felszíni gyulladást csillapítják. Vannak olyan helyzetek, amikor a házi kezelés már nem elég, és elengedhetetlen a sebész segítsége.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Milyen jelekre figyeljünk?

Az egyik leggyakoribb jel, hogy a probléma túllépett a krémek hatókörén, ha a fájdalom hirtelen, szúró jelleggel jelentkezik, és járás vagy ülés közben is elviselhetetlenné válik. Ez gyakran a külső, trombotizált aranyérre utal, amikor a vénában vérrög alakul ki. Ilyenkor a krémek nem tudják csökkenteni a nyomást, a duzzadt csomó sebészeti beavatkozás nélkül nem húzódik vissza gyorsan.

Ha az aranyér rendszeresen vérzik, különösen, ha a vérzés élénkpiros és ismétlődő, nem szabad halogatni a szakember felkeresését. Bár a vér általában a székelés során jelentkezik, a gyakori vagy nagyobb mennyiségű vérvesztés a nyálkahártya repedésére vagy előrehaladott belső aranyérre utalhat, amely akár vérszegénységhez is vezethet. A tartósan fennálló vérzés kivizsgálást igényel, hiszen nemcsak aranyér, hanem más vastagbélbetegségek is okozhatják.

A harmadik figyelmeztető jel az, amikor a csomó a székelés után sem húzódik vissza a végbélbe, és kézzel sem helyezhető vissza. Ezt előesett belső aranyérnek (prolapsus) nevezzük, amely már a magasabb súlyossági fokozatba tartozik. Ilyen esetben a szövet könnyen begyulladhat, megduzzadhat, és akár el is halhat, ami sürgős sebészeti ellátást tehet szükségessé.

A kisállat-allergia tünetei

2026. január 14.

Akik szinte családtagként tartanak a lakásban kutyát, macskát, súlyos csapásként élhetik meg, ha kiderül, allergiások rá. Ezt leggyakrabban kutyaszőr, vagy macskaszőr allergiának szokás nevezni, bár valójában nem a szőr okozza a kellemetlen, esetleg akár asztmás jellegű tüneteket.

Valóban kutyaszőr vagy macskaszőr allergiáról van szó?

A köznyelvben kutyaszőr, macskaszőr allergiaként (esetleg kutyaallergiaként, macskaallergiaként) emlegetett reakciókat valójában nem az állatok szőre váltja ki. A tüneteket az adott állat nyálában, faggyújában, vizeletében található fehérjék, sőt a leváló hámsejtek darabjai okozzák (ritkábban igaz ez a madarak tollára is). Ezek az apró részecskék ugyanis bekerülnek a lakás levegőjébe, a leülepedő és kikerülhetetlen porba, a bútorok huzatába, a szőnyegekbe és a drapériákba. Az elporladt, egészen apró darabkák ráadásul nem csak konkrétan azokon a helyeken telepednek meg, ahol az állat megfordul, hanem a lakásban bárhová eljuthatnak a légáramlattal, és sajnos még a legalaposabb takarítással sem lehet megszabadulni tőlük.

Újévi elhatározásból teljes életmódváltás

2026. január 14.

Az új év egy új kezdet ígéretét hozza magával: ilyenkor előkerülnek a már jól ismert fogadalmak, és velük együtt a tudatosabb és egészségesebb életmód iránti igény. Kézenfekvő megoldásként sokan az edzőterem felé veszik az irányt, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a januári lendület hamar megkopik, és mire visszarázódunk a dolgos hétköznapokba, már nyoma sem marad a kezdeti lelkesedésnek. Mi ennek az oka? És hogyan lehet kitartani a kitűzött elhatározások mellett? Elég csak az edzésre összpontosítani, vagy a táplálkozás is számít? A BioTechUSA szakértői segítenek!

Kezdők és újrakezdők: tudatosság nélkül nincs siker

A legtöbb életmódváltás ott bukik el, hogy csodaszerektől és villámdiétáktól várjuk a fogyást vagy adott esetben a formába lendülést, amik csábítóan hangzanak, hiszen minimális befektetett energia mellett gyors megoldást ígérnek – de pont emiatt nem működőképesek. A sikeres életmódváltás kulcsát ugyanis az átgondolt döntések és az idő teremtik meg: a tudatosság, a reális célkitűzések, valamint az apró, de stabil lépések erős kapaszkodót és kellő motivációt adnak a folytatásra és a fejlődésre.

Ha egy kezdő úgy dönt, hogy januártól heti négyszer lejár az edzőterembe, ám ezt nem egy jól átgondolt koncepció alapján teszi, valószínűleg néhány hét alatt elveszti minden lelkesedését. Még ha sikerül is eljutnia a terembe, lehet, hogy kényszernek fogja érezni, nem pedig olyan élménynek, amelyhez nap mint nap szívesen tér vissza. A fokozatosság elve – figyelembe véve az aktuális állóképességet – rengeteget számít, ugyanakkor ez nem kizárólag a kezdők számára megszívlelendő tanács, hanem a visszatérők számára is. Például:


Heti 3-4 edzés helyett elég heti 2-3 alkalom, fokozatosan növelve a gyakoriságot.
Már napi 20-30 perc séta, futás vagy biciklizés javítja az állóképességet.
A saját testsúlyos gyakorlatok (pl. guggolás, fekvőtámasz, plank) vagy gépes edzés, 20–30 percben szintén segíthetnek az erősítésben. Nem kell rögtön 100 kilóval fekvenyomni.
5–10 perc nyújtás az edzések végén csökkenti a sérülésveszélyt és javítja a mozgástartományt és mobilitást.