Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Előzzük meg az őszi megfázásokat!

Érdekességek2018. október 18.

Nemcsak az időjáráshoz illő öltözködéssel tehetünk immunrendszerünkért, hanem a megfelelő táplálkozással is. Ehhez azonban nem kell ízetlen dolgokat fogyasztanunk, hiszen az egészséges ételek is lehetnek igazán ínycsiklandóak!  

Visszavonhatatlanul itt van az ősz, s bár még előfordul, hogy napközben meleg van, és nem kell több könnyű nyári ruháknál, cipellőknél, reggel és este már  hűvösebbre fordul az idő, és már záporokra, komolyabb lehűlésekre is számíthatunk. Nem halogathatjuk tovább az immunrendszerünk erősítését, még akkor sem, ha nyáron voltunk annyira előrelátóak, és sok-sok vitamindús zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottunk. A belülről történő védekezés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a táplálékokkal kellően meg tudjuk erősíteni az immunrendszerünket, felkészülve ezáltal a hűvösödő napokra és az előttünk álló télre.

Az a jó hírünk, hogy az immunrendszer erősítése többnyire egy kellemes dolog. Nagyon sok jótékony hatású, kifejezetten finom dolgot fogyaszthatunk azért, hogy erősebbek, egészségesebbek, strapabíróbbak legyünk. Elsőként persze mindenkinek a citrom, narancs, grapefruit jut eszébe - ez utóbbi magjából készült kivonat cseppek formájában fogyasztva különösen jó hatású. Aztán ott van a fokhagyma, különösen harcedzettek fogyaszthatják nagy dózisban. Ki hinné, hogy a tengeri halak, mint például a lazac vagy a tonhal fogyasztása is immunerősítő hatással bír? Aztán ott vannak a csodagyümölcsök, mint például az egyre népszerűbb áfonya, vagy az őszi-téli piacokon felbukkanó bíborvörös gránátalma, amelynek apró magocskái csodálatos energiát tartogatnak szervezetünk számára.


Egy másik nagyon kézenfekvő megoldás szervezetünk belső védelmének fokozására  egy bögre finom tej, ezzel is sokat tehetünk egészségünkért.

Persze nem mindegy, hogy milyen az a tej. Sokan vannak, akik a tejet inkább valamilyen ízesített formában szeretik inni, nekik további immunbomba ötletünk van. Mézzel és gyömbérrel megbolondítva egy bögre langyos, vagy meleg tejet egészen csodálatos, testet-lelket melengető itókát kaphatunk. A méz maga közel 70 féle gyógy- és fiziológiai hatással bír, gazdag ásványi anyagokban, B- és C-vitamint, aminosavakat, fehérjéket és fontos enzimeket tartalmaz. Ez utóbbiak miatt antibiotikus hatása is van.

A másik csodaszer, amelyről talán méltatlanul keveset tudunk, a gyömbér. A gyömbér természetes fájdalomcsillapító, görcsoldó, és gyulladáscsökkentő, segít leküzdeni a megfázással járó gyulladásos állapotokat, és a megelőzésben is nagy segítségünkre van. Az alábbi ital tehát nemcsak finom,  hanem rendkívül jó szolgálatot is tesz egészségünk megőrzésében, fitten tart, hogy messziről elkerüljenek bennünket az őszi megfázások.

Gyömbéres-mézes-vaníliás tej:

A tejet felforraljuk a reszelt gyömbérrel és a vaníliával, közben hozzákeverjük a mézet, ízlés szerint. Szűrjük át, hogy egy igazán krémes, finom italt kapjunk és máris fogyaszthatjuk. Aki szereti inkább elrágcsálni a gyömbérdarabkákat, az a szűrést kihagyhatja, úgy is nagyon finom.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Friss kutatás az online kommentkultúra digitális jelenlétre gyakorolt hatásáról

2025. július 15.

Az online tér ma már nemcsak a szórakozás, hanem a munka, az önkifejezés, a közösségépítés színtere is, de a legtöbben egyre kevésbé érzik biztonságosnak, támogatónak. Kutatás készült arról, hogy a bántó hozzászólások, a trollkodás, a kommentkultúra milyen hatással van a magyar internetezőkre, mennyire befolyásolja, hogy ki és hogyan mer megszólalni és megtartani az online világban is az önazonosságát.

A Collabri kutatása egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre és csökkentik az önkifejezés szabadságát. Az eredmény szerint az internetezők csaknem 80 százalékát érte már bántás az online térben, és minden második embert némított már el negatív komment. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki, aki valamilyen módon jelen van vagy véleményt formál az interneten, előbb-utóbb szembesül negatív visszajelzéssel.

A cinizmus és gúny romboló ereje

A kutatás megállapította, hogy a leggyakoribb bántás nem a trágárság, hanem a cinizmus és a gúny volt.

„A cinizmus egy bújtatott agresszió, amelyet könnyű letagadni – azt nem is úgy gondoltam -, megkérdőjelezve az áldozat valóságérzetét, érzéseinek érvényességét. Ez az önmegkérdőjelezés tovább fokozza a fájdalmat. Ha mások is rácsatlakoznak erre a cinizmusra, az online csoportdinamika hatására ez még mélyebb sebet tud ejteni” – magyarázza Bognár Katalin pszichológus.

A szakértő szerint fontos kérdés, hogy hol kezdődik a valódi cyberbullying, és mi számít egyszerű félreértésnek. Bognár Katalin hangsúlyozza, hogy ez egy szubjektív és vékony határ, amelynek tisztázásában az edukáció segíthetne.

„Ugyanakkor, ha valaki bántva érzi magát, akkor az a bántás valid. A negatív kommentek hatása kiterjed az online létezésre, hiszen az illető legközelebb kétszer is meggondolja, hogyan nyilvánul meg. Ha valaki visszavonul a posztolástól, vagy jobban megszűri, milyen tartalmakat tesz közzé, esetleg hosszabb ideig inaktívvá válik, vagy csak megfigyelő álláspontra helyezkedik, összességében befolyásolja az önazonossága megélését” – hangsúlyozta a szakértő.

A felmérés szerint a gyűlöletkeltő, szexista, rasszista és diszkriminatív megjegyzések mellett a gúnyolódó kommentek is meglepően erős hatással bírnak, 12,7%-ban teljes visszavonulást okoznak az online térből.

Hasznos tanácsok vakáció idejére

2025. július 15.

Hogy még pihentetőbb legyen a nyár…

Jöhet egy kis délután alvás, szunyókálás, relaxálás – de a rendszeres fizikai aktivitásról, vagy a könnyű nyári étrend követéséről se feledkezzünk meg!

Hasznos lehet a „kétfázisú” alvás!

Karcsúbbak, boldogabbak és kreatívabbak leszünk, ha kevesebbet alszunk éjjel – ezt a furcsa megállapítást egy angol kutatócsoport tette nemrégiben az egyik, 1000 fő megfigyelése alapján készített tanulmányában. Ugyanis a test „belső órája” kortizol kiválasztását indítja be hajnalban, és a kortizol energiát biztosít. Így a korán kelők általában kiadósabb reggelit fogyasztanak, ami energiát ad a nap jelentős részében, és lehetővé teszi a nassolás elkerülését is a délelőtt folyamán. A kutatók emiatt nem helyeslik a szabadság alatt történő későn kelést, ágyban lustálkodást sem.

Vakáció idején, vagy hétvégeken elegendő egy órával később felkelni a szokásosnál – mondják a specialisták.

Ha többet akarunk aludni, akkor válasszuk a két- vagy többfázisú alvást. Ez azt jelenti, hogy miközben kevesebbet alszunk éjjel, rendszeresen tartsunk egy vagy több kis sziesztát napközben. Az alvás „feldarabolása” nyilvánvalóan egyéni, önkéntes alapon történjék, és ne légzéskimaradás vagy álmatlanság okozza, amit kezelni kell.

Profitáljunk a napsütés jótékony hatásaiból!

Ha tudjuk, hogyan, milyen faktorú és összetételű szerekkel védjük meg magunkat a nap káros sugaraitól a 11-15 óra közötti időszakban, a napsugár olyan barátunkká válik, melyre számítani lehet. Pl. lehetővé teszi, hogy a bőrön át a szervezet szintetizálja a D-vitamint, mely felveszi a harcot a kalciumvesztéssel és a csontritkulással szemben. Amellett a pupillák által felfogott fény eljut az agyba, mely azt átalakítja elektromos jelekké, és fokozza az idegátvivő anyagok, így a szerotonin nevű boldogsághormon kiválasztódását. Ez tehát a nyári napfény egyik jótékony hatása a depresszió enyhítésére, a hangulat javítására, a csontok erősítésére nézve.

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.