Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Először végeztek Magyarországon agyműtétet robot segítségével

Érdekességek2018. június 09.

A Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy beteg agyába, a ROSA nevű csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Korábban Magyarországon, de az egész kelet-közép-európai régióban sem került sor ehhez hasonló beavatkozásra, amely a Nemzeti Agykutatási Program újabb jelentős eredménye.

Új korszak kezdődött a nagy hagyományokkal rendelkező Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben: 2018. április 20-án a világ egyik legfejlettebb idegsebészeti robotja, a ROSA közreműködésével operáltak meg egy Parkinson-kóros, 70 éves férfit. A műtétet Erőss Loránd idegsebész, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának vezetője végezte. A páciens tünetei már a műtét alatt megszűntek, jelenleg is jól van.

A Parkinson-kór kezelésének egyik legkorszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a páciens fejébe. Ezek tulajdonképpen agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos mélyen elhelyezkedő területeit, és ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését.

A beavatkozáshoz először neurológiai vizsgálatokkal és agyi képalkotó eljárásokkal meghatározzák, pontosan mely agyterületekre érdemes beágyazni az elektródákat, és milyen irányokból hatoljanak be a koponyacsonton fúrt nyílásokon keresztül az agyba. A műtét során ezeket a behatolási irányokat kell a valóságban is alkalmazni, amihez igen precíz célzókészülékre és hosszadalmas beállításokra van szükség – illetve volt, hiszen éppen ebben jelent hatalmas segítséget ROSA, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet vadonatúj robotja.


Nagypontosságú célzás, rövidebb műtét, kevesebb stressz

A robot némileg leegyszerűsítve egy programozható, automatizált célzókészülék, amely kapcsolatot teremt a műtéti terv háromdimenziós agymodellje és a műtőben fekvő beteg valódi agya között. A ROSA használatának előnyeit talán az mutatja a legjobban, hogy egy epilepsziaműtétnél – amikor diagnosztikus céllal 15-20 elektródát implantálnak az agyba – 10-12 óra helyett mindössze 3 órára csökkenhet a beavatkozás hossza (a klasszikus sztereotaxiás módszerrel szemben). A Parkinson-kór műtéteinél pedig a robot 0,6 milliméteres célzási pontossága jelent nagy előnyt, mivel az agy mélyén elhelyezkedő célpont mérete egy 3x6 milliméteres mag hátsó harmada.

Az intézetben Erőss Loránd és munkacsoportja a Nemzeti Agykutatási Program keretében évek óta foglalkozik innovatív idegsebészeti, epilepsziasebészeti eljárások alkalmazásával, amelyekbe mostantól a robot alkalmazása is bekapcsolódik.

A műtéten részt vett Stephan Chabardes, a Grenoble-i Idegsebészeti Klinika intézetvezető professzora (aki Michael Schumachert is műtötte). A Grenoble-i intézet a világ egyik vezető idegsebészete, és a ROSA-t kifejlesztő francia Medtech cég egyik referenciaintézménye. Itt fejlesztette ki és alkalmazta először Parkinson-kóros és más mozgászavarban szenvedő betegeknél a mélyagyi stimulációs technikát Alim-Louis Benabid professzor, aki elsőként kezdett robotokat használni ezeknél a beavatkozásoknál.

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet a robot legfejlettebb verzióját tudta megvásárolni. A Magyarországon és a régióban is egyedülálló eszköz beszerzését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programjának 1,2 milliárdos pályázata támogatta, amit a Femtonics Kft-vel konzorciális partnerként nyert el az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet.

Nemzeti Agykutatási Program


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.

A glaukóma diagnosztizálásának lehetőségei

2025. december 17.

A zárt csarnokzugú glaukóma, ami Magyarországon nem ritka, krónikus és heveny formában is megjelenhet. Ez a glaukóma forma a Föld teljes népessége tekintetében a vezető glaukómás vaksági ok. 

Heveny formában a szemnyomás nagyon megemelkedik. Ez jelentős fájdalommal is járhat. A zárt csarnokzugú glaukómára főként azok hajlamosak, akiknek a szemük kissé kisebb, mint a szokásos normális szem. Az életkor előrehaladtával, már nagyjából 40 éves kor körül a szemlencse jelentősen nagyobbodni kezd. Ilyenkor, ha a hely kicsi, a szemlencse a pupilla területében elzárhatja a szem belső folyadékának (a csarnokvíznek) az áramlását, és ez váltja ki a csarnokzug elzáródását. Bár a probléma még az elzáródás előtt végzett egyszeri, ambuláns lézer kezeléssel teljesen megelőzhető, ez a kockázat fel nem ismerése miatt sokszor elmarad, és a beteg már csak a súlyos és végleges látáskárosodás kialakulása után kerül lézerkezelésre. Tehát ha valaki távolra pluszos szemüveget hord vagy a családban volt már glaukóma, szemét mindenképpen rendszeresen ellenőrizni kell tünetmentesen is. A szemorvosi vizsgálatkan alaposnak és hozzáértőnek kell lennie, nem elég, csupán a szemnyomásmérés. A krónikus zárt csarnokzugú glaukóma forma tünetszegényebb. A nyitott csarnokzugú glaukómák pedig teljesen fájdalmatlanok. Magyarországon a nyitott csarnokzugú glaukóma formák a leggyakoribb zöldhályog típusok. Erősen hajlamosít rá a rövidlátás és a vérrokonok között előfordult nyitott csarnokzugú glaukóma. Éppen ezért a fenti kockázati tényezőkkel bíró személyeknek különösen fontos a 40 éves kor feletti életszakaszban a rendszeres és jó minőségű szemorvosi vizsgálat, még teljes panaszmentesség esetén is.