Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elhúzódó köhögés tüdőgyulladás után

Érdekességek2024. március 21.

Tüdőgyulladás után a felépülés elhúzódhat, a köhögés akár hetekig is megmaradhat. Mennyi időt vehet igénybe a gyógyulás és mikor forduljunk orvoshoz, ha nem szűnnek a panaszaink? Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont főorvosát kérdeztük. 

A tüdőgyulladás kiváltó okai

Az elmúlt években főként a koronavírus szövődményeként fellépő tüdőgyulladásról hallhattunk, ám a betegséget több kórokozó is kiválthatja. A közösségben szerzett tüdőgyulladásokért többségében a Pneumococcus néven ismert baktérium a felelős. (Ez ellen 2014 óta a kisgyermekek már a kötelező oltási rend részeként megkapják a védőoltást.) 

Enyhe, nem tipikus tünetekkel járó tüdőgyulladást okozhatnak a Chlamydia pneumoniae és Mycoplasma pneumoniae nevű kórokozók, de a betegség vírusos eredetű is lehet, mely elsősorban a szív és tüdőbetegeket, valamint a kisgyermekeket veszélyezteti. Leggyakoribb formája az influenza fertőzés szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás, ezért is javasolt az influenza elleni védőoltás a krónikus betegek részére. Szintén gyakran okoz vírusos eredetű tüdőgyulladást az ősztől tavaszig gyermekközösségekben gyakran terjedő RSV vírus.

Baktériumok és vírusok mellett gombák, paraziták és vegyi anyagok is kiválthatnak tüdőgyulladást, de kialakulhat félrenyelés következtében is, amikor idegentest kerül a légutakba. 

Változatos tünetekkel járhat

Jellegzetes tünete a nehézlégzés, köhögés és magas láz. Emellett gyakran okoz szapora légzést, hasi-, mellkasi fájdalmakat és étvágytalanságot. A tünetek azonban életkoronként és kiváltó októl függően is eltérőek lehetnek. Előfordulhat, hogy a tüdőgyulladás enyhe tünetekkel jelentkezik. Láz helyett csak hőemelkedés, száraz köhögés, nyaki nyirokcsomó duzzanat, fáradtságérzés, fejfájás, izom-, ízületi és szegycsont mögötti mellkasi fájdalom, ízületi fájdalmak jelentkeznek. 

A komolyabb szövődmények megelőzésének érdekében fontos a tüdőgyulladás mielőbbi diagnózisa és az idejében megkezdett kezelés. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a felépülés elhúzódik és a köhögés, nehézlégzés hosszabb időn át is megmarad. A teljes gyógyuláshoz akár két hétre is szükség lehet. A kiújulás megelőzéséhez fontos, hogy csak akkor térjünk vissza a munkába vagy folytassuk a tanulmányainkat, ha teljesen gyógyultank érezzük magunkat és az orvosi kontrollvizsgálat is igazolja a gyógyulást.


Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy a tünetek (láz, köhögés, nehézlégzés) megszűnése után még hosszú heteket vehet igénybe, amíg a röntgenelváltozások is visszahúzódnak. A megfelelő kezelés ellenére is, az esetek néhány százalékában valamilyen maradvány maradhat a tüdőben. Keressük fel soron kívül az orvost, ha a kezelés ellenére a tüneteink néhány napon belül észrevehetően nem javulnak, vagy rosszabbodnak. Akkor is javasolt a kivizsgálás, ha a tüdőgyulladást követő két-három hét elteltével továbbra is gyakori köhögés, nehézlégzés jelentkezik. Ilyen esetben is fontos a mielőbbi kezelés, mert egy esetleg fennálló gyulladást korai stádiumban megkezdett terápiával jó eséllyel lehet maradandó károsodás nélkül megszüntetni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?

2025. augusztus 25.

Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más rohamtípus is gyakran előfordul. A rohamokat különböző kiváltó okok, triggerek idézhetik elő, és szerepe lehet az időjárási frontoknak, a jelentős hőmérséklet ingadozásoknak is. Dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa beszélt az összefüggésekről.

Mi minden válthat ki epilepsziás rohamot?

Rohamokban mutatkozó elektromos agyi „vihart”, szinkronizált agykérgi kisülés-sorozatot, sokféle ok, körülmény kiválthat. Az epilepsziával érintett agyi rendszertől függően a kiváltó okok, rohamra hajlamosító tényezők és állapotok sokfélék.
– Epilepsziás betegnél a rendszeresen szedett antiepileptikus gyógyszer kimaradása, elhagyása rohamot válthat ki.
– A legismertebb, rohamra hajlamosító tényezők az alváshiány, a stressz, alkohol- vagy drog- használat vagy rendszeres használat esetén ennek kimaradása; a láz.
– Az ún. reflexes roham-triggerek között a nagyon ismert (de viszonylag ritkán ható) ritmusos fényingerlés mellett számos tevékenység és inger – zene, írás-, olvasás, érintés, evés, játékok, meleg víz stb. – rohamot válthat ki az epilepsziával érintett rendszer agyi jellemzőitől függően. Az epilepsziás személynek célszerű megismerni a rá jellemző roham-kiváltó ingereket vagy tevékenységeket; mert ezek elkerülése vagy csökkentése a rohamszámot.
– Az időjárás változásai is hajlamosíthatnak a rohamok kialakulására, sőt, a rohamszám évszakokhoz kapcsolódó, ún. szezonális változásait is megfigyelték. Ennek okai nem tisztázottak; szerepe lehet az alacsony légköri nyomásnak és a magas páratartalomnak.

Érdekes módon egyeseknél a meleg időjárás rohamvédő hatását figyelték meg (ez a lázra nem vonatkozik). Ugyanakkor a kiugróan magas külső hőmérséklet roham-provokáló hatását is leírták. Angliában epilepsziás betegek agyi tevékenységét vizsgálták az ottani hőhullámok alatt és azokon kívül. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas hőmérsékletű időszakokban az EEG több rohamot rögzített.
Ezek a megfigyelések azért is fontosak, mert láthatóvá teszik az érintettek sérülékenységét olyan külsőleg nem befolyásolható tényezőkkel szemben, mint az időjárás. Megerősítették, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szélsőségek negatívan hatnak más idegrendszeri betegségekkel élőkre is; stroke, migrén, Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex.

Hogyan étkezzünk a hőségben okosan?

2025. augusztus 25.

A nyár a kikapcsolódás időszaka, de a táplálkozásra és az élelmiszerbiztonságra fokozottan oda kell figyelni, akár a kánikula, akár a külföldön tapasztalható higiéniai körülmények miatt – figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A nagy meleg – különösen a 35–40 °C-ot is elérő hőmérséklet – komoly terhet ró a szervezetre, ezért különösen fontos, hogy étkezésünkkel ne fokozzuk tovább ezt a terhelést. Emellett az utazások, szabadtéri programok, a piknikezés, strandolás során az élelmiszerbiztonságra kell nagy gondot fordítani. A hőségben ugyanis sokkal könnyebben romlanak az élelmiszerek, mert a nagy külső hőmérséklet kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának. A legnagyobb kockázatot a magas víz- és fehérjetartalmú ételek jelentik: a tojás, a tej- és tejtermékek, a halak és a nyers tőkehúsok. Általánosságban elmondható, hogy a hőkezelés elősegíti az élelmiszerbiztonságot, mert magas belső hő hatására elpusztulnak a kórokozók. Ezért az ételeket mindig jól süssük át, forraljuk fel és a hűtőben tárolt maradékot is mindig alaposan melegítsük meg mielőtt ismét ennénk belőle – hívja fel a figyelmet az MDOSZ.

Mit együnk kánikulában?

A válasz egyszerű: könnyű, friss, lédús és (élelmiszer)biztonságos fogásokat! A melegben szervezetünk természetes módon kevesebb táplálékot kíván, ezért ilyenkor érdemes könnyen emészthető, friss, idény alapanyagokból készült ételeket enni többször, kisebb adagokban. Általában ilyenkor nem is esik nehezünkre lemondani a nehéz, zsíros fogásokról, hiszen a meleg hatására étvágyunk is csökken. Fontos viszont, hogy étrendünk összeállításánál figyeljünk a változatosságra és a szezonalitásra, valamint arra, hogy ételeink víztartalma minél nagyobb legyen, hiszen ez is beleszámít a napi folyadékfogyasztásba, ami a hőségben megemelkedik. Az alábbi szempontokat betartva enyhíthetjük a kánikula okozta fáradékonyságot:

Ilyen okai lehetnek a hátsófali garatcsorgásnak

2025. augusztus 24.

A hátsófali garatcsorgás mögött számtalan dolog állhat, ugyanis ez önmagában nem betegség, hanem tünet – mondja dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Azért fontos a kivizsgálás, hogy kiderítsük, igényel-e kezelést, és ha igen, milyen jellegűt ez a kellemetlen állapot, ami enyhe esetben csupán valamilyen felső légúti betegség miatt alakul ki. Egy jellegzetes nátha vagy influenza kapcsán ugyanis a nyálkahártya megduzzad és fokozott váladéktermelődés indul be, de ez rendeződik, amikor levonul a betegség. Ezen kívül azonban más okok is vezethetnek hátsó garatfali váladékcsorgáshoz:


Az allergiás nátha gyakori kiváltó tényező, ugyanis ilyenkor a szervezet túl érzékenyen reagál a levegőben lévő valamely allergénre (pl. pollen), és hogy megszabaduljon tőle, fokozza a nyáktermelést.
A krónikus arcüreggyulladás is járhat ilyen panaszokkal, hiszen, ha az arcüregben lévő váladék nem tud megfelelően kiürülni, megreked, majd visszacsorog a garatba.
Orrsövényferdülés vagy orrpolipózis is meghúzódhat a háttérben. Ilyenkor mechanikai akadály képződik, ami megakadályozza a váladék kiürülését, áramlását.
Refluxnak is lehetnek ilyen jellegű tünetei.
Sok esetben olyan tényezőknek is utána kell járni, mint a fűszeres ételek fogyasztása, a gyerekeknél az orrba dugott apró tárgyak, a gyógyszermellékhatás, a dohányzás, a szennyezett levegő, a légutakat irritáló vegyszereket, erős illatanyagokat belélegzése. Ugyancsak gyakran okoz hátsófali garatcsorgást a kevés folyadék fogyasztása és a száraz levegő.