Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elhízott babák

Érdekességek2022. július 27.

Fotó: gettyimages.com

Sajnos hazánkban is „járványszerűen” terjed a túlsúlyos, elhízott gyermekek aránya. Csecsemőkorú baba édesanyjaként is figyelni kell, hogy ne ragadja el önöket a mennyiségi szemlélet. Újszülött- és csecsemőkorban sem az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a súlygyarapodás és ennek eléréséhez az igényeltnél több anyatejjel vagy egyéb kiegészítő táplálékkal tömjék meg a kicsit.

Kevés az anyatej?

Gyorsabban emésztődik az anyatej, mint a tápszer, nem terheli meg a kisbaba éretlen emésztőrendszerét, ezért általában gyakrabban kell szoptatni, mintha tápszert kapna a baba. A kicsiknek kéthetes, hathetes és három hónapos koruk körül gyorsabb növekedési időszaka van. Ekkor általában gyakrabban szopnak, hogy szükségletüknek megfelelően emelni tudják az anyatej mennyiségét. A tej termelődésének fokozását azzal tudják elérni, ha szoptatás után fejéssel még kiürítik az anyatej minden cseppjét. A fejést steril mellszívóval végezzék. Mélyhűtőbe való tároláshoz legideálisabb az orvosi sterilitású anyatejes zacskó.

Jogos aggodalmak

Amikor a tej mennyiség nem felel meg a csecsemő igényének, akkor csökken a súlya, vagy több héten keresztül nem növekszik, emellett a pici sokat sír és nyugtalan.

A tejképződés csökkenését okozhatja, ha:


Elhízás kisbaba korban kezdődhet

Gyakran elkövetett hibák:

Amikor a pici sír a szülők azt gondolják, hogy éhes, ezért minden alkalommal megetetik. A babában az rögzül, hogy ha valami problémája van, akkor arra az étel a megoldás. Ez felnőtt korban sem lesz másként, minden gondra nassolással reagál és elhízik. Javaslom, hogy gondolják át, milyen egyéb oka lehet még a sírásnak pl. fáradtság, hideg vagy meleg, kényelmetlen ruhácska, hasfájás vagy akár csak a mama feszült hangulata. Amikor még közel sincs az etetés ideje, akkor türelemmel próbálják kideríteni, miért sír a baba.

A felnőttekhez hasonlóan a csecsemők se szopnak, esznek mindig ugyanannyit. Az étvágyukat befolyásolhatja a kedvük, az időjárás, főleg a túl meleg stb. A baba tudja, miből mennyi kell a szervezetének és ha éhes, enni fog. Túlzott unszolással csak megutáltathatjuk vele az evést.

Az anyatej hat hónapos korig biztosan kielégíti a pici minden igényét. A későbbiekben sem kell erőltetni a hozzátáplálást. Hagyni kell a babát és csak a maga tempójában kell megismertetni az új ételekkel, ízekkel.

A kisbabának nincs szüksége édesített italok és édességek nyújtotta plusz és felesleges kalóriamennyiségre. Szakemberként is azt javaslom, hogy ha nem megfelelő táplálási szokásokat alakítottak ki gyermeküknél, akkor azt felismerik és próbáljanak változtatni rajta, mert jobb később mint soha!

Csetneki Julianna
szülésznő, szakértő


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.

Bipoláris zavar vagy major depresszió?

2025. december 01.

Lehet, hogy sokaknak ismerősebben cseng a mániás depresszió kifejezés, mint a bipoláris zavar, illetve a depresszió szó elé kevesen illesztik be a major vagy unipoláris kifejezést. Holott mindkét állapot jól ismert, mindkettő a hangulatzavarok nagy csoportjába tartozik, a finom tünetekben, a lefolyásban, a kimenetelben azonban különböznek, mint ahogy különböző az öröklődés mintázata is. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere magyarázta el a különbség lényegét.

Mi az a major depresszió?

A major depresszió vagy unipoláris depresszió a tartós lehangoltság állapota, amely azonban diagnózisként csak akkor állja meg a helyét, ha megfelel bizonyos diagnosztikus kritériumoknak. Mivel azt a diagnózist csak orvos mondhatja ki, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül olvashatók a főbb jellemzők: 
– Hosszú ideig (legalább két hétig) fennálló, mély depressziós hangulat.
– Az érdeklődés és örömérzet jelentős csökkenése szinte minden tevékenység iránt.
– Figyelmetlenség, motiválatlanság, lassú gondolkodás.
– Érzékelhető testsúlyváltozás – étrendváltoztatás, fogyókúra nélkül.
– Túl sok vagy túl kevés alvás, a hét legtöbb napján.
– Értéktelenség érzése vagy túlzott/ indokolatlan bűntudat.
– Halállal, illetve öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.
A súlyos depresszió (unipoláris depresszió) a hangulati hullámzások hiánya miatt különbözik a bipoláris zavartól, bár a depressziós fázis tünetei hasonlóak lehetnek. 

Mi a bipoláris zavar?

A bipoláris spektrum egy olyan zavar-család, amiben az elsődleges tényező a hangulati, érzelmi élet szabályozásának zavara. Ennek a hangulati, érzelmi hullámvasútnak két véglete van: az egyik, amikor nagyon felhangolt, kreatív, energikus valaki, ennek mindenféle lehetséges túlzásaival, a másik pedig a depresszió, ami ennek az ellentéte. Az utóbbi két évtizedben azonban tudományosan is igazolódott, hogy nem csak a szélsőséges formák tartoznak ebbe a csoportba, hiszen van, amikor nem ér el ilyen patológiás mértéket a hangulatingadozás, mégis bipolaritásról van szó. A modern diagnosztikus rendszerek bevezettek a konkrét tüneteken túlmenően két olyan kritériumot, ami szükséges ahhoz, hogy ki lehessen mondani a betegség diagnózisát. Az egyik, hogy az állapot jelentős mértékű funkciókárosodást okozzon a páciensnek a tanulásban, a munkában, a kapcsolataiban, a mindennapjaiban, a másik pedig, hogy az illető úgy érezze, nagy szenvedést él meg. Ez például a külvilág számára egy nehezebben észrevehető jellemző is lehet, ugyanis sokszor az érintettek óriási erőfeszítések árán, de igyekeznek fenntartani a „normális” életvitelüket – hangsúlyozza Veres doktornő.