Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elhízott babák

Érdekességek2022. július 27.

Fotó: gettyimages.com

Sajnos hazánkban is „járványszerűen” terjed a túlsúlyos, elhízott gyermekek aránya. Csecsemőkorú baba édesanyjaként is figyelni kell, hogy ne ragadja el önöket a mennyiségi szemlélet. Újszülött- és csecsemőkorban sem az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a súlygyarapodás és ennek eléréséhez az igényeltnél több anyatejjel vagy egyéb kiegészítő táplálékkal tömjék meg a kicsit.

Kevés az anyatej?

Gyorsabban emésztődik az anyatej, mint a tápszer, nem terheli meg a kisbaba éretlen emésztőrendszerét, ezért általában gyakrabban kell szoptatni, mintha tápszert kapna a baba. A kicsiknek kéthetes, hathetes és három hónapos koruk körül gyorsabb növekedési időszaka van. Ekkor általában gyakrabban szopnak, hogy szükségletüknek megfelelően emelni tudják az anyatej mennyiségét. A tej termelődésének fokozását azzal tudják elérni, ha szoptatás után fejéssel még kiürítik az anyatej minden cseppjét. A fejést steril mellszívóval végezzék. Mélyhűtőbe való tároláshoz legideálisabb az orvosi sterilitású anyatejes zacskó.

Jogos aggodalmak

Amikor a tej mennyiség nem felel meg a csecsemő igényének, akkor csökken a súlya, vagy több héten keresztül nem növekszik, emellett a pici sokat sír és nyugtalan.

A tejképződés csökkenését okozhatja, ha:


Elhízás kisbaba korban kezdődhet

Gyakran elkövetett hibák:

Amikor a pici sír a szülők azt gondolják, hogy éhes, ezért minden alkalommal megetetik. A babában az rögzül, hogy ha valami problémája van, akkor arra az étel a megoldás. Ez felnőtt korban sem lesz másként, minden gondra nassolással reagál és elhízik. Javaslom, hogy gondolják át, milyen egyéb oka lehet még a sírásnak pl. fáradtság, hideg vagy meleg, kényelmetlen ruhácska, hasfájás vagy akár csak a mama feszült hangulata. Amikor még közel sincs az etetés ideje, akkor türelemmel próbálják kideríteni, miért sír a baba.

A felnőttekhez hasonlóan a csecsemők se szopnak, esznek mindig ugyanannyit. Az étvágyukat befolyásolhatja a kedvük, az időjárás, főleg a túl meleg stb. A baba tudja, miből mennyi kell a szervezetének és ha éhes, enni fog. Túlzott unszolással csak megutáltathatjuk vele az evést.

Az anyatej hat hónapos korig biztosan kielégíti a pici minden igényét. A későbbiekben sem kell erőltetni a hozzátáplálást. Hagyni kell a babát és csak a maga tempójában kell megismertetni az új ételekkel, ízekkel.

A kisbabának nincs szüksége édesített italok és édességek nyújtotta plusz és felesleges kalóriamennyiségre. Szakemberként is azt javaslom, hogy ha nem megfelelő táplálási szokásokat alakítottak ki gyermeküknél, akkor azt felismerik és próbáljanak változtatni rajta, mert jobb később mint soha!

Csetneki Julianna
szülésznő, szakértő


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.