Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elfojtott titkaink: az álmok fajtái

Érdekességek2024. február 11.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az idegorvosok évtizedekig foglalkoztak azzal, hogy valamilyen szinten értelmezni tudják az álmokban megjelenő szimbólumokat. Ugyan nem felejthető, hogy mindenki maga a legjobb megfejtője álmának, de igyekszünk ötleteket és útmutatást nyújtani az emberi lélek rejtelmeinek felderítéséhez az álmokon keresztül.  

Az álmok fajtái

Agressziós álmok: Amikor az álmodó okoz másnak valamilyen kárt vagy sérülést.

Akusztikus álmok: Azokat az álmokat, amikor valamilyen hangot hallunk, többnyire külső forrás okozza. A zenei álmok azonban nagyon ritkák.
 
Szorongásos vagy fóbiás álmok: Ezek okai eltérőek viszont élménytartalmuk erőteljes. Mindig egyénhez kötött. Ha visszatérő álmok formájában jelenik meg valami félelem akkor azzal biztosan érdemes részletesebben foglalkozni.
 
Vágyálmok: Valamely elfojtott tudatalatti tartalom jelenik meg ezekben, szimbolikus formában. Ezek olyan dolgok lehetnek, melyeket a mindennapokban nem tudunk megélni, társadalmi elvárások, vagy gyermekkori szorongások következményeiként.

A lázálmok gyötrő élménye a megzavart testi egyensúly felborulását jelző folyamatok következményei. A vérnyomás ingadozás a test hőmérsékletének emelkedése hatással van az agyra és az alvás alatti tevékenységre.


Zuhanásos álmok: Az álmodó úgy érzi, hogy feneketlen szakadékba zuhan, vagy leesik valahonnan a magasból. Ezek inkább gyermekekre vagy fiatalokra jellemző álmok. Tervek és várakozások nem megfelelő irányba való haladását jelzi.
Színes álmok: Az álomvilág színessége leginkább a női nemre jellemző. A férfiak legtöbbször fekete-fehér álmokat élnek meg.
 
Repüléses álmok: Valami eszközzel vagy, anélkül történő repülés. A kihasználatlan, meg nem élt, meg nem valósuló kreatív energiát jelzi. Például ha valaki olyan munkát kényszerül végezni, amit nem szeret, akkor gyakran álmodik repüléssel. Ha szárny és minden segédeszköz nélkül repül, akkor viszont öröm és boldogság jelzője.

Szellem/kísértet-álmok: Ha félelemmel társul akkor rossz lelkiismeret jelzője lehet. De arra is utal, hogy rossz hírt fogsz hallani. Kísértet fehér lepelben lelki gazdagodás előszele. Szellemmel beszélni, mindenképp valami jót jelent. Valószínűleg tisztában vagy önmagaddal és ezáltal, jó benyomással vagy másokra.
 
Illat-álmok: Ezek nagyon ritkák, különleges érzékenységről tanúskodnak, ezért főképp nőknél fordul elő. De külső inger is kiválthatja.

Azonosuló álmok: Mikor álmodban valaki más vagy. Többnyire gyerekeknél fordul elő. Felnőttek esetében ritka. A személyiségről ad bővebb felvilágosítást. A határokról és a másokhoz való viszonyról.

Erotikus álmok: Többnyire reggelente természetes előfordulások. A hajnali órákban szinte mindenkinél előfordulhatnak kivétel nélkül. Leginkább a vérkeringés változásai miatt, de előfordulhat vágyképek következményeként is.

Állatos álmok: Ezeket kiemelten kezeljük a cikksorozatban, mivel jelentős erővel bírnak. Az ösztönélet megjelenítői, melyeknek értelmezése sok kulcsot adhat önmagunkhoz. itt fel fogom használni misztikusok és sámánok totem értelmezéseit is.

Halálálmok: Lehet olyan vágyálom, ami elfojtásra került, mivel gyakran közelálló személyre vonatkozik, akivel valamilyen megoldatlan konfliktusod van.

Archaikus álmok: Sárkányok és egyebek. Csak gyerekeknél szokott előfordulni.

Jós álmok: Szimbolikusan a jövőre vonatkozó álmok, melyek egy betegséget vagy valamilyen bekövetkező eseményt jósolnak meg előre.
 

A cikkekben Freud, Jung, Hanns Kurt pszichológusok és Mochár Szilvia munkái is forrásként felhasználásra kerültek.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az orrsövény és betegségei

2026. szeptember 30.

Az orrsövény egy, az orrüreget a középvonalban kettéosztó bõrös, porcos, csontos nyálkahártyával borított lemez. Meglehetõsen komplikált fejlõdése miatt ez az összetett lemez úgyszólván mindenkinél kisebb-nagyobb mértékben görbült. 
Tehát az ún. orrsövényferdeség lényegét tekintve általános jelenség, tulajdonképpen élettani, normális variáció. Mértéke azonban nagyon különbözõ lehet.

Az enyhe ferdeség panaszokat nem okoz, vele nincs teendõ. A nagy fokban, S alakban görbült vagy erõsen kiszélesedett orrsövény azonban több módon is zavart okozhat: az orrüregek beszûkítésével akadályozhatja az orrlégzést, következményes krónikus garathurutot, elhúzódó náthát, orrmelléküreg-gyulladásokat, középfülgyulladást tartva fent. Jellegzetes panasz lehet a gyakori fejfájás is.

Az orrsövényrõl elõemelkedõ csontos "lécek", "tüskék" ugyancsak okozói lehetnek makacs fejfájásoknak. Ugyanis a középsõ orrjárat beszûkítésével az azonos oldali orrmelléküregek szellõzési zavarát okozhatják, aminek krónikus orrmelléküreg-gyulladás lehet a következménye. Ha az orrsövény ferdesége megakadályozza az orron át beszívott levegõ eljutását a felsõ orrjárathoz, illetve az orrüreg tetejéhez, az ún. szaglómezõhöz, jelentõsen csökkenhet a szaglóképesség. A panaszokat okozó orrsövényferdeség megoldása mûtéti: orrsövényplasztika. 10–12 éves kor alatt csak kivételesen, nagyon indokolt esetben végezzük el. Az igen erõs mértékben görbült orrsövény a légzési, tehát mûködési zavaron kívül az egész orr formáját kedvezõtlenül befolyásoló kozmetikai hátránnyal is járhat (ferde orr), ami még a külsõ orr plasztikája elõtt mûtéti megoldást igényel. Néha magán az orrsövényen végzik el a külsõ orr formáját jelentõsen javító mûtétet. Ilyen operációra kerül sor lelapult orrcsúcs esetén, amikor az orrsövény lemezei közé, a bõrös és porcos rész határán, az orrcsúcsot megemelõ csont- vagy porclécet ültetnek be.

A szájszag

2026. szeptember 30.

A szájszag a kellemetlentõl egészen a büdös leheletig terjedhet. A kellemetlen lehelet átmeneti és tartós. Átmeneti kellemetlen leheletet némely étel és ital okoz (fõleg a hagyma, a fokhagyma és az alkohol).

A szájszag nem önálló betegség, hanem sokaknak egyik korai jellegzetes tünete. Leggyakrabban a fogak, a fogíny, a szájüreg, a garat és az emésztõrendszer betegségei okozzák (természetesen tágabb értelemben az elõbb felsoroltak is az emésztõrendszer részei). 

A szuvas, odvas fogakban rothadó ételmaradék elõbb-utóbb a foggyökérre, a fogínyre is átterjedõ gyulladást okoz. A fogíny gyulladása pedig fogínysorvadáshoz vezet, ami végül a fogak elvesztését jelenti.

A rendszeresen és jól végzett fogmosással (legalább naponta háromszor, de legjobb minden étkezés után) a baj megelõzhetõ. Még tökéletesebbé tehetjük a fogmosást szájöblítéssel (szájvizek használatával) és fogzuhannyal. A mûfogsorral rendelkezõknek pedig a szájüregen kívül a protézisüket is rendszeresen ápolniuk kell.

A HIV és az AIDS

2026. szeptember 29.

A szerzett immunhiányos tünetegyüttes (Acquired Immune Deficiency Syndrome) tulajdonképpen nem betegség, hanem orvosi fogalom. A HIV fertõzés következtében kialakuló csökkent immunrendszeri mûködés következtében megjelenõ úgynevezett opportunista betegségek, fertõzések és daganatos betegségek - ún. indikátor betegségek - és a laboratóriumi értékek alapján diagnosztizálják az AIDS stádiumát. 

A HIV megtámadja a T4 limfocitákat, és a makrofágokat, melyek központi szerepet játszanak a szervezet védekezõ- rendszerében. Mivel a HIV fertõzés következtében a szervezet ellenálló képessége gyengül, olyan fertõzések és daganatok alakulhatnak ki, melyek az egyébként épp védekezõ-rendszerû embereknél nem, vagy ritkán fordulnak elõ.

A HIV - vírus

A HIV (Human Immunodeficiency Virus) az emberi immunhiányt okozó vírus. Az immunrendszert támadja, amely normál esetben megvédi a szervezetet a fertõzésektõl.

A vírus egy bizonyos fajta fehérvérsejtet támad meg, amelynek neve CD4+ sejt. A vírus behatol a sejtbe, beilleszti saját génjeit a gazdasejt DNS-ébe, és így arra használja, hogy újabb vírusokat termeljen, amelyek megfertõzik a többi sejtet.