Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elfojtott titkaink: az álmok fajtái

Érdekességek2024. február 11.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az idegorvosok évtizedekig foglalkoztak azzal, hogy valamilyen szinten értelmezni tudják az álmokban megjelenő szimbólumokat. Ugyan nem felejthető, hogy mindenki maga a legjobb megfejtője álmának, de igyekszünk ötleteket és útmutatást nyújtani az emberi lélek rejtelmeinek felderítéséhez az álmokon keresztül.  

Az álmok fajtái

Agressziós álmok: Amikor az álmodó okoz másnak valamilyen kárt vagy sérülést.

Akusztikus álmok: Azokat az álmokat, amikor valamilyen hangot hallunk, többnyire külső forrás okozza. A zenei álmok azonban nagyon ritkák.
 
Szorongásos vagy fóbiás álmok: Ezek okai eltérőek viszont élménytartalmuk erőteljes. Mindig egyénhez kötött. Ha visszatérő álmok formájában jelenik meg valami félelem akkor azzal biztosan érdemes részletesebben foglalkozni.
 
Vágyálmok: Valamely elfojtott tudatalatti tartalom jelenik meg ezekben, szimbolikus formában. Ezek olyan dolgok lehetnek, melyeket a mindennapokban nem tudunk megélni, társadalmi elvárások, vagy gyermekkori szorongások következményeiként.

A lázálmok gyötrő élménye a megzavart testi egyensúly felborulását jelző folyamatok következményei. A vérnyomás ingadozás a test hőmérsékletének emelkedése hatással van az agyra és az alvás alatti tevékenységre.


Zuhanásos álmok: Az álmodó úgy érzi, hogy feneketlen szakadékba zuhan, vagy leesik valahonnan a magasból. Ezek inkább gyermekekre vagy fiatalokra jellemző álmok. Tervek és várakozások nem megfelelő irányba való haladását jelzi.
Színes álmok: Az álomvilág színessége leginkább a női nemre jellemző. A férfiak legtöbbször fekete-fehér álmokat élnek meg.
 
Repüléses álmok: Valami eszközzel vagy, anélkül történő repülés. A kihasználatlan, meg nem élt, meg nem valósuló kreatív energiát jelzi. Például ha valaki olyan munkát kényszerül végezni, amit nem szeret, akkor gyakran álmodik repüléssel. Ha szárny és minden segédeszköz nélkül repül, akkor viszont öröm és boldogság jelzője.

Szellem/kísértet-álmok: Ha félelemmel társul akkor rossz lelkiismeret jelzője lehet. De arra is utal, hogy rossz hírt fogsz hallani. Kísértet fehér lepelben lelki gazdagodás előszele. Szellemmel beszélni, mindenképp valami jót jelent. Valószínűleg tisztában vagy önmagaddal és ezáltal, jó benyomással vagy másokra.
 
Illat-álmok: Ezek nagyon ritkák, különleges érzékenységről tanúskodnak, ezért főképp nőknél fordul elő. De külső inger is kiválthatja.

Azonosuló álmok: Mikor álmodban valaki más vagy. Többnyire gyerekeknél fordul elő. Felnőttek esetében ritka. A személyiségről ad bővebb felvilágosítást. A határokról és a másokhoz való viszonyról.

Erotikus álmok: Többnyire reggelente természetes előfordulások. A hajnali órákban szinte mindenkinél előfordulhatnak kivétel nélkül. Leginkább a vérkeringés változásai miatt, de előfordulhat vágyképek következményeként is.

Állatos álmok: Ezeket kiemelten kezeljük a cikksorozatban, mivel jelentős erővel bírnak. Az ösztönélet megjelenítői, melyeknek értelmezése sok kulcsot adhat önmagunkhoz. itt fel fogom használni misztikusok és sámánok totem értelmezéseit is.

Halálálmok: Lehet olyan vágyálom, ami elfojtásra került, mivel gyakran közelálló személyre vonatkozik, akivel valamilyen megoldatlan konfliktusod van.

Archaikus álmok: Sárkányok és egyebek. Csak gyerekeknél szokott előfordulni.

Jós álmok: Szimbolikusan a jövőre vonatkozó álmok, melyek egy betegséget vagy valamilyen bekövetkező eseményt jósolnak meg előre.
 

A cikkekben Freud, Jung, Hanns Kurt pszichológusok és Mochár Szilvia munkái is forrásként felhasználásra kerültek.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

2025. november 21.

Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.


A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.