Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elfojtott titkaink: az álmok fajtái

Érdekességek2024. február 11.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az idegorvosok évtizedekig foglalkoztak azzal, hogy valamilyen szinten értelmezni tudják az álmokban megjelenő szimbólumokat. Ugyan nem felejthető, hogy mindenki maga a legjobb megfejtője álmának, de igyekszünk ötleteket és útmutatást nyújtani az emberi lélek rejtelmeinek felderítéséhez az álmokon keresztül.  

Az álmok fajtái

Agressziós álmok: Amikor az álmodó okoz másnak valamilyen kárt vagy sérülést.

Akusztikus álmok: Azokat az álmokat, amikor valamilyen hangot hallunk, többnyire külső forrás okozza. A zenei álmok azonban nagyon ritkák.
 
Szorongásos vagy fóbiás álmok: Ezek okai eltérőek viszont élménytartalmuk erőteljes. Mindig egyénhez kötött. Ha visszatérő álmok formájában jelenik meg valami félelem akkor azzal biztosan érdemes részletesebben foglalkozni.
 
Vágyálmok: Valamely elfojtott tudatalatti tartalom jelenik meg ezekben, szimbolikus formában. Ezek olyan dolgok lehetnek, melyeket a mindennapokban nem tudunk megélni, társadalmi elvárások, vagy gyermekkori szorongások következményeiként.

A lázálmok gyötrő élménye a megzavart testi egyensúly felborulását jelző folyamatok következményei. A vérnyomás ingadozás a test hőmérsékletének emelkedése hatással van az agyra és az alvás alatti tevékenységre.


Zuhanásos álmok: Az álmodó úgy érzi, hogy feneketlen szakadékba zuhan, vagy leesik valahonnan a magasból. Ezek inkább gyermekekre vagy fiatalokra jellemző álmok. Tervek és várakozások nem megfelelő irányba való haladását jelzi.
Színes álmok: Az álomvilág színessége leginkább a női nemre jellemző. A férfiak legtöbbször fekete-fehér álmokat élnek meg.
 
Repüléses álmok: Valami eszközzel vagy, anélkül történő repülés. A kihasználatlan, meg nem élt, meg nem valósuló kreatív energiát jelzi. Például ha valaki olyan munkát kényszerül végezni, amit nem szeret, akkor gyakran álmodik repüléssel. Ha szárny és minden segédeszköz nélkül repül, akkor viszont öröm és boldogság jelzője.

Szellem/kísértet-álmok: Ha félelemmel társul akkor rossz lelkiismeret jelzője lehet. De arra is utal, hogy rossz hírt fogsz hallani. Kísértet fehér lepelben lelki gazdagodás előszele. Szellemmel beszélni, mindenképp valami jót jelent. Valószínűleg tisztában vagy önmagaddal és ezáltal, jó benyomással vagy másokra.
 
Illat-álmok: Ezek nagyon ritkák, különleges érzékenységről tanúskodnak, ezért főképp nőknél fordul elő. De külső inger is kiválthatja.

Azonosuló álmok: Mikor álmodban valaki más vagy. Többnyire gyerekeknél fordul elő. Felnőttek esetében ritka. A személyiségről ad bővebb felvilágosítást. A határokról és a másokhoz való viszonyról.

Erotikus álmok: Többnyire reggelente természetes előfordulások. A hajnali órákban szinte mindenkinél előfordulhatnak kivétel nélkül. Leginkább a vérkeringés változásai miatt, de előfordulhat vágyképek következményeként is.

Állatos álmok: Ezeket kiemelten kezeljük a cikksorozatban, mivel jelentős erővel bírnak. Az ösztönélet megjelenítői, melyeknek értelmezése sok kulcsot adhat önmagunkhoz. itt fel fogom használni misztikusok és sámánok totem értelmezéseit is.

Halálálmok: Lehet olyan vágyálom, ami elfojtásra került, mivel gyakran közelálló személyre vonatkozik, akivel valamilyen megoldatlan konfliktusod van.

Archaikus álmok: Sárkányok és egyebek. Csak gyerekeknél szokott előfordulni.

Jós álmok: Szimbolikusan a jövőre vonatkozó álmok, melyek egy betegséget vagy valamilyen bekövetkező eseményt jósolnak meg előre.
 

A cikkekben Freud, Jung, Hanns Kurt pszichológusok és Mochár Szilvia munkái is forrásként felhasználásra kerültek.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.