Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elfojtott titkaink: az álmok fajtái

Érdekességek2024. február 11.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az idegorvosok évtizedekig foglalkoztak azzal, hogy valamilyen szinten értelmezni tudják az álmokban megjelenő szimbólumokat. Ugyan nem felejthető, hogy mindenki maga a legjobb megfejtője álmának, de igyekszünk ötleteket és útmutatást nyújtani az emberi lélek rejtelmeinek felderítéséhez az álmokon keresztül.  

Az álmok fajtái

Agressziós álmok: Amikor az álmodó okoz másnak valamilyen kárt vagy sérülést.

Akusztikus álmok: Azokat az álmokat, amikor valamilyen hangot hallunk, többnyire külső forrás okozza. A zenei álmok azonban nagyon ritkák.
 
Szorongásos vagy fóbiás álmok: Ezek okai eltérőek viszont élménytartalmuk erőteljes. Mindig egyénhez kötött. Ha visszatérő álmok formájában jelenik meg valami félelem akkor azzal biztosan érdemes részletesebben foglalkozni.
 
Vágyálmok: Valamely elfojtott tudatalatti tartalom jelenik meg ezekben, szimbolikus formában. Ezek olyan dolgok lehetnek, melyeket a mindennapokban nem tudunk megélni, társadalmi elvárások, vagy gyermekkori szorongások következményeiként.

A lázálmok gyötrő élménye a megzavart testi egyensúly felborulását jelző folyamatok következményei. A vérnyomás ingadozás a test hőmérsékletének emelkedése hatással van az agyra és az alvás alatti tevékenységre.


Zuhanásos álmok: Az álmodó úgy érzi, hogy feneketlen szakadékba zuhan, vagy leesik valahonnan a magasból. Ezek inkább gyermekekre vagy fiatalokra jellemző álmok. Tervek és várakozások nem megfelelő irányba való haladását jelzi.
Színes álmok: Az álomvilág színessége leginkább a női nemre jellemző. A férfiak legtöbbször fekete-fehér álmokat élnek meg.
 
Repüléses álmok: Valami eszközzel vagy, anélkül történő repülés. A kihasználatlan, meg nem élt, meg nem valósuló kreatív energiát jelzi. Például ha valaki olyan munkát kényszerül végezni, amit nem szeret, akkor gyakran álmodik repüléssel. Ha szárny és minden segédeszköz nélkül repül, akkor viszont öröm és boldogság jelzője.

Szellem/kísértet-álmok: Ha félelemmel társul akkor rossz lelkiismeret jelzője lehet. De arra is utal, hogy rossz hírt fogsz hallani. Kísértet fehér lepelben lelki gazdagodás előszele. Szellemmel beszélni, mindenképp valami jót jelent. Valószínűleg tisztában vagy önmagaddal és ezáltal, jó benyomással vagy másokra.
 
Illat-álmok: Ezek nagyon ritkák, különleges érzékenységről tanúskodnak, ezért főképp nőknél fordul elő. De külső inger is kiválthatja.

Azonosuló álmok: Mikor álmodban valaki más vagy. Többnyire gyerekeknél fordul elő. Felnőttek esetében ritka. A személyiségről ad bővebb felvilágosítást. A határokról és a másokhoz való viszonyról.

Erotikus álmok: Többnyire reggelente természetes előfordulások. A hajnali órákban szinte mindenkinél előfordulhatnak kivétel nélkül. Leginkább a vérkeringés változásai miatt, de előfordulhat vágyképek következményeként is.

Állatos álmok: Ezeket kiemelten kezeljük a cikksorozatban, mivel jelentős erővel bírnak. Az ösztönélet megjelenítői, melyeknek értelmezése sok kulcsot adhat önmagunkhoz. itt fel fogom használni misztikusok és sámánok totem értelmezéseit is.

Halálálmok: Lehet olyan vágyálom, ami elfojtásra került, mivel gyakran közelálló személyre vonatkozik, akivel valamilyen megoldatlan konfliktusod van.

Archaikus álmok: Sárkányok és egyebek. Csak gyerekeknél szokott előfordulni.

Jós álmok: Szimbolikusan a jövőre vonatkozó álmok, melyek egy betegséget vagy valamilyen bekövetkező eseményt jósolnak meg előre.
 

A cikkekben Freud, Jung, Hanns Kurt pszichológusok és Mochár Szilvia munkái is forrásként felhasználásra kerültek.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.