Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Életvezetési tanácsok: félek az egyedülléttől...

Érdekességek2020. május 12.

Fotó: gettyimages.comVálás, házastárs elvesztése, a családi fészket elhagyó gyerekek… Ha olykor nem is gondolunk rá, egyik napról a másikra mindnyájan egyedül maradhatunk. De hogyan lehet megvalósítani, hogy ne szenvedjünk a magánytól, hanem azt derűs nyugalommal éljük meg? Néhány pszichológiai és életvezetési jó tanács segítségül.

Szembenézés önmagunkkal

A félelem attól, hogy szembenézzünk önmagunkkal, aggodalom a ránk váró üresség felmerülésekor, vagy rettegés az elhagyatástól, az ismeretlentől… azaz az egyedüllét elutasítása különböző okokra vezethető vissza. Ilyen például, ha elképzelhetetlennek tartjuk a bizonytalan jövőt: a „nem lennék képes egyedül élni, inkább elviselem a (házas)társam hibáit” kijelentések oda vezethetnek, hogy magányosnak érezzük magunkat a párkapcsolatban is. Ez az érzés gyakran párosul az önértékelés hiányával. Nem tartjuk magunkat elég erősnek ahhoz, hogy teljesen egyedül megálljunk a talpunkon, a korábbival azonos szinten éljünk, megfelelően gondoskodjunk magunkról. 

A leginkább érintett személyek azok, akik „érzelmi függők”, akik úgy érzik, hogy csak mások szemén keresztül léteznek. De azok is rettegnek a magánytól, akiknek állandó kontrollra, irányításra van szükségük. Ugyanakkor panaszkodnak az egyedüllétre, de nem szeretik, ha minden előzetes nélkül zavarják őket, gyűlölik a váratlant. A napirend telezsúfolása érdektelen dolgokkal, a mindig bekapcsolva hagyott televízió, a nap 24 órájában elérhetőség és tallózás a közösségi hálón… Az ilyen életvezetés bizonyos fokig ellensúlyozhatja, enyhítheti a magány érzését, de távol áll attól, hogy „szövetségesünkké” tegye az egyedüllétet. Márpedig nem árt tudnunk, hogy amikor a magányt „partnerünknek” választjuk, az egy új szabadság és felszabadultság érzés lehetőségét kínálja, továbbá új távlatokat is nyithat. 


Hogyan lehet megbarátkozni a magánnyal?

– Az egyedüllét időszakát (akár átmenetinek tekintjük, akár véglegesnek) új élménynek, az élettapasztalat bővülésének fogjuk fel. Ami egy módja lehet annak, hogy jobban megismerjük magunkat, és jelentős érzelmi függetlenségre tegyünk szert.  Valójában, ha kevesebbet várunk el a másiktól, csökkenti a csalódás kockázatát, és elősegíti egy kiegyensúlyozottabb, a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat fenntartását. Még ha egyedül élünk is…

Fotó: 123rf.comNe mindig mást, hanem ezentúl saját magunkat helyezzük a középpontba!  Időnként ismételjük, mint egy mantrát: ”én magam vagyok a legfontosabb személy az életemben”. Ha „jóban vagyunk” magunkkal, az lehetővé teszi, hogy sokkal kellemesebben éljük meg a magányt, és ne törődjünk mások értékítéletével.

Tanuljuk meg nekünk tetsző módon elfoglalni, és így jól érezni magunkat a hétköznapokban! Esténként pihenjünk, ne hátralévő feladatainkkal foglalkozzunk. Kényelmesen elhelyezkedve a tv előtt csak olyan érdekes műsorokat nézzünk, amelyek lekötnek. Szánjunk rá időt, hogy készítsünk magunknak egy finom vacsorát egy csinosan megterített asztalon elfogyasztva. 

Találjuk meg mindazt, ami érdeklődésünk középpontjában áll!  Legyen az olvasmány, film, vagy meditáció, sportolás… Mely tevékenységekhez van kedvünk? Válaszoljunk erre a kérdésre, ami végre saját igényeinket is előtérbe helyezi.

Apró „kihívások” vállalása

Amennyiben úgy hozta az élet, hogy magunkra maradtunk, íme egy tipp annak derűs megéléséhez. Készítsünk egy furcsa listát azokról a kisebb-nagyobb tevékenységekről, melyeket eddig szinte kihívásnak tekintettünk. Rangsoroljuk azokat aszerint, hogy milyen nehezünkre esett a megtételük korábban. Pl. Egyedül kávézni egy teraszon (1-es nehézségi fok) vagy egyedül vikendre menni (jegyezzük fel 3-asnak), és így minden héten saját ritmusunk szerint tegyünk eleget ilyen „kihívásoknak”. Ha egyre magasabb számokat érünk el, az azt bizonyítja, hogy képesek vagyunk túllépni lelki szenvedéseinken, és másoktól függetlenül is jól érezni magunkat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.