Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Élet a rizsen túl

Érdekességek2019. július 19.

Fotó: 123rf.com

A magyar ember körete általában kimerül a fehér rizsben és a krumpliban. Ezek azonban nem a legegészségesebb táplálékaink, ráadásul inzulinrezisztenciásoknak és cukorbetegeknek nem is ajánlják. Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa megosztotta, milyen más köreteket készíthet helyettük.

Bulgur

A bulgur neve sokak számára nem cseng ismerősen, pedig az egyik legegészségesebb alternatívája a hagyományos köreteknek. A tört búzából készült étel a török és az arab konyha meghatározó alapanyaga, búzatöretnek vagy török rizsnek is nevezik hazánkban. Boltok polcain megtalálható rizsszemnyi méretű és egészen apró szemű változata is, melyből néhány perc alatt ízletes köret varázsolható. Alacsony a zsír-és kalóriatartalma, viszont vitaminokban (B, E), ásványi anyagokban (kálium, magnézium, vas, folsav) és rostban bővelkedik, ami miatt a fogyókúrázók és a cukorbetegek, inzulinrezisztenseken kívül a kismamáknak is ajánlott.

Kuszkusz

Az észak-afrikai csemege egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egészséges táplálkozás hívei körében, hiszen számtalan felhasználási módja ismert. Köreten kívül ugyanis fogyasztható egytálételnek, salátához, sőt, akár még édességekhez is felhasználható! Magyarországon a durumbúzadarából készült változat terjedt el, de ezen kívül más gabonákból is készülhet. A tarhonyához hasonló étel remekül beilleszthető cukorbeteg/IR diétába, –  főleg, ha teljes kiőrlésű- hiszen a lassú felszívódó szénhidrátok csoportját erősíti. Igen magas az antioxidáns és a B-vitamin és kálium tartalma, melynek következtében rendszeres fogyasztása véd a szív-és érrendszeri problémák ellen. Fogyókúrázóknak is tökéletes, hiszen magas fehérje,- és rost tartalommal rendelkezik, így hamar teltségérzetet kelt.


Quinoa

A szuper élelmiszerként is gyakran emlegetett quinoát bár gyakran a gabonák közé sorolják, valójában egy spenóthoz hasonló álgabonáról van szó, melynek a magját fogyasztjuk. A vegetáriánus étkezés híveinek jó barátja, hiszen magas a fehérjetartalma és minden esszenciális aminosavat tartalmaz. Jelentős vitamin és ásványi anyagtartalma miatt kiemelkedik a többi gabona közül, így a gyengébb immunrendszerrel rendelkezők és az idősebbek étkezésében nagy segítségünkre lehet. Magas folsavtartalma miatt kismamáknak is előszeretettel ajánlják, továbbá remekül beilleszthető cukorbetegek, inzulinrezisztensek és gluténmentessége miatt a lisztérzékenyek diétájába is. Felhasználása széleskörű, bátran alkalmazható köretnek, egytálételnek, levesbetétnek, süteménynek, illetve salátákhoz is.

Tipp: Ha nem előáztatott quinoát vásárolunk, akkor áztassuk be főzés előtt, különben kesernyés ízt tapasztalhatunk.

Hajdina

A sokrétűen felhasználható hajdina sem gabona a közhiedelmmel ellentétben, hanem a keserűfűfélék csoportjába tartozik, emiatt lisztérzékenynek is bátran fogyaszthatják. Magas telítetlen zsírsav tartalmának köszönhetően hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez.

Emellett segít a méregtelenítésben és az emésztési folyamatokban is, hiszen jelentős rosttartalmának következtében hozzájárul a bélrendszer megfelelő működéséhez. Mindezeken kívül ásványi anyagokban, köztük magnéziumban, káliumban és is bővelkedik, értékes B-vitamin forrásunk is. P-vitamin tartalmának köszönhetően hozzájárul az erek rugalmasságának megőrzéséhez is.

Amaránt

Az álgabonák táborát erősítő amaránt a gabonafélékkel összehasonlítva alacsonyabb szénhidrát tartalommal, és magasabb fehérje-, zsír-, rost-, illetve ásványi anyag tartalommal rendelkezik. Kiemelkedő lizin tartalma elősegíti az izom építését és regenerálódását, magas kalcium, magnézium tartalmának köszönhetően segít a csontritkulás megelőzésében. Nagyszerű köret lehet nyers magja, míg pattogatott amaránt formájában alkalmazhatja kenyérsütéshez, salátákhoz, müzlibe, krémlevesekhez.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az állati és a növényi fehérjék közötti lényeges különbségek

2025. július 19.

Aminosav-összetétel: Az állati fehérjék – például a hús, tejtermékek és tojás – általában „teljes fehérjéknek” számítanak, mert természetes formájukban tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat az emberi szervezet számára. A növényi fehérjék – például hüvelyesek, gabonák, magvak – viszont gyakran valamely esszenciális aminosavban (például metioninban vagy lizinben) alacsonyabb mennyiséget tartalmaznak, így többféle növényi fehérje kombinációja lehet szükséges a teljes aminosav-profil biztosításához.

Felszívódás és biológiai érték: Az állati fehérjék biológiai értéke általában magasabb, vagyis hatékonyabban hasznosulnak a szervezetben. A növényi fehérjék emésztése néha hátráltatott lehet a rostok és bizonyos antinutriensek miatt, amelyek csökkenthetik az emészthetőséget. Az antinutriensek olyan természetes növényi vegyületek, amelyek bizonyos tápanyagok (például ásványi anyagok vagy fehérjék) felszívódását csökkenthetik, negatívan befolyásolhatják. Ilyenek például a fitinsav (teljes kiőrlésű gabonákban), a lektinek (babfélékben), az oxalátok (spenótban) és a tanninok (teában, kakaóban). Viszont megfelelő előkezeléssel (főzés, áztatás, fermentálás) hatásuk csökkenthető.

További tápanyagok és egészségügyi hatások: Az állati eredetű élelmiszerek gyakran tartalmaznak olyan mikrotápanyagokat, mint a vas, B12-vitamin, cink, amelyek fontosak, de magas telített zsírsav-tartalmuk miatt bizonyos egészségügyi kockázatokat is hordozhatnak. A növényi források esetében a fehérjék mellett magas a rost-, vitamin- és antioxidáns-tartalom szól.

Nyár, medence és ismét felfázás? Mit kezdhetünk a kiújuló húgyúti fertőzéssel?

2025. július 19.

Felfázásnak nevezzük, de valójában húgyúti fertőzés vagy cisztitisz a neve annak a kínzó tünetekkel járó betegségnek, amely sok nőt visszatérően érint. De vajon mi köze a kiújulásnak a nyári strandoláshoz, esetleg a szabadosabb partnerkapcsolatokhoz? Feltétlenül szükséges-e antibiotikumos kezelés vagy tehetünk magunk is a gyógyulásért? Dr. Böszörményi-Nagy Géza, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa válaszolt a leggyakoribb kérdésekre.   

A „felfázásnak” csak rizikófaktora a hideghatás!

A közkeletű felfázás elnevezés meglehetősen pontatlan a kínzó vizelési ingerrel, fájdalmas vizeléssel járó betegségre, mert bár az altestet érő hideghatás valóban elősegítheti kórokozó okozta húgyhólyag-gyulladás kialakulását, ugyanakkor más tényező is kiválthatja a jellegzetes panaszokat. Ilyenek többek közt:
– kis, távozóban lévő vesekő és annak kezelése,
– egyes fogamzásgátló módszerek, mint a spermicid krémek és spirál használata,
– rossz szokások (például, ha nem ürítjük ki teljesen a hólyagot a vizelés során, vagy ha hátulról előre irányuló mozdulattal használjuk a vécépapírt).
– húgyúti katéterezés,
– a nemi élet (főként a gyakori partnerváltás),
– meleg vizes medencék használata.
A nőknél sokkal gyakoribb megbetegedésnek számos hajlamosító tényezője is ismert, mint például a terhesség, a cukorbetegség, a valamilyen ok miatt nem teljesen kiürülő vizelet okozta vizelet-visszamaradás, férfiaknál a prosztata megnagyobbodás. Akinél több hajlamosító tényező is fennáll (önálló rizikófaktornak számít a stressz is), az esetleg számolhat a panaszok újabb és újabb visszatérésével. 

Kiújuló betegség esetén mélyebben is keresni kell az okot

Kiújuló húgyúti fertőzésről akkor lehet beszélni, ha egy év alatt legalább négyszer jelentkezik a betegség, ami igen gyakori a nők körében (bár férfiaknál is előfordulhat). Ugyanakkor éppen a visszatérő jelleg miatt nem minden esetben szabad úgy kezelni a cisztitiszt, mintha a „csak” akutan jelentkezne.
– Ha egy női páciens jelentkezik kiújuló alsó húgyúti panaszokkal, érdemes alaposabban kivizsgálni a hátteret. Gondolni kell például a bakteriális vaginózisra is, amit a baktériumok túlzott elszaporodása okoz. Ez meglehetősen gyakori jelenség, és kezelésének célja a felszaporodott kórokozó legyőzése (adott esetben antibiotikummal), majd a hüvely természetes baktériumflórájának helyreállítása. Ugyanakkor, ha a panaszok időről időre kiújulnak, azt is vizsgálni kell, nincs-e valamilyen anatómiai vagy funkcionális anomália a háttérben. Ha ezt sikerül azonosítani, elkerülhetjük a felesleges antibiotikumos kezelést. Jó néhány esetben a kivizsgálás során az is kiderülhet, hogy mégsem a kiújuló húgyúti fertőzés, hanem például ún. hiperaktív hólyag vagy hólyagfájdalom szindróma, hüvelyi gyulladások, húgycsőgyulladás, húgyúti kövesség vagy petefészek ciszta okozza a kínzó tüneteket – hangsúlyozza dr. Böszörményi-Nagy Géza, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa. – Ha véres vizeletürítés is társul a tünetekhez, vagy tünetek nélkül véres a vizelet, az mindig részletes vizsgálatot igényel. Ezért lehet akár többféle vizsgálatra is felkészülni az alapvető laborvizsgálaton túl, mint a vizelettenyésztés, a maradék vizelet meghatározás, az uroflow vizsgálat, a hasi ultrahang, a húgyhólyag-tükrözés, ritkábban a natív vagy kontrasztos röntgenvizsgálatok, a CT.

Leégett a bőre?

2025. július 18.

Hasznos tudni, hogy mivel kezelje a napégette bőrt

Nyár, nyaralás, napsütés, napégés… Az utóbbi nem játék, hiszen a kellemetlen panaszokon túl a napégés vagy leégés a bőr ráncosodásának, öregedésének az előszobáját és egyes esetekben akár a bőrrák kiindulópontját is jelenti.

A legjobb lenne a napégést megelőzni! Ha azonban kivédeni nem sikerül, akkor mindenképpen törekedni kell a szakszerű kezelésére.

Milyen tünetekkel jár a napégés?

Minél több időt tölt valaki minél nagyobb intenzitású napfényen, annál inkább ki van téve az ultraibolya (UV)-sugárzás káros hatásának, így a napégésnek is. A bőr rózsaszínűvé, majd pirosas, vöröses árnyalatúvá válása mellett a melegérzet és a bőr megérintésekor tapasztalható perzselő, égő érzés egyaránt arra utalnak, hogy túl nagy dózisban volt a bőr a napsugárzásnak kitéve.

Az extrém erősségű napsugárzásnak való kitettséget követő pár órán belül


fájdalom,
viszketés,
hólyagosodás,
hólyagnedvedzés,
duzzanat egyaránt tapasztalható a bőrön.


Súlyosabb esetben a panaszok nem korlátozódnak csupán a bőrre, és egyéb tünetek is megjelennek, így például a fejfájás, hányinger, hányás, szédülés, gyengeség vagy akár láz.

A napégéssel társuló egyik legnagyobb veszély a kiszáradás, és itt nem csak a bőr szárazzá válásáról van szó, hanem a szervezet só- és vízháztartási egyensúlyának felborulásáról. Megfogadandó a tanács, hogy napégéses panaszoknál az érintettek hűvös, elsötétített helyiségben tartózkodjanak és gondoskodjanak a bőséges folyadékbevitelről, lehetőleg tiszta víz formájában. A langyos vizes zuhanyzás kellemes érzést adhat, érdemes tusfürdőt nem használva, csupán tiszta vízzel tusolni. Az öltözetet illetően szellőző (pamut), nem szoros és lehetőleg nem műszálas ruházat viselése javasolható. Megjegyzendő, hogy az alkoholos italok fogyasztása szárító hatású a szervezetre, vagyis a „becsípett” állapotban való leégés súlyosabb következményekkel járhat, mint a józan állapotban szerzett napégés, illetve a leégett állapotban való italozás tovább ronthat az állapoton.