Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Élet a rizsen túl

Érdekességek2019. július 19.

Fotó: 123rf.com

A magyar ember körete általában kimerül a fehér rizsben és a krumpliban. Ezek azonban nem a legegészségesebb táplálékaink, ráadásul inzulinrezisztenciásoknak és cukorbetegeknek nem is ajánlják. Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa megosztotta, milyen más köreteket készíthet helyettük.

Bulgur

A bulgur neve sokak számára nem cseng ismerősen, pedig az egyik legegészségesebb alternatívája a hagyományos köreteknek. A tört búzából készült étel a török és az arab konyha meghatározó alapanyaga, búzatöretnek vagy török rizsnek is nevezik hazánkban. Boltok polcain megtalálható rizsszemnyi méretű és egészen apró szemű változata is, melyből néhány perc alatt ízletes köret varázsolható. Alacsony a zsír-és kalóriatartalma, viszont vitaminokban (B, E), ásványi anyagokban (kálium, magnézium, vas, folsav) és rostban bővelkedik, ami miatt a fogyókúrázók és a cukorbetegek, inzulinrezisztenseken kívül a kismamáknak is ajánlott.

Kuszkusz

Az észak-afrikai csemege egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egészséges táplálkozás hívei körében, hiszen számtalan felhasználási módja ismert. Köreten kívül ugyanis fogyasztható egytálételnek, salátához, sőt, akár még édességekhez is felhasználható! Magyarországon a durumbúzadarából készült változat terjedt el, de ezen kívül más gabonákból is készülhet. A tarhonyához hasonló étel remekül beilleszthető cukorbeteg/IR diétába, –  főleg, ha teljes kiőrlésű- hiszen a lassú felszívódó szénhidrátok csoportját erősíti. Igen magas az antioxidáns és a B-vitamin és kálium tartalma, melynek következtében rendszeres fogyasztása véd a szív-és érrendszeri problémák ellen. Fogyókúrázóknak is tökéletes, hiszen magas fehérje,- és rost tartalommal rendelkezik, így hamar teltségérzetet kelt.


Quinoa

A szuper élelmiszerként is gyakran emlegetett quinoát bár gyakran a gabonák közé sorolják, valójában egy spenóthoz hasonló álgabonáról van szó, melynek a magját fogyasztjuk. A vegetáriánus étkezés híveinek jó barátja, hiszen magas a fehérjetartalma és minden esszenciális aminosavat tartalmaz. Jelentős vitamin és ásványi anyagtartalma miatt kiemelkedik a többi gabona közül, így a gyengébb immunrendszerrel rendelkezők és az idősebbek étkezésében nagy segítségünkre lehet. Magas folsavtartalma miatt kismamáknak is előszeretettel ajánlják, továbbá remekül beilleszthető cukorbetegek, inzulinrezisztensek és gluténmentessége miatt a lisztérzékenyek diétájába is. Felhasználása széleskörű, bátran alkalmazható köretnek, egytálételnek, levesbetétnek, süteménynek, illetve salátákhoz is.

Tipp: Ha nem előáztatott quinoát vásárolunk, akkor áztassuk be főzés előtt, különben kesernyés ízt tapasztalhatunk.

Hajdina

A sokrétűen felhasználható hajdina sem gabona a közhiedelmmel ellentétben, hanem a keserűfűfélék csoportjába tartozik, emiatt lisztérzékenynek is bátran fogyaszthatják. Magas telítetlen zsírsav tartalmának köszönhetően hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez.

Emellett segít a méregtelenítésben és az emésztési folyamatokban is, hiszen jelentős rosttartalmának következtében hozzájárul a bélrendszer megfelelő működéséhez. Mindezeken kívül ásványi anyagokban, köztük magnéziumban, káliumban és is bővelkedik, értékes B-vitamin forrásunk is. P-vitamin tartalmának köszönhetően hozzájárul az erek rugalmasságának megőrzéséhez is.

Amaránt

Az álgabonák táborát erősítő amaránt a gabonafélékkel összehasonlítva alacsonyabb szénhidrát tartalommal, és magasabb fehérje-, zsír-, rost-, illetve ásványi anyag tartalommal rendelkezik. Kiemelkedő lizin tartalma elősegíti az izom építését és regenerálódását, magas kalcium, magnézium tartalmának köszönhetően segít a csontritkulás megelőzésében. Nagyszerű köret lehet nyers magja, míg pattogatott amaránt formájában alkalmazhatja kenyérsütéshez, salátákhoz, müzlibe, krémlevesekhez.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...

Kérdezze gyógyszerészét!

2026. október 03.

Hajlottabb korban sok ember kénytelen több gyógyszert szedni, mint ifjú éveiben - és a készítmények adagolása során is figyelembe kell venni a korosodás következményeként fellépõ változásokat. Idõsebb korban a test bizonyos funkciói is megváltozhatnak, ugyanakkor egyes hatóanyagokat is másképpen dolgoz fel a szervezet. 

Másképp kell adagolni

A gyógyszerek egy része például kevésbé hatékonyan szívódhat fel a bélbõl, illetve esetenként a máj lassabban bonthatja le. Ilyen korban jellemzõen növekszik a testben a zsírszövet mennyisége, ezért másként oszlik el a szervezetben a gyógyszerek hatóanyaga is. Az évek elõrehaladtával általában csökken a vesefunkció eredményessége is, azaz csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága, s ennek az a következménye, hogy bizonyos medicinák nem távoznak olyan gyorsan a szervezetbõl, mint a fiatalabbak esetében, hosszabb ideig raktározódnak tehát az éltesebb páciens testében. Amennyiben többfajta szert is szed az idõs páciens, természetszerûleg ezek egymással is kölcsönhatásba kerülhetnek. Ezért is fontos, hogy még a vény nélkül kapható készítmények esetében is mindenképpen ki kell kérni az orvos, illetve a gyógyszerész személyre szabott, a beteg szükségleteire, állapotára, betegségére vonatkozó tanácsát.