Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Élelmiszerbiztonság nyáron

Érdekességek2025. szeptember 03.

Fotó: mego-studio | freepikÉtelfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.


TUDTA-E?
●	A nyári magas páratartalom és hőmérséklet kedvez a baktériumok szaporodásának, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az élelmiszer-eredetű megbetegedések megelőzésére. 
●	Az élelmiszerpazarlás megelőzése érdekében tervezzük úgy a nyaralást megelőző napok étkezéseit, hogy a közeli lejáratú élelmiszereket felhasználjuk. Romlandó élelmiszert ne hagyjunk a hűtőben, amit lehet, fagyasszunk le.
•	Nyáron különösen figyeljünk a higiéniai szabályokra: tartsuk külön a nyers élelmiszereket és a kész ételeket, mossunk gyakran kezet, az ételeket ne hagyjuk sokáig hűtés nélkül az asztalon, és a romlandó élelmiszereket mindig hűtőtáskában szállítsuk.
•	A penészes lekvárt semmiképp se fogyasszuk el – még a penész eltávolítása vagy újrafőzés után sem. A penészgombák által termelt mikotoxinok az élelmiszerben szétszóródhatnak, és hosszú távon komoly egészségkárosodást okozhatnak.

Felhasznált irodalom

  1. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). [Internet]. Elérhető:
    https://portal.nebih.gov.hu/-/elelmiszerek-okozta-megbetegedesek-megelozese

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.

Éljen megfontoltan, éljen tovább!

2026. október 22.

A várható élettartam évrõl évre nõ: vannak olyan szerencsés országok, ahol ez a nõknél majdnem 80, a férfiak esetében 75 év. Használja ki ön is az élet adta lehetõségeket, hiszen a kulcs - legalábbis részben - a saját kezében van. 

Vegye fontolóra, hogy az alábbi jó tanácsok közül melyeket tudná könnyedén megfogadni. Rá fog jönni, hogy a számuk nem is kevés. És máris tett valamit annak érdekében, hogy tovább éljen...

Nevessen sokat!

Nem is hinné, hogy egy kiadós nevetés felér némi testedzéssel, például 10 percnyi kocogással. Kimutatható, hogy csökkenti a stresszhormonszintet, erõsíti a szervezet természetes védekezõrendszerét és az antitesteket is aktivizálja (melyek hatására a szervezetben védõanyag keletkezik).

Tanuljon a déliektõl!

Közismert tény, hogy a mediterrán népek - pl. az olaszok, a spanyolok, a franciák - viszonylag tovább élnek, ami valószínûleg egészségesebb étrendjükkel, helyes táplálkozási szokásaikkal is magyarázható. Kövesse példájukat! Fogyasszon több friss árut, így ha teheti, naponta járjon a helyi piacra bevásárolni, és lehetõleg szakítson a "modern" világ áldásaival: a tartósított és a mélyhûtött élelmiszerekkel.