Élelmiszer-hulladék, élelmiszer-pazarlás
Érdekességek2024. július 18.
Az élelmiszer-hulladék az ellátási lánc szinte egész hosszában, minden résztvevőnél megjelenik a betakarítástól a szállításon, a raktározáson, a kereskedelmi láncok polcain át egészen a fogyasztó konyhájáig, asztaláig. Ez egy globális jelenség, amely rendkívül súlyos következményekkel jár mind gazdasági, mind pedig ökológiai szempontból.
A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal) definíciója szerint „élelmiszer-hulladéknak számít minden olyan élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag, amit valamilyen okból nem emberek fogyasztanak el. Ezek között vannak ún. nem elkerülhető (pl. csont, kávézacc, tojáshéj) és elkerülhető (pl. lejárt, helytelen tárolás miatt megromlott) hulladékok. Élelmiszer-pazarlásnak ezen utóbbi kategóriába tartozó termékek számítanak, amelyek kizárólag emberi figyelmetlenségből mennek veszendőbe”. Pazarolhatunk készételt és alapanyagot is.
Nézzünk a számok mögé!
A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete) adatai alapján évente a Földön megtermelt összes élelmiszer 14%-a, mintegy 400 milliárd dollár értékben vész el a betakarítástól kezdődően, és ehhez jön még 17% veszteség a kereskedelmi és a fogyasztói szinteken.
2019-ben globálisan 931 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ebből 61% származott a háztartásokból, 26% a vendéglátásból és 13% a kereskedelemből.
Az Eurostat 2022-es jelentése szerint az Európai Unióban évente 57 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a termőföldtől az asztalig, ami egy átlagos EU-s állampolgárra vetítve 127 kg/fő. Ez a legutóbbi, 2012-es adatokhoz képest csökkenést mutat, akkor ugyanis 173 kg-ra becsülték az egy főre eső élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ennek több mint felét a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladékok teszik ki. A háztartások esetében szintén a csökkenés irányába mozdultak el a számok, a korábbi 92 kg/fő/év mennyiség most 70 kg/fő/év. Magyarországon az EU-s átlaghoz képest kevesebb élelmiszer-hulladék keletkezik (66 kg/fő). Az elkerülhető élelmiszer-hulladék (amit pazarlásnak hívunk) mennyisége a 25,2 kg/fő/év, ez 24%-os csökkenés a 2016-os adatokhoz képest a NÉBIH Maradék Nélkül Program felmérése szerint. Ezek alapján a 2022. szeptemberi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35 000 Ft értékű élelmiszert pazarol el (azonban tekintettel a zajló gazdasági folyamatokra, érdemes lehet korrigálni az összeget). Hazánk háztartási élelmiszer-pazarlása még így is jelentős, évi 245 000 tonna. A feleslegesen megvásárolt, majd kidobott élelmiszerekből 450 000 ember lakhatna jól egy éven keresztül, úgy, hogy mindennap 3 alkalommal bőséges étkezést kapna.
Ezek az adatok különösen elgondolkodtatók annak a tükrében, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi adatai alapján a világon 2021-ben minden 3. ember (körülbelül 2,31 milliárd fő) számára bizonytalan volt az élelmiszerhez való hozzáférés, azaz súlyos vagy kevésbé súlyos mértékben, de éheztek.
Az élelmiszer-hulladék keletkezésének helyei
Az ellátási lánc minden elemében lehet olyan változtatásokat, fejlesztéseket eszközölni, amelyekkel drasztikusan csökkenthető a keletkező hulladékmennyiség. Például már a termelésnél érdemes átgondolni az eladható mennyiséget, ill. gondolkodni a feleslegek, melléktermékek alternatív felhasználási módjain, hiszen a megmaradt élelmiszer is többletköltséget, pluszterhet jelent a termelőknek, feldolgozóknak.
Hulladék keletkezhet a nem megfelelő szállítás és tárolás (pl. elégtelen hűtés), vagy épp a szortírozás miatt. A kereskedelmi standardok nagyon szigorúak. Például zöldség-gyümölcs esetében nagyon szűk határokon belül kell megfelelni a méretnek, súlynak, színnek, érettségnek, frissességnek stb. Azt az almát, ami nem felel meg az elvárt átmérőnek vagy színnek, a kereskedő nem veszi át. Jó eséllyel hulladékként végzi. Ez a zöldség-gyümölcs termés akár 14–21%-a is lehet a fejlett országokban, ahol sokkal szigorúbb fogyasztói igényeknek kell megfelelni a kiskereskedelemben.
Az élelmiszer-pazarlás szerencsére egyre nagyobb figyelmet kap, és a legtöbb élelmiszeripari cég és kiskereskedelmi lánc tesz erőfeszítéseket és vállalásokat az élelmiszeripari hulladék csökkentésére. Érdemes figyelemmel követni őket, ezek az információk a legtöbb esetben elérhetőek a weboldalaikon.
A hulladékcsökkentés mellett Magyarországon is egyre népszerűbb az adományozás, vagyis a még ehető, jó minőségű élelmiszerek felajánlása a rászorulókat ellátó állami, egyházi és civil szervezeteknek. Érdemes tudni, hogy az Európai Unió friss szabályozásának megfelelően ma már a lejárt tartós élelmiszerek is adományozhatók (természetesen a friss áruk esetében ez továbbra is tilos).
forrás: Patika Magazin
