Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elég égő tud lenni a zöldhulladék-égetés

Érdekességek2020. április 22.

Szoros összefüggés van a légszennyezés és a vírusos légúti megbetegedések súlyossága között, így a koronavírus-járvány miatt még a korábbi éveknél is sürgetőbb a zöldhulladék-égetés csökkentése. Az újabb tudományos eredmények és a lakossági fellépések hatására országszerte egyre több településen tiltják be ezeket az égetéseket.  

„Az egész völgyet ellepi a füst, a szomszéd faluig, mert többen kerti hulladékot égetnek. Mit lehet tenni?” „Ki sem tudjuk nyitni az ablakot, áll a füst az egész utcában.” Az elmúlt hetekben számos ehhez hasonló, zöldhulladék-égetésről szóló panasz érkezett a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájába.

Ahogy elkezdődtek a kora tavaszi kerti munkák, úgy vette kezdetét a növényi hulladékok óriási mennyiségű, egészségre káros füstöt okozó elégetése is országszerte – és nem csak azokon a településeken, ahol a helyi rendelet ezt megengedi. Idén ez az időszak egybeesik a koronavírus-járvány miatt kihirdetett vészhelyzettel, mely során a védekezésben különösen fontos szerepet kap az egészséges környezet, hiszen tisztább levegőben könnyebben vészelhetjük át a járványt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által is javasolt gyakori szellőztetés is akkor tud hatásos lenni, ha füstmentes a kinti levegő.

Minderre tekintettel a Levegő Munkacsoport és két másik civil szervezet közös nyilatkozatban sürgette a zöldhulladék-égetés betiltását. Felhívásuk alapján a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) több mint 1600 polgármesternek írt levelet, amit több siker követett: azonnali hatállyal betiltották az kerti hulladék égetését Csobánkán, Etyeken, Gárdonyban, Halásztelken, Kistarcsán, Mendén, Nyíregyházán, Szigetszentmiklóson és Zsámbokon. További településekről is érkeznek pozitív visszajelzések. Dr. Bándi Gyula zöld ombudsman pedig figyelemfelhívást adott ki, hivatkozva a civil szervezetek anyagaira.


Az avarégetés betiltásának lakossági támogatottságát jól mutatja, hogy a körülbelül 4000 lakosú Halásztelken egy közösségi médiában lezajló szavazáson mindössze két nap leforgása alatt 721 főből 666 (92 százalék) szavazott az avarégetés tilalma mellett.

Tarr Katalin, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője elmondta: „Az utóbbi időben a szokásosnál is többen kérnek segítséget ahhoz, hogy előremozdítsák saját településükön a zöldhulladék-égetés megszüntetését. Számukra azt javasoljuk, hogy ha ilyen égetést tapasztalnak, először is próbálják az égetőt lebeszélni erről a cselekedetéről, juttassák el neki és minél több helyi lakosnak, intézménynek a KÖTHÁLÓ tájékoztatóját és a Levegő Munkacsoport vagy a TÖOSZ plakátját. Fogjanak össze az égetést ellenző más lakosokkal, ahogy ezt például Dunakanyar lakosai tették. Kérjék az önkormányzatot, hogy (amennyiben még nem tette meg) tiltsa be a zöldhulladék-égetést és határozottan lépjen fel a tilalmat megszegők ellen, valamint segítsen a zöldhulladék kezelésére megoldást nyújtani a komposztálás népszerűsítésével, a zöldhulladék-elszállítás megszervezésével, illetve közösségi eszközök (például ágdaráló) beszerzésével.”


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.