Egy kellemetlen tavaszi vendég: a szénanátha
Érdekességek2026. március 27.
A téli bezártság után egyre gyakrabban vágyunk ki a szabadba.
És persze nem csodálkozunk azon, hogy milyen szeszélyes az idõjárás: az esõt gyakran napsütés váltja fel, a csendes idõt követik a szeles, olykor viharos napok. Arra azonban csak kevesen gondolnunk, hogy a változékony klimatikus viszonyok mennyire kedveznek az allergiát okozó növények fejlõdésének, különösen a tavaszi-nyár eleji idõszakban. Ha hajlamosak vagyunk allergiás reakciókra, pld. az oly gyakori szénanáthára, nem árt az elõvigyázatosság!
Miért van több allergiás, mint harminc éve?
Egyes kimutatások szerint az európai országokban a szénanátha "áldozatai" napjainkban mintegy négyszer annyian vannak, mint harminc évvel ezelõtt... Változatos az allergiát kiváltó okok, elsõsorban a növények skálája, de nem mindegyik eredményez azonos reakciókat. Az viszont igaz, hogy az elsõk közt keseríthetik meg az életünket - ha hajlamosak vagyunk rá - a pázsitfûfélék.
Ezek az allergiások számára veszélyes növények tavasszal kezdenek el virágozni, rendkívül kellemetlen, orrfolyásos, nehézlégzéses tüneteket okozva. Általában keskeny, hosszú levelûek, száron vagy csomókban nõnek (olykor magasra is), nagy méretet elérve.
Erdõn-mezõn allergia
Találkozhatunk velük réten, mezõn, de erdõben, árkokban, hegyvidéken is. Közülük komoly gondokat okozhat pld. a konkoly, a gabonafélék, búza, rozs, árpa, zab... Világviszonylatban is elmondható, hogy a pázsitfüvek szénájából származó fûpollen az egyik legártalmasabb allergén.
A pázsitfûfélék számos fajtája május közepén kezd virágzani, amikor köztudottan a vadonélõk és a gabonafélék is egyszerre juttatják a levegõbe virágporukat. A pollenkoncentráció ilyenkor természetesen magas értékeket mutat, és több héten át stagnál. De az olyan fûnemûek, mint a parlagfû, egész õszig kiválthatnak allergiás tüneteket, irritálva a légutakat, az orrnyálkahártyát. Így tehát a levegõ magas pollentartalma miatt a parlagfüvet tavasztól õszig gyomlálással, kaszálással, vegyszeres gyomirtással, fûmagvetéssel irtani kell. De a többféle pollenre érzékeny személyeknél is súlyos következményekkel járhat az irtás elmulasztása - õk szinte az év kilenc hónapjában szénanáthától szenvedhetnek. A szénanátha tehát szezonális jelenség, mely tavasz táján, nyár elején lép fel, a pázsitfûfélék beporzása idején.
Parlagfû -pollen
A parlagfû hazánkban sajnos mintegy másfél millió embernek okoz minden évben, hónapokon át tartó, allergiás tüneteket. Nem kevés az ilyen eredetû asztmás megbetegedések száma sem, így a levegõ magas parlagfûpollen-koncentrációja számukra különösen veszélyes. De mikor is lehetünk mindennek tanúi vagy szenvedõ alanyai?
A parlagfû tavaszi virágzásával köszönt be a pollenallergia kellemetlen tüneteket okozó szezonja. A pollen tulajdonképpen virágporszemet jelent, és ha azok nagy mennyiségben felgyülemlenek, szénanáthát okoznak. A levegõben lévõ pollentartalom mérésével foglalkozó hatóságok által közzétett adatok lehetõvé teszik az orvosok és a páciensek számára, hogy megismerve a pollenkoncentráció mértékét az ország egyes térségeiben, annak alapján preventív módszereket dolgozzanak ki, és azokat alkalmazzák is a tavasz beállta elõtt.
A pollenek fajtája és mennyisége jelentõsen változik a vidék jellege és a klímaviszonyok szerint.
Keresztallergia
És ha egyszer már valaki reagált egy pollenallergénre, sok más, hasonló anyag is azonos hatást válthat ki nála. Így nemcsak az említet növények okozhatnak allergiát, hanem egyes élelmiszerek is. Felmérések szerint a szénanáthában/allergiás orrnyálkahártya-gyulladásban szenvedõknek mintegy a fele ún. keresztreakciót is mutat például a parlagfû pollenjével.
Az egyénre ható allergének azonosítása, a keresztreakciót okozó élelmiszerek kerülése és a bajok gyógyszerrel történõ orvoslása fontos feladat, és az idõben történõ megelõzést nem szabad elhanyagolni.
forrás: Patika Magazin
