Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egy ex-drogos vallomása

Érdekességek2019. november 17.

Már a South Parkban is sokszor hallottuk, ahogy sok más helyen is, hogy a „drog rossz”. De tényleg mi a baj, ha te még nem vagy egy hajléktalan drogos?

Fotó: 123rf.comTöbb fiatallal is találkoztam már (és nagyon hálás vagyok az őszinte beszélgetésekért), akik olyan szociális helyzetben vannak, hogy még egy komolyabb függőség sem biztos, hogy gyorsan tönkreteszi az életüket. Egyesek kivételes értelmi vagy fizikai képességeik miatt nem észlelik gyorsan a cucc káros hatásait, hiszen „többől vesztenek, így több marad”. Lehet olyan anyagi hátterük, hogy – általában a szüleiknek hála – sosem fognak éhezni vagy földönfutóvá válni, és az újrakezdést is mindig „tálcán tudják átnyújtani” nekik. (Legalábbis az anyagi részét.) Bármilyen igazságtalannak tűnik is, de előbb bukik bele a drogkarrierbe egy rossz családi hátterű, szegény anyagi helyzetű srác, mint egy olyan ember, akinek a háta mögött mindig van támogatás, és a lehető legtöbb bajból kihúzzák – még ha ez nem is feltétlenül a közvetlen gyógyulását szolgálja.

Az ilyen szerencsés fiatalok gyakran büszkélkednek azzal, hogy „csak” füveznek esténként, így eresztik le a gőzt, mert sok a stressz, így tudnak önmaguk lenni, csak partiznak, a társaság miatt nyomják stb. Tehát egyszerűen mindenféle rossz dolgok miatt drogoznak. 

De ezt az érvelést akár meg is fordíthatjuk: „Sok a stressz, mert cuccozok. Nem tudok feloldódni egy társaságban, mert cuccozok.” 

„Nincsenek már normális barátaim, csak cuccosok.”

Gondolj bele, ha rendszeresen kémiai anyagokkal bombázod a testedet, főleg az agyadat, hogy az máshogy működjön, egy idő után alkalmazkodik hozzá, és a tiszta pillanatokat is rosszabbul viseli. Nyilván stresszesebbé változik az élet, ami jó ok lehet a további drogozásra. Ha egyszerűen nem vagy rendben belül, és csak így tudsz feloldódni, egy idő után egyre idegenebb lesz az, hogy tisztán egyáltalán megpróbálj „önmagad lenni”. Ha valami fájdalmas dolgot akarsz elfelejteni, lehet, hogy arra a pár órára nem fogod fel, de aztán kijózanodva újra ott van, és még kezelni is nehezebb. Ha rendszeresen beállva és drogosokkal látnak, bármilyen sértőnek tűnhet ez a sztereotípia, egy „normális” ember nem fogja keresni a társaságodat, mert nem úgy nézel ki, hogy igényt tartanál rá, vagy hogy lenne bármilyen közös dolgotok. Újabb ok a drogozásra. És egy spirálra, amiből egyre nehezebb kiugrani.


Persze kortól függetlenül szinte mindenki azt mondja, hogy bármikor le tudna állni, majd felsorol pár indokot, hogy miért is cuccozik. De tulajdonképpen fontos, hogy le tudna-e állni? Nem feltétlenül, mivel aki rendszeresen használ ilyen anyagokat, pusztán csak biológiai okokból is károsodik, attól függetlenül, hogy ő amúgy tudná-e szüneteltetni az önpusztítást, vagy sem.

Szóval zavar, hogy sok a stressz? Úgy érzed, lelki gondjaid vannak, vagy épp a család zűrös és felejteni akarsz? Egy biztosan rossz megoldást mindenképp választhatsz: a drogozást.

Fotó: pixabay.comAz ember saját magát is a végletekig át tudja verni: én például legelvetemültebb drogos korszakomban lenéztem azokat, akik ittak, mert az alkoholt és a részegséget undorítónak tartottam, bezzeg a vénák (többször használt) tűvel szurkálását tiszta és igényes dolognak láttam, szinte még büszke is voltam magamra. Akkora hazugságokkal tudja saját magát is becsapni az ember, hogy – egy nyóckeres falfirkát idézve – „rádnő az álarc”.

Persze bizonytalan identitással, elvetetten és szétcsúszva nem kellett arról gondolkodni, ki vagyok, hiszen ez az életmód adott egy torz személyiséget, aminek hála annyira „egyedi lettem”, hogy simán beléptem „a tróger drogos” sztereotípiájának 100%-os megtestesítésébe. Pedig én sem így kezdtem. Mikor kipróbáltam, egyszerűen felnőttnek éreztem magam, és úgy gondoltam, így válhatok egy társaság igazi, menő tagjává. És én szerettem volna a legmenőbb és legnépszerűbb lenni, na meg árulni. Bár a fű nem is tetszett igazán, de úgy éreztem, eljuthatok vele valahova a „ranglétrán”. Persze az amúgy sem túl boldog lelkiállapotom csak tovább romlott tőle, így mindennap ittam és füveztem. Aztán találtam valami mást, amire már „szívből” rá tudtam szokni. Így a fent leírt spirálban aztán végképp nem volt megállás.

13 évesen füveztem először, majd gyorsan átcsúsztam a szintetikus anyagokra, 17 éves koromtól lőttem magam. Rendőrségi ügyeim voltak, kimaradtam az iskolából, gyakorlatilag iváson és drogozáson kívül semmi értelmeset nem csináltam. Végül csak hasonló életmódú emberek maradtak körülöttem, és az ambiciózus, kedves, tervekkel teli kislányból egy agresszív, tervek és remények nélküli, kiégett csajjá változtam. 

Nagyon kilátástalan volt az egész, bármilyen lazának is tűnik ez az élet, az álarc alatt teljesen más van.

Teljesen leépültem fizikailag, mentálisan és szellemileg, amennyire csak fiatalként tudtam. Majdnem 20 éves koromig tartott ez az ámokfutás, és nagyon örülök neki, hogy nem csupán a függőségből szabadultam meg, de a hétköznapjaimat sem húzza le a „hétvégi szerhasználat” vagy egyéb kompromisszumos megoldások utóhatása.

Noémi


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.