Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egy beavatkozás akár 20 évvel is kitolhatja a menopauzát

Érdekességek2019. augusztus 24.

Akár 20 évvel is kitolhatja a menopauza kezdetét egy úttörő brit beavatkozás, amely elsősorban a súlyos egészségi problémákkal küzdő nőknek jelenthet segítséget.

Az eljárást mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó brit szakemberek egy csoportja dolgozta ki. A tudósok szerint a beavatkozás rengeteg nő számára kínálhat könnyebbséget olyan betegségek kezelésében, mint a változókorral járó szív- és érrendszeri gondok vagy a csontritkulás. Több millió nőnek pedig azáltal javulhat az életminősége, hogy később tapasztalják meg a menopauzával járó gyakoribb tüneteket, mint a rossz hangulat, a szorongás, az alvási nehézségek, a hőhullámok, az éjszakai izzadás és a csökkenő nemi vágy.

Fotó: 123rf.comA 7 ezer és 11 ezer font közötti eljárást 40 év feletti nőknek kínálja a birminghami székhelyű ProFam cég, amelyet Simon Fishel, a mesterséges megtermékenyítés területének ismert kutatója állított fel más specialistákkal együtt.

Az eljárást, amelynek keretében kulcslyukműtéttel petefészekszöveteket távolítanak el a nők szervezetéből és fagyasztanak le, hogy aztán a menopauza kezdetével visszaültessék a szervezetbe, eddig kilenc páciensen próbálták ki. A szöveteket a csökkenő hormonszint növelése érdekében jellemzően bő vérellátású helyre ültetik vissza a testben, például a hónaljba.

Simon Fishel a The Guardian című lap hétfői számának azt mondta, az eljárásnak rengeteg haszna lehet. “Ez az első projekt a világon, amely egészséges nők petefészekszöveteit őrzi meg krioprezervációval pusztán a változókor elhalasztására” – fogalmazott a vezető orvosok egyike, Yousri Afifi a The Times című lapnak.

Hasonló eljárást már alkalmaznak olyan lányok és nők termékenységének megőrzésére, akik rákkezelés előtt állnak. Nekik, ha a terápia után úgy döntenek, hogy gyereket szeretnének, a petevezetékbe ültetik vissza a lefagyasztott szöveteket.


Az, hogy a menopauza hány évvel tolható ki a beavatkozás révén, attól függ, hány éves a páciens a szövetvételkor. Egy 25 éves nőtől származó szövet akár 20 évvel is kitolhatja a változókor kezdetét a visszaültetés után, egy 40 éves nőtől származó viszont lehet, hogy csak öt évvel.

Richard Anderson, az Edinburghi Egyetem kutatója a beavatkozással kapcsolatban azt mondta, “nem újdonság, hogy a lefagyasztás és a későbbi visszaültetés helyreállíthatja a hormonszinteket, de az kevésbé világos, hogy ez biztonságos-e”.

A mesterséges megtermékenyítést viszont nagyban segítheti Simon Fishel szerint: az eljárás révén elkerülhető a gyógyszerek alkalmazása a petefészkek stimulálására, és sokkal több petesejt lehet. 

Pietsch Judit, az MTI különtudósítója


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.