Egészségünkre
Érdekességek2026. július 27.
Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra
A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.
Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.
Ügyeljünk az arányokra
Az egészséges felnõtt ember napi folyadékszükségletének egyharmadát az elfogyasztott szilárd táplálékok, kétharmadát folyadékok fedezik. Részletesebben lebontva a folyadékbevitel kb. 70%-a ivóvízbõl, üdítõkbõl, gyümölcslébõl, teából, kávéból, levesekbõl, tejbõl, sörbõl és egyéb alkoholos italokból származik, kb. 20%-át gyümölcsök és zöldségek adják, kb. 10%-a pedig kenyérrel, hússal, tojással, hüvelyesekkel kerül a szervezetbe.
Amit megiszunk...
Az értékes ásványvíz
A legtermészetesebb folyadékforrás a víz. A vezetékes víz azonban sok esetben nem ideális megoldás, hiszen fogyasztásával nem tudjuk maradéktalanul pótolni a folyadékkal együtt elvesztett ásványi anyagokat. A tiszta eredetû természetes ásványvíz a biológiai vízigény kielégítésére a legalkalmasabb. Az ásványvíz jó ízû, kiváló szomjoltó, és emellett számos fontos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, a szervezet számára könnyen feldolgozható és beépíthetõ formában. Az elektrolitokat tartalmazó folyadékpótló-italok gyorsabban bekerülnek a véáramba, mint a sima víz, így felgyorsítják a folyadékháztartás helyreállítását.
Frissítõ gyógyteák
A víz mellett különösen idõseknek értágító hatása miatt hasznos a teafogyasztás. A nyári hõségben az intenzív verejtékezést gyógynövényekbõl készült teákkal (csalán, diólevél, zsurlófû, zsályalevél) is enyhíthetjük. Ezek a teák a nyári forróságban is üdítõbben hatnak mint a jéghideg italok.
Vitamindús gyümölcslevek
A magas rosttartalmú gyümölcs- és zöldséglevek folyadéktartalmuk mellett értékes tápanyagokat is tartalmaznak: az élelmi rostokon kívül káliumot, magnéziumot, C-vitamint és béta karotint. A cukros üdítõitalokkal viszont ajánlatos vigyázni, mert igen nagy a kalóriatartalmuk, és könnyen itatják magukat. Érdemes ezért tanulmányozni a rostos üdítõk címkéjét, és inkább a 100%-os gyümölcstartalmú vagy a light üdítõket választani. Lehet ezeket hígítani is csapvízzel vagy ásványvízzel, ami még nem rontja az így elkészített ital élvezeti értékét, sõt még jobban is üdít, pl. a nyári kánikulában.
Tápláló levesek
A rendszeres levesfogyasztás a színek, illatok, ízek harmóniájával és változatosságával jótékonyan hat az emésztõrendszer mûködésére, és természetesen nagymértékben hozzájárul a napi folyadékszükséglet kielégítéséhez. Egy tányér könnyû, ízletes leves elfogyasztásával értékes tápanyagokhoz juthatunk és éhségünket, szomjunkat egyaránt csillapíthatjuk.
A rendszeres levesfogyasztásnak nemzetközi felmérések szerint komoly elõnyei vannak az egészségmegõrzést illetõen. Kimutatták, hogy akik gyakran, heti 5–6 alkalommal fogyasztanak levest, kevesebb zsírt és kalóriát visznek be szervezetükbe, mint a levest nem vagy csak ritkán fogyasztók. Ennek következtében a leveskedvelõk testtömeg-indexe is alacsonyabb értékeket mutat, sõt szív- és érbetegségre vonatkozó kockázati tényezõik is sokkal szerényebbek, mint a levest csak ritkán fogyasztóké. A rendszeres levesfogyasztás gondoskodik a folyadékutánpótlásról, az éhségérzet csillapításával pedig csökkenti a kalóriabevitelt, így rendkívül hasznos a testsúlykarbantartás szempontjából is. A melegben talán legideálisabb a hideg gyümölcsleves, amelyet ha nem akarunk a konyhában állni egy órán keresztül, akár levesporból és tejbõl is készíthetünk.
...és amit megeszünk
Minden élelmiszer tartalmaz vizet, csak különbözõ mennyiségben. Igen nagy arányú például egyes gyümölcs és zöldségfélék víztartalma, de sok folyadékot tartalmaznak a húsfélék is, természetesen elkészítési módjuktól függõen. Az élelmiszerek zsír- és víztartalma között fordított összefüggés van. Amíg pl. a csirkemellnél 72% a víz és mindössze 1% a zsírtartalom, addig ugyanez az arány vaj esetén 29:70, sertészsír esetén pedig 0,2;99.
A folyadékbevitel szempontjából is fontos tehát, hogy milyen ételeket fogyasztunk, hogyan állítjuk össze napi étrendünket.
Néhány élelmiszer víztartalma (%):
Fejes saláta 96
Tojás 75
Zeller 96
Sült krumpli, fõtt rizs 70
Káposzta 93
Roston sült csirke 65
Görögdinnye 92
Fagylalt 60
Brokkoli 91
Sajt 42
Tej 88
Kenyér 37
Narancs 87
Cukor 1
Burgonya (fõtt) 77
Olaj 0
forrás: Patika Magazin
