Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egészségpénztár vs. nyugdíjbiztosítás: az 5 fő különbség

Érdekességek2024. január 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Időskori anyagi stabilitásunk megteremtésére a nyugdíjbiztosítás az egyik legoptimálisabb eszköz, ám nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az egészségünk megőrzésére is kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Sajnos pont ez a két kérdés az, amire még mindig a szükségesnél jóval kisebb figyelem irányul, hiszen a mindennapi teendők forgatagában kevesen tudnak ennyire előre tervezni. Hazánk nyugdíjrendszere azonban elavult, lévén a juttatások fedezetét az aktívan dolgozók járulékai adják, ez azonban évről évre egyre nagyobb terhet jelent.  

Ráadásul azt is szem előtt kell tartani, miszerint az állami egészségügy finanszírozása is ebből az összegből történik, ami még tovább gyengíti a társadalombiztosítási rendszer stabilitását. Ezek az okok a szolgáltatások és a juttatások színvonalának csökkenéséhez vezetnek, ám a jó hír, miszerint ezt egyéni szinten megelőzhetjük. A grantis.hu weboldalon erre külön is kitérnek. Kiváló megoldás például a nyugdíjbiztosítás, illetve a piacon elérhető további öngondoskodási formák alkalmazása.

A kulcs a tudatos tervezésben rejlik

A legnehezebb feladatot az jelenti, hogy egyszerre kell felkészülnünk a váratlan események okozta kihívásokra, emellett pedig egy olyan portfóliót kell összeállítanunk, amivel biztosíthatjuk passzív éveink nyugalmát. Szerencsére a folyamatosan növekvő igényekre a szolgáltatók nagyon gyorsan reagáltak és ennek megfelelően ma már számtalan kiváló eszköz érhető el a kínálatban. A nyugdíjbiztosítás több szempontból is rendkívül előnyös, tudniillik nem csupán egy remek megtakarítási forma, de emellett kockázatviselési szolgáltatást is tartalmaz, ami hatalmas segítség, ha velünk esetleg történik valami.


További érv a konstrukció mellett, hogy a kifizetés itt a szerződéskötéskor érvényben lévő korhatárhoz kötött, ezen felül pedig a nyugdíjbiztosítás egyike annak a három öngondoskodási megoldásnak, amire adójóváírás formájában állami támogatást vehetsz igénybe. Ezzel az eszközzel tehát hosszú távra tervezhetsz, ám mindeközben nem szabad megfeledkezned egészséged megőrzésének fontosságáról sem. A magánorvosi ellátás mellett ugyanis a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök és a különböző szűrővizsgálatok is komoly kiadást jelentenek. A kiadásokkal járó teher azonban egészségpénztár alkalmazásával eredményesen csökkenthető. De hogyan is működik ez a konstrukció és miben tér el a nyugdíjcélú megtakarítási formáktól?

Egészségpénztár és nyugdíjbiztosítás – a fő különbségek

Míg időskori anyagi biztonságod megteremtése egy hosszú távú folyamat, addig az egészségmegőrzés folyamatos kihívást jelent. Az egészségpénztár pontosan ezt a célt hivatott ellátni – illetve megkönnyíteni –, tudniillik az ide befizetett összegek kizárólag meghatározott termékekre és szolgáltatásokra fordíthatók. Ez önmagában persze még nem lenne túlságosan nagy előny, ám erre a formára is igénybe veheted az állami támogatást, adójóváírás formájában. Ez azt jelenti, hogy a befizetéseid 20 százalékát pluszban visszakaphatod, ám bizonyos tényezőkre - mint például az egyéb pénztári tagságaid - mindenképp ügyelj a kalkuláció során. További óriási előny, hogy egyes szolgáltatások esetében az egészségpénztár megléte plusz kedvezményekkel járhat. A biztosdontes.hu linkre kattintva ezt is megtudhatod.

Jogosan merül fel ugyanakkor a kérdés, hogy nyugdíjbiztosítás mellé szükség van-e egészségpénztár kötésére. A válasz egyértelműen igen, hisz előbbi kizárólag a nem várt eseményre nyújt fedezetet, ráadásul az itt összegyűjtött pénzedhez csak időskorodban férhetsz hozzá következmények nélkül. Ezzel szemben a pénztárban lévő összeg bármikor felhasználható és egy olyan biztonsági hálót nyújt, ami az állami egészségügy állapotának tükrében hatalmas segítséget jelent a mindennapokban.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.