Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Edzés a várandósság alatt?

Érdekességek2020. szeptember 05.

Lehet – amennyiben nincs orvosi ellenjavallat, tehát az anya és a magzat is egészséges. A legtöbb mozgásformára vonatkozóan azonban mindenképpenmódosítások, korlátozások szükségesek a terhesség előrehaladtával,a trimesztereknek megfelelően. Fontos tudni, hogy a nemelőírásoknak megfelelő edzésnek káros hatásai lehetnek mind az anya, mind a magzat egészségére!

Fotó: gettyimages.comBármilyen sport megkezdése előtt körültekintő szülész szakorvosi kivizsgálás és lehetőség szerint fizioterápiás állapotfelmérés javasolt, mert csak így lehet megfelelő javaslatot tenni az edzésben való részvételre.

Milyen mozgásformát válasszon a kismama?
Mindenképpen olyat, ahol nincs kockázata az anyai és a magzati sérülésnek (pl. elesés, leesés, egyensúlyvesztés). A hormonhatások miatt lazábbak a szalagok, nagyobb a sérülésveszély. Ezért csak a gerinc- és ízületkímélő mozgások elfogadhatók, továbbá fontos a nyújtó gyakorlatokat óvatosan, kíméletesen végezni.

Várandósság alatt kerülendő(k):
• A nagy megerőltetés
• Elesés, hasi sérülés vagy ütődés veszélyével járó mozgás
• Ugrások, zökkenések, fokozott ízületi terhelés
• A stabil alátámasztás nélküli helyzetek, a felfüggesztést alkalmazó mozgásformák
• A rugózó, szaggató, lendületből végzett mozdulatok
• A hirtelen mozdulatok, hirtelen testhelyzet- és irányváltoztatások
• Ahol az alátámasztás/eszközhasználat elnyomhatja a testrészt vagy a végtagot és ezáltal a vérkeringést
• A háton fekvő helyzet a 16. hét után, ha panaszt okoz
• 10-15 percnél tovább tartó statikus helyzetek
• Magas hőmérséklet és magas páratartalom (a túl meleg környezet káros hatással van a magzat fejlődésére!)


Ajánlott mozgásformák
• gyaloglás, túrázás
• szobakerékpározás, elliptikus tréner, kocogás (csak ha korábban is rendszeresen kocogott)
• Úszás, vízben végzett gyakorlatok
• kismamajóga, kismamatorna
• Pilates (módosításokkal!)
• Aerobic különböző ún. „low impact” formái (A szakmai irányelveknek megfelelő intenzitással, ugrások, hirtelen irányváltoztatások nélkül!)

Fotó: 123rf.comNem ajánlott mozgásformák
• kerékpározás a szabadban
• mélybúvárkodás
• lovaglás
• síelés, snowboardozás
• korcsolyázás
• súlyemelés, súlyzós edzések
• kontakt sportok (pl. kézilabda, kosárlabda,
harcművészet, vívás, boksz, szertorna)
• Vízisíelés, szörfözés
• Hagyományos jóga, hot jóga

Ezenfelül fő szabály, hogy mindig hallgasson a testére a kismama, ami nem esik jól, kényelmetlen vagy kellemetlen, azt kerülje, hagyja abba! A fentebb felsorolt mozgásformák mellett javasolt napi szinten gátizomgyakorlatokat végezni, mivel csökkentik a vizeletinkontinencia kockázatát.

A gátizomgyakorlatok csak megfelelő technikával végezve hatékonyak, ezért mindenképpen érdemes gyógytornász segítségét kérni a gyakorlatok helyes elsajátításában! Aki rosszul érzi magát háton fekvő helyzetben (esetleg szédül, hányingere van), az kerülje ezt a testhelyzetet!

A harmadik trimeszterben az edzést javasolt felváltania a könnyed sétának, úszásnak, gyógytornász által vezetett terhestornának, a talajon végzett kismamajógának. A várandósság utolsó harmada a szülésre és utána való időszakra való testilelki felkészülés ideje, nem az edzésé.

Iván Edina
gyógytornász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mellkasi fájdalom: Jelek, amelyek szív- és érrendszeri eredetre utalhatnak

2025. augusztus 30.

A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:


meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
szívbetegségek a családban,
légszomj, hidegrázás jelentkezése,
mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.


Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek

Kardiológiai vizit

Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.

Nagylabor vizsgálat

A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Pánikbetegség és magas vérnyomás?

2025. augusztus 29.

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:


fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.


Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.