Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Édesburgonya, avagy batáta

Érdekességek2021. október 13.

Fotó: pixabay.com

Az édesburgonya, amelynek semmi köze a burgonyához, a világ egyik legfontosabb népélelmezési cikke, gazdag A- és C-vitamin-forrás, sőt csökkenti az inzulinrezisztenciát.

Magyarországon még nem eléggé ismerik, pedig éghajlati adottságaink alapján – kis odafigyeléssel – nálunk is termeszthető lenne.

Vásárláskor mindig a friss, feszes és sima bőrű példányokat keressük. Nagy nedvességtartalma miatt csak néhány napig tárolható száraz, hűvös helyen. Előkészítése, tisztítása hasonlóképpen történhet, mint a burgonyáé: lehet hámozni, vagy csak vizesen ledörzsölni, kaparni is a héját, de héjában is elkészíthető. Ételkészítéskor a benne lévő természetes ízanyagnak köszönhetően már nincs szükség vaj vagy só hozzáadására.

Érdemes vele kísérletezni, hasonlóképpen felhasználható, mint a rebarbara, a sütőtök és a burgonya. Fogyasztható köretként sovány húsokhoz vagy más zöldségekhez, de készítenek belőle lisztet, csipszet, keményítőt és szeszes italt is. Édes sütemény, lepény is süthető édesburgonyából.

Beltartalmi értékei, élettani hatása
Egy 1992-ben készült tanulmányban 18 zöldségfélét osztályoztak a rostok, a vitaminok és a tápanyagok mennyisége szerint. Közülük kimagaslóan az édesburgonya érte el a legjobb eredményt, és vezette a listát.

Egy édesburgonya biztosítja a napi javasolt A-vitamin-bevitel kétszeresét és a napi C-vitamin-szükséglet egyharmadát. Gazdag B6-vitaminban, rostban, vasban és káliumban, nagyon kevés zsírt és nátriumot tartalmaz.

Az édesburgonya rendelkezik az egyik legnagyobb A-vitamin-tartalommal (béta-karotin, vagyis karotinoidok formájában). A karotinoidok adják a gyümölcsök és zöldségek piros, sárga vagy narancssárga színárnyalatát. Az A-vitamin az immunrendszerünket erősíti, és köztudottan fontos tápanyag az egészséges fogaknak, csontozatnak, lágy szöveteknek, a nyálkahártyának és a bőrnek. Antioxidáns is egyben, ami megvédi a sejteket a sérülésektől. Válasszuk a sötétebb színű (narancssárga) édesburgonyát, mert annak nagyobb a bétakarotin-tartalma.

Fotó: Gettyimages.com


Az édesburgonyában lévő C-vitamin elengedhetetlen a szövetek növekedéséhez, a gyorsabb sebgyógyuláshoz, a porcok gyógyulásához és kezeléséhez, a csontok és a fogak épüléséhez. Ezenkívül a C-vitamin erős antioxidáns, amely segít csökkenteni a mérgező vegyszerek és szennyeződések, például a cigarettafüst által okozott károsodásokat.

Fotó: gettyimages.com

Tanulmányok igazolták, hogy az édesburgonyának jótékony hatása van a cukorbetegségre, a rosszindulatú daganatokra, a köszvényre és a gyomorfekélyre. Az „édes” elnevezés ellenére nem szerepel a cukorbetegek tiltólistáján, mivel a kutatási eredmények szerint az édesburgonya segít stabilizálni a vércukorszintet, és csökkenti az inzulinrezisztenciát.

Fotó: gettyimages.com

Jó tudni, hogy ha héjastól fogyasztjuk az édesburgonyát, alacsonyabb lesz a glykaemiás indexe, ami egyébként is jóval alacsonyabb, mint a burgonyáé, ezért élettani hatása jóval kedvezőbb. Az édesburgonya, amelynek semmi köze a burgonyához, a világ egyik legfontosabb népélelmezési cikke, gazdag A- és C-vitamin-forrás, sőt csökkenti az inzulinrezisztenciát.

Kovács Ildikó
élelmiszermérnök


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.