Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Édesburgonya, avagy batáta

Érdekességek2021. október 13.

Fotó: pixabay.com

Az édesburgonya, amelynek semmi köze a burgonyához, a világ egyik legfontosabb népélelmezési cikke, gazdag A- és C-vitamin-forrás, sőt csökkenti az inzulinrezisztenciát.

Magyarországon még nem eléggé ismerik, pedig éghajlati adottságaink alapján – kis odafigyeléssel – nálunk is termeszthető lenne.

Vásárláskor mindig a friss, feszes és sima bőrű példányokat keressük. Nagy nedvességtartalma miatt csak néhány napig tárolható száraz, hűvös helyen. Előkészítése, tisztítása hasonlóképpen történhet, mint a burgonyáé: lehet hámozni, vagy csak vizesen ledörzsölni, kaparni is a héját, de héjában is elkészíthető. Ételkészítéskor a benne lévő természetes ízanyagnak köszönhetően már nincs szükség vaj vagy só hozzáadására.

Érdemes vele kísérletezni, hasonlóképpen felhasználható, mint a rebarbara, a sütőtök és a burgonya. Fogyasztható köretként sovány húsokhoz vagy más zöldségekhez, de készítenek belőle lisztet, csipszet, keményítőt és szeszes italt is. Édes sütemény, lepény is süthető édesburgonyából.

Beltartalmi értékei, élettani hatása
Egy 1992-ben készült tanulmányban 18 zöldségfélét osztályoztak a rostok, a vitaminok és a tápanyagok mennyisége szerint. Közülük kimagaslóan az édesburgonya érte el a legjobb eredményt, és vezette a listát.

Egy édesburgonya biztosítja a napi javasolt A-vitamin-bevitel kétszeresét és a napi C-vitamin-szükséglet egyharmadát. Gazdag B6-vitaminban, rostban, vasban és káliumban, nagyon kevés zsírt és nátriumot tartalmaz.

Az édesburgonya rendelkezik az egyik legnagyobb A-vitamin-tartalommal (béta-karotin, vagyis karotinoidok formájában). A karotinoidok adják a gyümölcsök és zöldségek piros, sárga vagy narancssárga színárnyalatát. Az A-vitamin az immunrendszerünket erősíti, és köztudottan fontos tápanyag az egészséges fogaknak, csontozatnak, lágy szöveteknek, a nyálkahártyának és a bőrnek. Antioxidáns is egyben, ami megvédi a sejteket a sérülésektől. Válasszuk a sötétebb színű (narancssárga) édesburgonyát, mert annak nagyobb a bétakarotin-tartalma.

Fotó: Gettyimages.com


Az édesburgonyában lévő C-vitamin elengedhetetlen a szövetek növekedéséhez, a gyorsabb sebgyógyuláshoz, a porcok gyógyulásához és kezeléséhez, a csontok és a fogak épüléséhez. Ezenkívül a C-vitamin erős antioxidáns, amely segít csökkenteni a mérgező vegyszerek és szennyeződések, például a cigarettafüst által okozott károsodásokat.

Fotó: gettyimages.com

Tanulmányok igazolták, hogy az édesburgonyának jótékony hatása van a cukorbetegségre, a rosszindulatú daganatokra, a köszvényre és a gyomorfekélyre. Az „édes” elnevezés ellenére nem szerepel a cukorbetegek tiltólistáján, mivel a kutatási eredmények szerint az édesburgonya segít stabilizálni a vércukorszintet, és csökkenti az inzulinrezisztenciát.

Fotó: gettyimages.com

Jó tudni, hogy ha héjastól fogyasztjuk az édesburgonyát, alacsonyabb lesz a glykaemiás indexe, ami egyébként is jóval alacsonyabb, mint a burgonyáé, ezért élettani hatása jóval kedvezőbb. Az édesburgonya, amelynek semmi köze a burgonyához, a világ egyik legfontosabb népélelmezési cikke, gazdag A- és C-vitamin-forrás, sőt csökkenti az inzulinrezisztenciát.

Kovács Ildikó
élelmiszermérnök


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)

Időskori bőrnövedékek – Így távolíttassuk el lézerrel!

2025. december 22.

Ahogy telnek az évek, bőrünk változik: vékonyodik, veszít a rugalmasságából, és idővel olyan apró kinövések jelenhetnek meg rajta, amelyek addig nem voltak ott. Az így megjelenő növedékek jellemzően ártalmatlanok, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne kifejezetten zavaró a jelenlétük. Szerencsére azonban viszonylag egyszerűen meg lehet szabadulni tőlük, ráadásul hegek nélkül.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Miért és mikor alakulhatnak ki?

A szakirodalom az ilyen növedékeket seborrheás keratózisnak nevezi (ez egy teljesen jóindulatú, a hámrétegben kialakuló bőrnövedék). A középkorúak között is igen gyakori, de 60 év felett szinte mindenkin megjelenik legalább néhány. Bár ezek a kis barna, szürkés vagy sárgás növedékek teljesen ártalmatlanok, sokak számára esztétikai vagy kényelmi szempontból zavarók.

A kialakulásuk pontos oka máig nem teljesen ismert, de több tényező is szerepet játszhat benne. Idősebb korban a bőr sejtjei lassabban osztódnak, a regeneráció is nehézkesebb, így a bőr hajlamosabb különféle „téves jelzésekre”, amelyek ilyen kis növedékekhez vezethetnek. Genetikai fogékonyság is számít: vannak családok, ahol gyakoribbak ezek az elváltozások. Emellett az UV-sugárzás is hozzájárulhat a megjelenésükhöz, hiszen a nap folyamatosan apró károsodásokat okoz a hámsejtekben. Több kutatás szerint az is fontos, hogy a bőr idővel gyulladásra hajlamosabb mikro­környezetet alakít ki, ami elősegíti a növedékek kialakulását.

Hogyan védekezzünk a téli légúti megbetegedések ellen?

2025. december 21.

Képzeljük el, hogy Magyarország második legnagyobb városának minden lakója – férfi, nő, gyerek és idős ember – egyszerre fordul orvoshoz légúti fertőzés tüneteivel. A disztópikus gondolatkísérlet nem is olyan valóságtól elrugaszkodott, mint amilyennek elsőre hangzik. 2024 decemberében ugyanis egyetlen hét alatt 234 700 magyar kereste fel orvosát akut légúti fertőzéssel, ami több, mint Debrecen teljes népessége. Az egészségügyi szakemberek szerint a tendencia idén is hasonlóan alakulhat, a Budai Egészségközpont ezért hasznos tanácsokat ad a megelőzéshez.

Tavaly december 16. és 22. között 30 000-en mentek orvoshoz influenzaszerű és 234 700-an akut légúti fertőzés tüneteivel[1]. Az utóbbi szám meghaladja második legnagyobb városunk, Debrecen teljes lakosságát[2]. Ez az időszak azonban még korántsem jelentette a járvány tetőpontját, ami 2025 január végén érte el csúcsát, ekkor 322 600 beteg fordult orvosi segítségért. Az influenza esetén szinte mindig számítani kell egy második, akár harmadik hullámra is. Ez azért következhet be, mert miközben az egyik vírustörzs (például az influenza A) visszahúzódik, egy másik típus (az influenza B) átveszi a vezető szerepet. „A helyzetet tovább árnyalja, hogy a COVID-19 és mellette számos más légúti kórokozó – köztük például az RSV vagy a rhinovírusok – továbbra is jelen van, párhuzamosan támadva a szervezetünket. Télen pedig a tüdőnk különösen sérülékeny, mivel a hideg, száraz levegő kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, amely az első védvonalunk a vírusokkal szemben” – figyelmeztet dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológusa.