Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Döbbenetes adatok: 9 millió haláleset

Érdekességek2019. február 17.

Az eddig feltételezettnél több, világszerte kilencmillió idő előtti halálesetet okoz a levegőben lévő szállópor egy új kutatás szerint.

A Max Planck Intézet tanulmányáról, amely egyelőre még nem jelent meg, a német ARD televízió számolt be. A kutatók szerint csak Németországban évente 120 ezer halálesetet okoz a szállópor.

A tudósok 16 ország 40 nemzetközi kutatását vizsgálták át, amelyek adatai több évtizedet ölelnek fel. A rendelkezésre álló adatok mennyiségének növekedése az egyik oka annak, hogy a kutatók nagyobb számokat kaptak eredményül – vélte Jos Lelieveld, a kutatás vezetője. Eszerint a levegőben lévő szállópor ugyanannyi idő előtti halálesetért felelős, mint a dohányzás.

Hasonló eredményre jutott egy másik kutatócsoport, amelynek a PNAS című tudományos lapban jelent meg a kutatása szeptemberben. Ez 41 követéses tanulmány alapján vizsgálta a szállópor (PM2,5) okozta halálozási kockázatot. Méréseik szerint 2015-ben a szállópor 8,9 millió halálesetet okozott világszerte. Ez 30 százalékkal több, mint az a 6,9 millió, amelyet a hagyományos mérési módszerekkel számoltak ki.

A Max Planck Intézet vizsgálata szerint a szállópor-szennyezettség 45 százalékáért a mezőgazdaság, elsősorban a tömeges állattartás a felelős.

A trágya felbomlása, valamint a haszonnövények trágyázása során ammónia kerül a légkörbe, ott más gázokkal, például kénnel és salétromsavval lép kölcsönhatásba. Így jön létre a szállópor. Mint Lelieveld kiemelte, ez az összefüggés évek óta ismert.


A levegő szállóporral való terheltsége összefüggésben van a légutak megbetegedésével és a szív- és érrendszeri problémákkal. A legapróbb részecskék jelentik az egészség számára a legnagyobb veszélyt, mert ezek jutnak el a tüdő legmélyebben lévő részeibe. (MTI/AFP)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.