Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Digitális lábnyomok: a te gyerekedé mekkora?

Érdekességek2017. március 20.

Franciaországban idén májusban törvényt hoztak arról, hogy a nagykorúvá vált gyerekek beperelhetik a szüleiket, ha korábban olyan fotót osztottak meg róluk, ami nekik kellemetlen, mert ezzel megsértik a jogaikat. A büntetés 15 millió forintnak megfelelő euró, sőt, akár börtön is lehet. Vajon tényleg szükség van ilyen kemény korlátozásra, vagy elég némi tudatosság és elővigyázatosság? 

A digitális lábnyom fogalma azokra a jelekre, nyomokra vonatkozik, amelyek a felhasználó online jelenléte után maradnak, és amelyekből következtetni lehet a tevékenységére. Ilyen nyom például minden egyes kép, ami valakiről kikerül a netre. Az édes gyerekfotókra, a meghitt családi pillanatokat megörökítő képekre pedig csak úgy özönlenek a lájkok és a szívecskék Facebookon és Instagramon…

Hagyd, hogy ő is beleszóljon!

„A szülőknek nemcsak morális, hanem adott esetben jogi felelőssége is lehet egy-egy kép megosztásával kapcsolatban” – mondja Simon Éva jogász szakértőnk.

A te ismerőseid között is biztosan van olyan, aki annyira büszke a trónörökösre, hogy már újszülött korától szinte naponta posztol róla, és olyan is, akiről csak hallomásból tudod, hogy családot alapított, mert álnéven van fent a közösségi oldalakon, és mindenféle avatárokat használ profilkép helyett. Mi mindent érdemes tudni, hogy megtaláld az arany középutat?


Ha jogi szempontból közelítünk, az első kérdés, hogy hány éves gyerekről van szó. Egy pár napos csecsemő fényképéről dönthet a szülő, a gyerek ebbe nem tud beleszólni. Ebben a helyzetben morális kérdések merülnek fel: a kicsi mit szól majd később ahhoz, hogy róla képek keringenek az interneten, esetleg ruha nélküliek, amik később szégyenérzettel tölthetik el. Ahogy nő egy gyerek, egyre inkább érdemes neki hagyni, hogy beleszólhasson ezekbe a dolgokba. Ilyenkor viszont probléma lehet, hogy egy gyerek nem feltétlenül látja át döntése következményeit, így komoly konfliktusok alakulhatnak ki közte és a szülő között.


forrás: Bébik kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Az akaraterõ a legjobb ellenszer

2026. március 25.

A káros, rossz szokások megváltoztatása a pszichológia egyik jelentõs ága lett, és ezen belül is igen sokat foglalkoznak a kudarc kérdésével. A legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy miért vallunk csõdöt – jóllehet szent elhatározást tettünk, hogy változtatunk magatartásunkon –, és miért vagyunk hajlamosak a visszaesésre akár hosszú évek után is?

Az élethez szükséges ismereteket, készségeket, szokásokat többnyire tanulással sajátítjuk el. Ahhoz, hogy valóban végbemenjen ez a tanulás, érdekeltnek kell lennünk a folyamatban. Csakhogy lelki problémáink nem kis része éppen abból származik, hogy hiába tudjuk, mit kellene tennünk, mi lenne a helyes, a dolog mégsem megy. Nem tanuljuk meg azt, amit pedig látszólag meg szeretnénk tanulni. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy nincs akaraterõnk.

A kutatók szerint öt típusa van azoknak az akadályoknak, amiken rendre megbuknak szokásaink megváltoztatására szóló elhatározásaink.

Az isteni tavaszi retek

2026. március 25.



Olcsón beszerezhető, a szervezet lemerült télvégi vitaminraktárát feltöltő, a zsíros ételek emésztését segítő gyógyhatású zöldségféle.

Sokféle, színben, ízben és formában eltérő változata ismert, de valamilyen retek szinte mindig kapható. Átható szagát, csípősségét és egyben gyógyhatását is mustárolaj-glikozidok és kéntartalmú illóolajok adják.

A retek fogyasztható nyersen szeletelve, reszelve, vagy lé formájában. Főve, sütve elveszti csípősségét, ropogósságát, íze pedig, lágyabbá és szaftossá válik. Jól harmonizál a húsokkal, a szalonnával, a hagymafélékkel és a sajtokkal. 

8 hónapos babák már kaphatják


A piros hónapos retek márciusban már a szabadföldben is terem, így az első tavaszi vitaminforrások közé sorolható. Többnyire nyersen fogyasztjuk. Édeskés ízű, nem csípős változatát lereszelve, 8 hónapos kortól a kisbabák is kaphatják.
A jégcsapretek hosszúkás fehér színű és enyhén csípős.

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.