Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Digitális lábnyomok: a te gyerekedé mekkora?

Érdekességek2017. március 20.

Franciaországban idén májusban törvényt hoztak arról, hogy a nagykorúvá vált gyerekek beperelhetik a szüleiket, ha korábban olyan fotót osztottak meg róluk, ami nekik kellemetlen, mert ezzel megsértik a jogaikat. A büntetés 15 millió forintnak megfelelő euró, sőt, akár börtön is lehet. Vajon tényleg szükség van ilyen kemény korlátozásra, vagy elég némi tudatosság és elővigyázatosság? 

A digitális lábnyom fogalma azokra a jelekre, nyomokra vonatkozik, amelyek a felhasználó online jelenléte után maradnak, és amelyekből következtetni lehet a tevékenységére. Ilyen nyom például minden egyes kép, ami valakiről kikerül a netre. Az édes gyerekfotókra, a meghitt családi pillanatokat megörökítő képekre pedig csak úgy özönlenek a lájkok és a szívecskék Facebookon és Instagramon…

Hagyd, hogy ő is beleszóljon!

„A szülőknek nemcsak morális, hanem adott esetben jogi felelőssége is lehet egy-egy kép megosztásával kapcsolatban” – mondja Simon Éva jogász szakértőnk.

A te ismerőseid között is biztosan van olyan, aki annyira büszke a trónörökösre, hogy már újszülött korától szinte naponta posztol róla, és olyan is, akiről csak hallomásból tudod, hogy családot alapított, mert álnéven van fent a közösségi oldalakon, és mindenféle avatárokat használ profilkép helyett. Mi mindent érdemes tudni, hogy megtaláld az arany középutat?


Ha jogi szempontból közelítünk, az első kérdés, hogy hány éves gyerekről van szó. Egy pár napos csecsemő fényképéről dönthet a szülő, a gyerek ebbe nem tud beleszólni. Ebben a helyzetben morális kérdések merülnek fel: a kicsi mit szól majd később ahhoz, hogy róla képek keringenek az interneten, esetleg ruha nélküliek, amik később szégyenérzettel tölthetik el. Ahogy nő egy gyerek, egyre inkább érdemes neki hagyni, hogy beleszólhasson ezekbe a dolgokba. Ilyenkor viszont probléma lehet, hogy egy gyerek nem feltétlenül látja át döntése következményeit, így komoly konfliktusok alakulhatnak ki közte és a szülő között.


forrás: Bébik kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.