Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Diéta mellékhatásokkal

Érdekességek2026. március 01.

Egy rosszul kivitelezett fogyókúra, egy koplalásra vagy bizonyos tápanyagok, élelmiszertípusok teljes megvonására épített diéta számos kellemetlen tünettel, negatív következménnyel járhat. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa és Szarka Dorottya dietetikus ezekre és az egészséges életmódváltás jelentőségre hívta fel a figyelmet.

A médiában időről időre felbukkan néhány „divatos” fogyókúra, az interneten is  megszámlálhatatlan fogyókúrarecept kering. Feltehetően azért, mert egyik sem hoz száz százalékos sikert, és nagyok az egyéni különbségek. Minden fogyókúrázó másra esküszik, azt azonban tudni kell, hogy nemzetközileg elfogadott  fogyókúra nincs, bár vannak ajánlható étrendek, mint a mediterrán vagy DASH-diéta.  A dolog  ettől még bonyolult, hiszen más az elvárás egy túlsúlyos vagy elhízott, 2. típusú cukorbeteg, egy  infarktuson átesett és egy betegségben nem szenvedő elhízott ember diétája között! Sajnos, az orvostudomány még nem dolgozta ki  az erre vonatkozó protokollokat. Ráadásul a testsúly önmagában nem sokat jelen, a BMI pedig  időnként félrevezető, mert a zsír eloszlásáról, a test felépítésében szereplő izmokról, csontokról semmit sem mond. Ha azonban a precízebb meghatározások után bebizonyosodik, hogy a páciens valóban elhízott, tapasztalatom szerint elsődleges a szénhidrát csökkentése a testsúlycsökkentés szempontjából – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Éhezni nem szabad

Az éhezés, a böjtölés vagy az extra alacsony kalóriatartalmú táplálkozás hosszútávon egyértelműen egészségtelen. Az extrém kalóriamegvonás ugyan csökkenő testsúlyt eredményezhet, de az éhezés következtében a szervezet az izomszövetet is elkezdi lebontani. Az izmok leépülése azonban semmilyen szempontból nem előnyös, sőt, életmódváltás során egyértelműen kedvezőtlen.


Koplalás során számos egészségi kockázattal is lehet számolni, különösen azoknak, akik eleve valamiféle, akár szív-érrendszeri betegséggel rendelkeznek. (Nekik egyébként sem lenne szabad életmódváltásba, fogyókúrába fogniuk kardiológus felügyelete, ellenőrzése nélkül.) A végeredmény ráadásul legtöbbször a feladás, és az elvesztett kilók visszaszedése, esetleg egy kis többlettel. Ez az ismert jojó-effektus, ami önmagában megterhelheti a szívet – ismerteti Szarka Dorottya, a KardioKözpont dietetikusa.

A szénhidrátmegvonással is óvatosan kell bánni, bár vonzó lehet a gyors, látványos eredmény. Ennek az az oka, hogy mivel a szénhidrátok a szervezet legfőbb energiaforrásai, ha nem viszünk be belőlük eleget, a szervezet kénytelen máshogy megtermelni a szükséges glükózt, ezért elkezdi saját zsírraktárait lebontani. Ez nyilván vonzónak tűnik, ám súlyos problémákhoz vezethet. Amikor ugyanis a máj elkezdi bontani a zsírszövetet, bizonyos melléktermékek, ketonok, ketontestek keletkeznek. Ha ezek a ketonok felgyülemlenek a vérben, beindul a ketózisnak nevezett folyamat, amelynek következtében fáradtság, kimerültség, lelassult gondolkodás, hosszabb távon akár csont- és vesebetegségek is megjelenhetnek.

Külön érdemes megemlíteni, hogy a vény nélkül – esetleg interneten beszerezhető – fogyókúrás tabletták biztonságosnak tűnhetnek, de valójában árthatnak az egészségnek. A legtöbb tabletta kötőanyagból, koffeinből és vízhajtó hatóanyagból áll. Ezek a szervezet vízháztartásának és ionegyensúlyának felborulását okozhatják. Szív-érrendszeri betegeknél pedig ez a megbillent egyensúly kimondottan kockázatos is lehet, a vérnyomás, a szívritmus következményes szabálytalanságai miatt – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Honnan tudható, hogy helytelen a fogyókúra?

Elsősorban tisztában kell lenni azzal, hogy fogyókúra helyett minden esetben a megfelelően összeállított étkezési – és mozgásprogramra épülő életmódváltás ajánlott. Ha azonban valaki mégis belevág egy limitált ideig tartó, szigorú és helytelen diétába, az alábbi tünetek jelezhetik, hogy rossz úton jár:
–    kimaradó menstruáció, a későbbiekben akár nehezen korrigálható hormonális zavarok,
–    epegörcs,
–    gyengeség, fáradékonyság,
–    töredező körmök, hajhullás,
–    bőrszárazság, aknék,
–    szívpanaszok.

Az ásványi anyagok hiánya is okozhat gondokat, a káliumhiány hiány például eredményezhet hányingert, izom- és szívműködési zavarokat. Erre különösen kell figyelniük a szívbetegeknek, akiknek ajánlott célzottan is egyeztetniük a káliumbevitelről az orvosukkal.

Szív-érrendszeri betegeknek csak felügyelettel

Egy egészséges embernek is érdemes egy dietetikussal és egy mozgásterapeutával konzultálnia a tervezett életmódváltás mikéntjéről, de különösen igaz ez egy szív-érrendszeri betegre, akinek még a kardiológust is be kell vonnia a folyamatba. És ez nem csak a táplálkozásra, de a mozgásra is vonatkozik.

Ha valakinél jelen vannak a szív- és érrendszeri betegségek, például magas vérnyomással, érszűkülettel, szívritmuszavarral küzd, csak és kizárólag orvosi konzultáció után és szakember segítségével szabad mozogni, mert a hirtelen megterhelés nagyon káros lehet.  Ugyanígy érdemes a táplálkozási tervet is gondosan összeállítani, mert így elkerülhető lehet mind az éhezés, mind a rosszullét és hosszútávon a szívet is biztonságban tudhatjuk – hangsúlyozza Vaskó doktor.

KardioKözpont


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.