Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Depressziós? Lehet, hogy a hormonjai a hibásak!

Érdekességek2024. április 16.

Fotó: gettyimages.com

A depresszió népbetegségnek számít, azok is letargikus hangulatba kerülhetnek, akik alapból nem hajlamosak rá. Ha a nyomott hangulat nem múlik, érdemes pár hormon szintjét ellenőriztetni, mivel endokrinológiai problémák is okozhatják a panaszt. Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosa a következő vizsgálatokat javasolja.

Pajzsmirigy funkciók: TSH, T3, T4

A pajzsmirigy alulműködés egy olyan hormonzavar, mely igencsak befolyásolja az ember hangulatát. Ennek oka egyrészt az, hogy hiányzó pajzsmirigy hormonok hatással vannak a nemi hormonok szintjére, az anyagcsere folyamatok lelassulnak, másrészt a probléma gyakran súlyfelesleget eredményez, mely szintén rontja az illető közérzetét. Hogy kiderüljön, fennáll-e valakinél pajzsmirigy alulműködés, laborvizsgálat keretein belül ellenőriztetni kell a TSH, T3 és a T4 szinteket. 

A pajzsmirigy alulműködés további tünetei: menstruációs zavarok, meddőség/vetélés, csökkent hidegtűrés, száraz bőr, hajhullás, fáradság, koncentrációs zavarok, túlsúly. Kezelése gyógyszeres terápiával történik.

OGTT: inzulin, vércukor

A cukorbetegség és az azt megelőző inzulinrezisztencia a pajzsmirigy alulműködéshez hasonlóan gyakran okoz depressziót, általános levertséget a hormonális eltolódások miatt. Az IR ráadásul sokszor PCOS-sel jár együtt, ami olyan tüneteket is produkál, melyek hatással vannak az érinettek mindennapjaira (túlsúly, pattanásos, zsíros bőr, fokozott szőrösödés, meddőség), ami csak tovább fokozza a negatív érzéseket. 

A diagnózishoz OGTT-re van szükség, melynek során a 0, 60 és a 120 perces inzulin és glükóz értékeket ellenőrzik. Az állapot személyre szabott diétával, rendszeres testmozgással és ha kell, gyógyszeres terápiával kezelhető. 


Fotó: 123rf.com

Kortizol

A kortizol a mellékvese által termelt hormon, melynek szintje stressz esetén ugrik meg – így egyfajta anti-stressz hormonként ismert. Amennyiben a stressz krónikussá válik az ember életében, akkor a mellékvese kimerül, mivel csupán ideig-óráig képes nagy mennyiségű kortizolt előállítani. Ezért mellékvese kimerülés esetén kortizol hiány lép fel, ami elsősorban fáradtságban, depresszióban, motiválatlanságban nyilvánul meg, ráadásul progeszteronhiányt és pajzsmirigy alulműködést is okozhat.  A legtöbb esetben megfelelő stresszkezeléssel orvosolható a probléma, valamint segíthetnek az adaptogén gyógynövény alapú kiegészítők (Ashwaganda, Rhodiola), de a hiányzó hormonok pótlására is szükség lehet.

Ösztrogéndominancia

Az ösztrogéndominancia igen gyakori állapot, melynek során az ösztrogén túlsúlyba kerül a progeszteronnal szemben. Kiválthatja az ösztrogén túlzott mennyisége, ám gyakoribb, amikor progeszteronhiány okozza. A probléma számtalan tünetet produkálhat, sőt, több betegség és kóros állapot hátterében felfedezhető (pl. mióma, PCOS, meddőség, vérzészavarok, bizonyos daganatok stb.). Az ösztrogéndominancia gyakran fásultságot, depressziós hangulatot is eredményez, ám érdekesség, hogy az menopauza táján épp a csökkenő ösztrogénszint okozza a jól ismert hangulatingadozásokat, mivel így kevesebb szerotonin képes beépülni a sejtekbe- mondja dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosa.

Az ösztrogéndominancia gyakran életmódváltással sikeresen kezelhető (fitoösztrogének kerülése, túlsúly leadása), indokolt esetben pedig ezt gyógyszeres kezelés egészíti ki. Amennyiben a klimax miatti ösztrogénszint esése váltja ki a panaszt, úgy hormonterápiát javasolhat az orvos. 

Fotó: 123rf.com

Ezek segíthetnek pluszban a depressziós hangulat ellen


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.