Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Depresszió szakítás után: hogyan kezeljük?

Érdekességek2021. augusztus 11.

A szakítás sokkja után a szerelmi csalódás valódi szenvedéssé válhat, ami könnyen depressziót eredményezhet. De milyen jelei lehetnek ennek az elválás miatt bekövetkező pszichés állapotnak, és miként győzhetők le a gyakran szívszorító vagy elkeserítő tünetek?

A fotó illusztráció: pixabay.comA depresszió megjelenését “gyorsító” események közül a szerelmi szakítás meglehetősen az élen áll. Szomorúság, sírás, álmatlan éjszakák, gondolkodás az elválás előtti időkről, azok újbóli átélése – normális reakció, ami a legtöbbször „szívfájdalommal” jár… De olykor igazi, mélyebb fájdalmat rejthet, amely meghallgatást és megértést igényel egy szakember részéről, akár felnőttről, akár serdülőkorú fiatalról van szó. Az első jelektől a megnyugvásig, beleértve a terápiás kezelést, pszichológusok segítségével vizsgáljuk meg közelebbről a szerelmi depressziót, annak tüneteit, az abból való kilábalás módozatait.

A szakítás utáni depresszió jelei

A szerelmi csalódás utáni depresszió a legtöbbször átmeneti pszichés állapot, de a klasszikus (típusos) depresszió összes tünetéből állhat. Reaktívnak nevezzük, mert az érzelmi szakításra jelentkezik és ad választ a szétválás utáni első hetekben vagy hónapokban.

A jelek sokfélék lehetnek, de általában nem mutatkozik valamennyi:

Szerelmi depresszióról beszélünk, nem pedig csalódásról vagy bánatról, ha a leírt tünetek az idő múlásával (legalább 2 héten túl) is változatlanul tartanak és/vagy nagyon intenzívnek bizonyulnak. Természetesen ennek megítélése nem csak tőlünk függ, ezért tanácsos mások (főképp szakember) segítségét igénybe venni. Ezek a negatív tünetek mindenképp zavarni fognak minket, ezért törekednünk kell azok leküzdésére.

Ha szerencsések vagyunk, és a korábban említett „normális reakciókon” nem lépünk túl, gyorsabban kigyógyulhatunk a szerelmi csalódásból, és könnyebben alkalmazkodhatunk életünk előző menetéhez. A depresszióba süllyedt állapottól azonban módszeresen és kellő időt engedve magunknak kell megszabadulnunk.

A szerelmi csalódás utáni depresszió leküzdése: egyedül vagy pszichológussal?

Mindenkinek megvan a maga módszere arra, hogyan reagáljon, amikor le kell gyóznie az élet megpróbáltatásait, a pszichológiai hátterétől, élettörténetétől és helyzetétől függően. Vannak, akik képesek rezilienciájukat (ellenálló képességüket) latba vetni annak érdekében, hogy továbblépjenek a próbatételeken. Vagy akár azt is elérik, hogy levonják a tanulságokat a szenvedésekből, csapásokból (egyedül vagy pszichológus szakember segítségével).

Mások ezekből a gyötrelmekből eredően rájönnek, hogy éllettörténetükhöz, gyermekkorukhoz hogyan kapcsolódik depressziós hátterük.. Mindkét esetben a pszichológus támogatása hasznosnak bizonyul a helyzet elemzéséhez, valamint az önbecsülés és az önszeretet kérdésének feldolgozásához, mert valójában gyakran ezen a szinten bekövetkező kudarc magyarázhatja többek közt a szakítás utáni depressziót is.


Ha valaki úgy érzi, hogy a szerelmi sikertelenség miatt lelki beteg lett, és esetleg még öngyilkos gondolatokat is forgat a fejében, sürgősen konzultálnia kell pszichológussal. Hasonlóképpen szakemberhez kell fordulnia attól a ponttól kezdve, amikor a rendellenességnek következményei vannak a testi és lelki egészségre, valamint a társadalmi-családi életre nézve. Ilyen eset pl., amikor a lelki baj miatt nincs étvágya és fogyni kezd az érintett személy, vagy az alváshiány oda vezet, hogy képtelen ellátni a munkáját. Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelésre lehet szükség a pszichoterápiás ülések mellett.

Fotó: gettyimages.com

A megfelelő reakciók szerelmi depresszió ellen

Az alábbi jó tanácsok csökkenthetik a szakítás utáni depresszió kockázatát:

3 helytelen reakció, amelyet meg kell tiltani magunknak a szakítás után:

Kerüljük el az érzelmi visszaesést

Egyfelől, ha a depresszió kizárólag az elváláshoz kapcsolódott, és lépéseket tettünk ellene, akkor a visszaesés kockázata csekély, kivéve természetesen, ha újabb szakítást hoz az élet Másrészt, ha depressziós háttérrel rendelkezünk, akkor nagyobb az esély a depresszió fennmaradására, újabb gyötrelmek megjelenése során, vagy akár külső objektív ok nélkül is.

Ezt követően krónikus depresszióról beszélünk. Eltekintve azonban bármely krónikus patológiától, fontos elkerülni a visszaesést, hogy tudjunk időt szakítani a történtek elemzésére (lehetőleg szakember segítségével). Abból a célból, hogy összegezzük, mit tapasztaltunk és éreztünk az érzelmi elszakadás után, hol hibáztunk – nehogy hasonló esetben ugyanazokat a mintákat kövessük. . Egy másik kiindulási pont: megtanulni vigyázni magunkra és megvigasztalódni anélkül, hogy a partner értékítélete befolyásolná a magunkról kialakított mentális képünket.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.