Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

D-vitamin pótlása

Érdekességek2026. március 10.

Fotó: serezniy © 123RF.comA tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.


Az alap mindig az étrend, minden évszakban

“A vitamin- és ásványianyag-bevitel alapját elsősorban a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás adja. Az ételeink közül a D-vitamin természetes forrásai közé tartoznak a zsíros tengeri halak (pl. lazac, makréla, hering), a tojássárgája, a máj és májkészítmények, illetve egyes gombafélék. Ezek rendszeres fogyasztása jó kiindulópontot jelenthet, ugyanakkor a táplálkozás önmagában nem fedezi teljes mértékben a napi D-vitamin-szükségletet” – mondja Somogyi Sára, a BioTechUSA dietetikusa.

“A D-vitamin szerepe az immunrendszer működésében és az izom-csont rendszer támogatásában tudományosan igazolt. Magyarországon sokaknál alakul ki hiányállapot, mivel a legváltozatosabb és kiegyensúlyozottabb étkezéssel sem lehet biztosítani a megfelelő mennyiségű D-vitamint, ezért a rendszeres, ellenőrzött pótlás táplálékkiegészítő formájában – az étrend és az életmód figyelembevételével – része lehet a megelőzésnek.” – teszi hozzá a dietetikus.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a táplálékkiegészítők nem helyettesítik a kiegyensúlyozott étrendet, hanem annak kiegészítői” – emeli ki Németh Sándor, a BioTechUSA termékspecialistája. „Az alap mindig az ételekből származó tápanyagbevitel, ugyanakkor bizonyos élethelyzetekben – például a rendszeres edzés, fokozott terhelés mellett várandósság ideje alatt vagy egyéni szükségletek esetén – a célzott D-vitamin-pótlás indokolt lehet, akár a nyári időszakban is.”

Mennyi az ajánlott D-vitamin mennyiség?

Egészséges felnőttek számára általában napi 1500‑2000 NE (37,5-50 μg) D‑vitamin bevitel ajánlott a megfelelő szint elérésére és megtartására. Természetesen ez egyénenként változhat, és az optimális dózis függhet életkortól, testsúlytól, életmódtól, egészségi állapottól és a szezonális napsugárzás mennyiségétől is. Érdemes rendszeres időközönként laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizni a D‑vitamin szintet, hogy a pótlás ténylegesen a szükséges mértékű legyen.

A D-vitamin különlegessége, hogy a szervezetünk alapvetően napfény hatására állítja elő: az UV-B sugárzás hatására a bőrben keletkezik, majd a májban és a vesében alakul át aktív formájává. Az őszi-téli, napfényben szegény időszakban azonban ez a természetes képződés jelentősen csökken, ezért ilyenkor kiemelten fontos a pótlása. Ennek több módja is létezik: a piacon elérhető csepp, tabletta és kapszula formájú készítmények közül mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a felszívódás érdekében érdemes étkezéshez kötve bevenni.

 BioTechUSA


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.