Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

D-vitamin pótlása

Érdekességek2026. március 10.

Fotó: serezniy © 123RF.comA tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.


Az alap mindig az étrend, minden évszakban

“A vitamin- és ásványianyag-bevitel alapját elsősorban a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás adja. Az ételeink közül a D-vitamin természetes forrásai közé tartoznak a zsíros tengeri halak (pl. lazac, makréla, hering), a tojássárgája, a máj és májkészítmények, illetve egyes gombafélék. Ezek rendszeres fogyasztása jó kiindulópontot jelenthet, ugyanakkor a táplálkozás önmagában nem fedezi teljes mértékben a napi D-vitamin-szükségletet” – mondja Somogyi Sára, a BioTechUSA dietetikusa.

“A D-vitamin szerepe az immunrendszer működésében és az izom-csont rendszer támogatásában tudományosan igazolt. Magyarországon sokaknál alakul ki hiányállapot, mivel a legváltozatosabb és kiegyensúlyozottabb étkezéssel sem lehet biztosítani a megfelelő mennyiségű D-vitamint, ezért a rendszeres, ellenőrzött pótlás táplálékkiegészítő formájában – az étrend és az életmód figyelembevételével – része lehet a megelőzésnek.” – teszi hozzá a dietetikus.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a táplálékkiegészítők nem helyettesítik a kiegyensúlyozott étrendet, hanem annak kiegészítői” – emeli ki Németh Sándor, a BioTechUSA termékspecialistája. „Az alap mindig az ételekből származó tápanyagbevitel, ugyanakkor bizonyos élethelyzetekben – például a rendszeres edzés, fokozott terhelés mellett várandósság ideje alatt vagy egyéni szükségletek esetén – a célzott D-vitamin-pótlás indokolt lehet, akár a nyári időszakban is.”

Mennyi az ajánlott D-vitamin mennyiség?

Egészséges felnőttek számára általában napi 1500‑2000 NE (37,5-50 μg) D‑vitamin bevitel ajánlott a megfelelő szint elérésére és megtartására. Természetesen ez egyénenként változhat, és az optimális dózis függhet életkortól, testsúlytól, életmódtól, egészségi állapottól és a szezonális napsugárzás mennyiségétől is. Érdemes rendszeres időközönként laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizni a D‑vitamin szintet, hogy a pótlás ténylegesen a szükséges mértékű legyen.

A D-vitamin különlegessége, hogy a szervezetünk alapvetően napfény hatására állítja elő: az UV-B sugárzás hatására a bőrben keletkezik, majd a májban és a vesében alakul át aktív formájává. Az őszi-téli, napfényben szegény időszakban azonban ez a természetes képződés jelentősen csökken, ezért ilyenkor kiemelten fontos a pótlása. Ennek több módja is létezik: a piacon elérhető csepp, tabletta és kapszula formájú készítmények közül mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a felszívódás érdekében érdemes étkezéshez kötve bevenni.

 BioTechUSA


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.