D-vitamin mindenkinek
Érdekességek2025. június 19.
Töltse fel szervezetét még a napsütés előtt
A D-vitamin igazából nem vitamin, hanem egy előanyag, amiből több lépésben aktiválódik egy hormon. Az aktív hormon a D2 vagy a D3 -vitaminból keletkezik. A D2 -vitamin növényi eredetű (pl. gomba), a D3-vitamin vagy a napfény hatására keletkezik a bőrben, vagy állati eredetű táplálékból tudjuk bevinni (pl. olajos halak) a szervezetünkbe.
A táplálkozás útján nagyon kevés D-vitaminhoz jutunk. Az átlagos magyarországi étrend csak 80 nemzetközi egységet (NE) biztosít. Éppen ezért a D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás. Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10–15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D 3-vitamin-képzéshez. A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D 3-vitamin termeléséhez.
Egészséges embereknek a téli–tavaszi hónapokban napi 1500-2000 NE/nap D3 -vitamin-pótlás javasolt.
A női egészség fontos része minden életszakaszban a megfelelő D-vitamin-ellátottság. A D-vitamin-hiány a termékenységet nagy valószínűséggel előnytelenül befolyásolja, ezért a fogamzás előtti gondozás része az ideális D-vitamin-szint elérése.
A D-vitamin a szervezet számos folyamatában részt vesz (pl. csontanyagcsere, immunszabályzás, szív-ér rendszer, női hormonrendszer, agyi működések). Várandós nők esetében viszont rendkívül keveset tudunk a D-vitamin-hiány káros hatásairól pedig kiemelkedően gyakori állapot. Az biztos, hogy bizonyos terhességi szövődmények kockázata fokozódik (pl. preeklampszia), illetve a magzat és az anya csontanyagcseréjére is kedvezőtlen a hatása. Azt is megfigyelték, hogy az alacsony anyai D-vitaminszint a babáknál a skizofrénia kialakulásának fokozott kockázatával jár, illetve a téli–tavaszi születésűekben gyakoribb a skizofrénia a nyári–őszi születettekhez képest. Továbbá magzati és csecsemő-, kisgyermekkori D-vitamin-hiányban az 1-es típusú cukorbetegség kockázata jelentősen fokozódik.
A terhesség alatt az ajánlott D-vitaminpótlás 1800-2000 NE naponta.
Ezzel szemben a Magyarországon forgalomban lévő magzatvédő multivitaminkészítmények 200–1000 NE D 3 -vitamint tartalmaznak. A legújabb, meggyőző irodalmi adatok alapján a 12. terhességi hét után a napi 4000 NE adása sem okoz mellékhatásokat.
A nagy adag D-vitaminnal történő egyszeri pótlás jelenleg terhességben nem javasolható.
A szülést követően az újszülöttekben gyorsan lecsökken a D-vitamin-szint, ezért a megfelelő külső bevitel biztosításával a szülés után is nagy hangsúlyt kell fektetni a D-vitamin-pótlásra. Az anyatej D-vitamin-tartalma arányos a vérszinttel, viszont csak kis mennyiségű D-vitamint tartalmaz. Ha szoptatás alatt a csecsemők nem kapnak D-vitamin-pótlást, akkor az anyáknak hozzávetőleg napi 6000 NE D-vitamint kellene fogyasztaniuk ahhoz, hogy az anyatej a csecsemőknek elegendő mennyiségű D-vitamint tartalmazzon.
Ha az anya az ajánlásoknak megfelelően jár el és ennél kevesebbet fogyaszt, akkor a csecsemőnek D-vitamin-pótlásra van szüksége (400–1000 NE/nap). Természetes forrásból a megfelelő mennyiséget akkor lehetne bevinni tavasztól őszig, ha a csecsemők heti 30 percet napoznának ruha nélkül, csak pelenkában. Erre a mindennapokban ritkán kerül sor, ha napoztatják is a csecsemőket, napvédő krémet használnak, ami a D-vitaminképződést gátolja.
Mivel gyermekkorban a csúcscsonttömeg kialakulása zajlik, ezért rendkívül fontos az ideális D-vitamin-ellátottság. Ezért kisgyermekkorban az őszi–téli hónapokban javasolt a D-vitamin-pótlás (600-1000 NE/nap). A folyamatos pótlás akkor szükséges, ha a gyermeket rendszeresen nem éri napsugárzás.
Dr. Roza Orsolya
gyógynövényszakértő
gyógyszerész
forrás: Patika Magazin
