Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Cukorbetegség szövődmény kivizsgálás – ön se hagyja ki!

Érdekességek2023. június 21.

A cukorbetegség igen alattomos kór, ugyanis gyakran nem okoz tüneteket, ha pedig mégis, akkor sokszor már késő, és valamilyen szövődmény kialakult. Ha azon szerencsések közé tartozik, akiknél még nem okozott semmi komolyabb bajt a magas vércukorszint, úgy abban az esetben nagyon fontos a szövődmény kivizsgálás, hiszen minél előbb kezdi meg a probléma terápiáját, annál jobb! Prof. Dr. Barkai László, a Cukorbetegközpont diabetológusa megosztotta, milyen szövődmények fordulhatnak elő diabetes esetén, és hogy miként lehet ezeket felderíteni, kezelni.

Fotó: 123rf.comFontos a cukorbetegség okozta szövődmények megelőzése, kezelése

A kelleténél magasabb vércukorszint a szervezet egészére negatív hatást gyakorol, ezért számtalan szövődményt okozhat. Hiszen befolyást gyakorol testszerte az erekre, idegekre, így igen változatos problémákkal járhat. A betegség folyamatosan károsítja a szervezetet, így nagyon fontos a glükózszint megfelelő szabályozása (életmóddal, gyógyszeres, inzulinos kezeléssel), ami mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a szövődmények szűrésére, és azok mihamarabbi kezelésére.

A cukorbetegség okozta szövődmények 

Szövődmény kivizsgálás

Retinopátia: a rossz keringés szemfenéki elváltozásokat eredményezhet, ami rossz esetben akár vaksághoz is vezethet. Tüneteket eleinte nem okoz, később a beteg apró fekete foltokat vesz észre, látása homályossá válik. Oka, hogy a kiserek falának meggyengülése következtében értágulatok, (microaneurizmák) alakulnak ki. A sejtek vérellátottsága romlik, illetve a károsodott érfalakból folyadék, vér is kiléphet, sőt, új erek is képződhetnek-  mindez pedig kihat a retina egészségére. Nagyon fontos a cukorbetegeknél a tágított pupilla mellett végzett rendszeres szemészeti ellenőrzés, ugyanis már akkor észrevehetők az elváltozások, amikor a retinopátia még nem okoz különösebb tüneteket.

Neuropátia: a perifériás neuropátia az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek betegségét jelenti, és igen gyakori probléma a cukorbetegek körében (a cukorbetegek kb. 70 százalékánál kimutatható). Leggyakrabban az alsó végtagokon alakul ki, mely során a beteg érzékkiesésre, zsibbadásra, gyengeségre, bizsergésre, égő érzésre panaszkodik. Lehetséges következménye a diabéteszes láb, melynek során igencsak megnő a lábszárfekély esélye, mely a lábamputációk nagy részéért tehető felelőssé. Diagnosztikájában nagy szerepe van a Neuropad tesztnek (verejték elválasztás vizsgálata), a reflexek ellenőrzésének, a Rydel- Seifert -féle kalibrált hangvilla-teszttel a vibrációérzetet nézzük, a protektív érző funkciót a Semmes-Weinstein -féle monofilamentum teszttel, a hőérzetet pedig az ún. Tip Therm próbával vizsgáljuk.


Nefropátia: a cukorbetegség a vesék működésre is negatív hatással van, így gyakori annak károsodása (a cukorbetegek kb.40 százalékánál fordul elő) . Amennyiben magas a beteg vérnyomása, úgy még nagyobb rá az esély, ráadásul a hipertónia egyik tünete is lehet a nefropátiának. Mivel ekkor a vesék szűrőfunkciója károsodott, így fehérje kerül a vizeletbe. Az állapotnak 5 stádiuma van, attól függően, mennyire károsodott a vesefunkció. Sajnos eleinte tüneteket nem okoz, ezért gyakran későn diagnosztizálják, rossz esetben a beteg dialízisre kényszerül. Amennyiben már panaszokat okoz, úgy fáradékonyság, ödéma, fogyás, rossz közérzet, vérszegénység, később hányinger, szédülés, toxikus tünetek jelentkeznek a méreganyagok felhalmozódása miatt. A veseszövődmény szűrésére és diagnosztikájára a vizeletfehérje mennyiségi meghatározása alkalmas. Vesebetegség bizonyos fázisában a metformin nem javasolt, ekkor inzulinra kell áttérnie a betegnek, valamint a cukorbeteg diéta mellett vesekímélő étrendet is tartani kell (természetesen a vesekárosodásra való gyógyszerek szedése mellett).

Fotó: gettyimages.com

Szív-és érrendszeri problémák: a magas glükózszint az érrendszerre is kifejti negatív hatását, így szív-és érrendszeri szövődményekkel is számolni kell. Gyakori, amikor érszűkület alakul ki, de a cukorbetegeket a trombózis, embólia is sújthatja- figyelmeztet Prof. Dr. Barkai László, a Cukorbetegközpont diabetológusa. Az érszűkület szűrése duplex ultrahanggal, kontrasztanyagos érfestéssel, arteriográfiával történik, a szív állapotának vizsgálata pedig EKG-vel, esetleg szív ultrahanggal. Mindemellett érdemes lehet 24 órás vérnyomásmérésen is részt venni.

Forrás: Cukorbetegközpont


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.