Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Cukorbetegség: A kéz is árulkodik

Érdekességek2026. május 06.

Az egészségügyi probléma, amiről ritkán beszélünk

Fotó: angkhanpt © 123RF.comA cukorbetegség Magyarországon több mint egymillió embert érint. Bár a legtöbben a szövődményeket a szem, a vese vagy a keringés károsodásával azonosítják, a betegség a kézen számos egészségügyi probléma kialakulásában játszik szerepet. A tartósan magas vércukorszint az ínak, idegek és kötőszövetek működését is befolyásolja, ami több jellegzetes kézbetegség kialakulásához vezethet.

A cukorbetegség Magyarországon népbetegség, legalább 1,2 millióan élnek diagnosztizált cukorbetegként, de jelentős a fel nem ismert esetek száma. Ha azokat is idevesszük, akiknek a normál értéktől eltérően magas a vércukra, a lakosság majdnem 20 százaléka érintett a cukorbetegség valamely formájában (diabétesz vagy prediabétesz állapot). A betegek több mint 90 százaléka kettes típusú cukorbetegséggel küzd, amelyet életmódváltással meg lehetne előzni vagy késleltetni. Sajnos az elmúlt három évtizedben a cukorbetegség gyakorisága Magyarországon is a többszörösére nőtt, évente kb. 8-10 ezer haláleset pedig közvetlenül vagy közvetve a cukorbetegséghez, illetve szövődményeihez köthető. Ezek mind súlyos adatok, ám arról ritkán beszélnek, hogy olyan hétköznapi tevékenységeket is befolyásolhat, mint a tárgyak kezelése, vagy az öltözködés, de akár az éjszakai pihenés is.  Kevésbé ismert, hogy diabétesz esetén a leggyakoribb kézbetegségek – például idegleszorítások, vagy ínhüvely-elváltozások, mint a kéztő alagútszindróma, vagy a pattanó ujjak – akár több mint kétszeres gyakorisággal fordulnak elő a nem cukorbetegekhez képest.


Alagút szindróma – az idegek nyomás alá kerülnek

A kéztőalagút-szindróma a cukorbetegek egyik leggyakoribb kézpanasza. A magas vércukorszint az idegek működését és a környező szövetek duzzadását is befolyásolja, így az ideg könnyebben kerül tartós nyomás alá. Zsibbadás, bizsergés a hüvelyk-, mutató- és középső ujjban, éjszaka jelentkező fájdalom vagy kézgyengeség, ügyetlenség jellemzi leginkább. Nem mindegy, hogy a panaszok hátterében egy jól kezelhető kéztőalagút-szindróma, vagy a gyakran alattomosan romló, nehezen feltartóztatható diabéteszes neuropátia áll.
Alagútszindróma esetén célzott, időben végzett beavatkozással jelentős javulás érhető el, míg utóbbi a cukorbetegség szisztémás következménye, amely komplex megközelítést igényel.
A pontos diagnózis a hatékony kezelés kulcsa.

Pattanó ujj – amikor az ujj „beakad”

A pattanó ujj az ínhüvely megvastagodása miatt alakul ki. Cukorbetegségben jellemző, hogy az ínak körüli szövetek megvastagodnak. Ilyenkor a beteg azt tapasztalja, hogy az ujj hajlításkor beakad, majd hirtelen „pattanva” kiegyenesedik, emellett gyakori az ujj tövénél jelentkező fájdalom és a reggeli kézmerevség is. Megfelelő diagnózis esetén ez az állapot egy rövid, néhány perces műtéttel általában jól kezelhető.

Dupuytren-kontraktúra – amikor a tenyér kötőszövete megvastagszik

A cukorbetegség hosszú távon nemcsak a nagyobb szerveket érinti, hanem kötőszöveteit is. A cukorbetegségben megváltozik a kötőszöveti rostok anyagcseréje, emiatt pedig a betegség gyakrabban alakul ki. A Dupuytren-betegség során a tenyér kötőszövete megkeményedik és zsugorodik, ami az ujjak fokozatos behajlását okozza, ez a mindennapi kézfunkciót jelentősen rontja. Ha csomók vagy kötegek jelennek meg a tenyérben, az ujjak egyre nehezebben nyújthatóak ki, mozgáskorlátozottság tapasztalható, nagy eséllyel ez a kézbetegség áll a háttérben.

De mit tehetünk?

„A cukorbetegség kapcsán régóta ismert, hogy bizonyos kézbetegségek jóval gyakrabban fordulnak elő. A megfelelő anyagcsere-egyensúly fenntartása alapvető a szövődmények megelőzésében. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy a kézen kialakuló, sokszor jól kezelhető elváltozásokkal időben szakorvoshoz forduljon az érintett. Amennyiben zsibbadás jelentkezik a kézben – különösen éjszaka –, az ujjak elakadnak, „pattannak”, vagy a tenyéren csomók, húrszerű kötegek jelennek meg és az ujjak nyújtása nehezítetté válik, érdemes mielőbb kézsebészhez fordulni. Számos ilyen eltérés hatékonyan kezelhető, sok esetben akár rövid, helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozással, ezért kulcsfontosságú a tünetek korai felismerése és komolyan vétele” – mondta Dr. Hetthéssy Judit Réka PhD, a Kézklinika kézsebésze, a Semmelweis Egyetem v. adjunktusa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Cukorbetegség: A kéz is árulkodik

2026. május 06.

Az egészségügyi probléma, amiről ritkán beszélünk

A cukorbetegség Magyarországon több mint egymillió embert érint. Bár a legtöbben a szövődményeket a szem, a vese vagy a keringés károsodásával azonosítják, a betegség a kézen számos egészségügyi probléma kialakulásában játszik szerepet. A tartósan magas vércukorszint az ínak, idegek és kötőszövetek működését is befolyásolja, ami több jellegzetes kézbetegség kialakulásához vezethet.

A cukorbetegség Magyarországon népbetegség, legalább 1,2 millióan élnek diagnosztizált cukorbetegként, de jelentős a fel nem ismert esetek száma. Ha azokat is idevesszük, akiknek a normál értéktől eltérően magas a vércukra, a lakosság majdnem 20 százaléka érintett a cukorbetegség valamely formájában (diabétesz vagy prediabétesz állapot). A betegek több mint 90 százaléka kettes típusú cukorbetegséggel küzd, amelyet életmódváltással meg lehetne előzni vagy késleltetni. Sajnos az elmúlt három évtizedben a cukorbetegség gyakorisága Magyarországon is a többszörösére nőtt, évente kb. 8-10 ezer haláleset pedig közvetlenül vagy közvetve a cukorbetegséghez, illetve szövődményeihez köthető. Ezek mind súlyos adatok, ám arról ritkán beszélnek, hogy olyan hétköznapi tevékenységeket is befolyásolhat, mint a tárgyak kezelése, vagy az öltözködés, de akár az éjszakai pihenés is.  Kevésbé ismert, hogy diabétesz esetén a leggyakoribb kézbetegségek – például idegleszorítások, vagy ínhüvely-elváltozások, mint a kéztő alagútszindróma, vagy a pattanó ujjak – akár több mint kétszeres gyakorisággal fordulnak elő a nem cukorbetegekhez képest.

Depresszió

2026. május 05.

A depresszió mint orvosi értelemben vett betegség nem azonos a mindennapi életben gyakran tapasztalható elkeseredéssel vagy átmeneti rossz hangulattal. A depresszió orvosi értelemben vett betegség, tehát meghatározott tüneteknek meghatározott ideig fenn kell állniuk ahhoz, hogy e diagnózist meg lehessen állapítani.

A depressziós beteg elveszti érdeklődését a külvilág iránt, nem érdekli munkája, családja, hobbija. Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát, napi aktivitása felére-harmadára csökken. Étvágytalan lesz, testsúlya csökken (néha épp fokozott étvágy észlelhető), rosszul alszik (néha túl sokat, de a keveset alvás a gyakoribb), reggelre nem piheni ki magát. Szexuális érdeklődése és teljesítőképessége lecsökken, életét értelmetlennek érzi, önvádlások jelentkezhetnek nála és sokszor az öngyilkosság gondolatáig, illetve az öngyilkossági kísérletig is eljut. Ahhoz, hogy a major depresszió diagnózisát felállíthassuk, minimálisan két héten át az alábbi 9 tünet közül legalább ötnek (ezen belül pedig az első kettőből legalább az egyiknek) kell fennállnia:


depressziós, szomorú hangulat,
az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése (anhedonia),
jelentős testsúlycsökkenés vagy -gyarapodás,
inszomnia vagy hiperszomnia (csökkent vagy fokozott alvás),
nyugtalanság vagy gátoltság,
fáradtság, erőtlenség,
értéktelenség érzése, önvádolás, bűntudat, esetleg depressziós téveszmék,
csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képességek,
életuntság, öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet,

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.