Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Cukorbetegség: A kéz is árulkodik

Érdekességek2026. május 06.

Az egészségügyi probléma, amiről ritkán beszélünk

Fotó: angkhanpt © 123RF.comA cukorbetegség Magyarországon több mint egymillió embert érint. Bár a legtöbben a szövődményeket a szem, a vese vagy a keringés károsodásával azonosítják, a betegség a kézen számos egészségügyi probléma kialakulásában játszik szerepet. A tartósan magas vércukorszint az ínak, idegek és kötőszövetek működését is befolyásolja, ami több jellegzetes kézbetegség kialakulásához vezethet.

A cukorbetegség Magyarországon népbetegség, legalább 1,2 millióan élnek diagnosztizált cukorbetegként, de jelentős a fel nem ismert esetek száma. Ha azokat is idevesszük, akiknek a normál értéktől eltérően magas a vércukra, a lakosság majdnem 20 százaléka érintett a cukorbetegség valamely formájában (diabétesz vagy prediabétesz állapot). A betegek több mint 90 százaléka kettes típusú cukorbetegséggel küzd, amelyet életmódváltással meg lehetne előzni vagy késleltetni. Sajnos az elmúlt három évtizedben a cukorbetegség gyakorisága Magyarországon is a többszörösére nőtt, évente kb. 8-10 ezer haláleset pedig közvetlenül vagy közvetve a cukorbetegséghez, illetve szövődményeihez köthető. Ezek mind súlyos adatok, ám arról ritkán beszélnek, hogy olyan hétköznapi tevékenységeket is befolyásolhat, mint a tárgyak kezelése, vagy az öltözködés, de akár az éjszakai pihenés is.  Kevésbé ismert, hogy diabétesz esetén a leggyakoribb kézbetegségek – például idegleszorítások, vagy ínhüvely-elváltozások, mint a kéztő alagútszindróma, vagy a pattanó ujjak – akár több mint kétszeres gyakorisággal fordulnak elő a nem cukorbetegekhez képest.


Alagút szindróma – az idegek nyomás alá kerülnek

A kéztőalagút-szindróma a cukorbetegek egyik leggyakoribb kézpanasza. A magas vércukorszint az idegek működését és a környező szövetek duzzadását is befolyásolja, így az ideg könnyebben kerül tartós nyomás alá. Zsibbadás, bizsergés a hüvelyk-, mutató- és középső ujjban, éjszaka jelentkező fájdalom vagy kézgyengeség, ügyetlenség jellemzi leginkább. Nem mindegy, hogy a panaszok hátterében egy jól kezelhető kéztőalagút-szindróma, vagy a gyakran alattomosan romló, nehezen feltartóztatható diabéteszes neuropátia áll.
Alagútszindróma esetén célzott, időben végzett beavatkozással jelentős javulás érhető el, míg utóbbi a cukorbetegség szisztémás következménye, amely komplex megközelítést igényel.
A pontos diagnózis a hatékony kezelés kulcsa.

Pattanó ujj – amikor az ujj „beakad”

A pattanó ujj az ínhüvely megvastagodása miatt alakul ki. Cukorbetegségben jellemző, hogy az ínak körüli szövetek megvastagodnak. Ilyenkor a beteg azt tapasztalja, hogy az ujj hajlításkor beakad, majd hirtelen „pattanva” kiegyenesedik, emellett gyakori az ujj tövénél jelentkező fájdalom és a reggeli kézmerevség is. Megfelelő diagnózis esetén ez az állapot egy rövid, néhány perces műtéttel általában jól kezelhető.

Dupuytren-kontraktúra – amikor a tenyér kötőszövete megvastagszik

A cukorbetegség hosszú távon nemcsak a nagyobb szerveket érinti, hanem kötőszöveteit is. A cukorbetegségben megváltozik a kötőszöveti rostok anyagcseréje, emiatt pedig a betegség gyakrabban alakul ki. A Dupuytren-betegség során a tenyér kötőszövete megkeményedik és zsugorodik, ami az ujjak fokozatos behajlását okozza, ez a mindennapi kézfunkciót jelentősen rontja. Ha csomók vagy kötegek jelennek meg a tenyérben, az ujjak egyre nehezebben nyújthatóak ki, mozgáskorlátozottság tapasztalható, nagy eséllyel ez a kézbetegség áll a háttérben.

De mit tehetünk?

„A cukorbetegség kapcsán régóta ismert, hogy bizonyos kézbetegségek jóval gyakrabban fordulnak elő. A megfelelő anyagcsere-egyensúly fenntartása alapvető a szövődmények megelőzésében. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy a kézen kialakuló, sokszor jól kezelhető elváltozásokkal időben szakorvoshoz forduljon az érintett. Amennyiben zsibbadás jelentkezik a kézben – különösen éjszaka –, az ujjak elakadnak, „pattannak”, vagy a tenyéren csomók, húrszerű kötegek jelennek meg és az ujjak nyújtása nehezítetté válik, érdemes mielőbb kézsebészhez fordulni. Számos ilyen eltérés hatékonyan kezelhető, sok esetben akár rövid, helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozással, ezért kulcsfontosságú a tünetek korai felismerése és komolyan vétele” – mondta Dr. Hetthéssy Judit Réka PhD, a Kézklinika kézsebésze, a Semmelweis Egyetem v. adjunktusa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.