Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Cukorbeteg? Ezeket a vizsgálatokat ne hagyja ki!

Érdekességek2017. április 16.

A cukorbetegség egy igen gyakori és veszélyes szövődménye a diabeteszes láb, mely elhanyagolt esetben akár járásképtelenséget, sőt, amputációt is okozhat. Hogy ez elkerülhető legyen, fontos, hogy a beteg rendszeresen vegyen részt szűréseken, melyek során kiderülhet, hogy vajon milyen szinten károsodtak az idegek. A vizsgálatokat dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa ismerteti.

Bizsergés, bőrszárazság és csökkent fájdalomérzet – a diabéteszes láb

A cukorbetegség egy olyan állapot, mely komoly hatást gyakorol a testben lévő erekre és idegekre. Probléma gyakran a lábaknál jelentkezik és kialakul az ún. diabeteszes láb. Ez a kezdetekben komoly panaszokat nem okoz, viszont az illető pl. észreveheti, hogy a talpán a bőr kiszárad, berepedezik. Ennek oka, hogy ekkor a láb statikája megváltozik, máshová kerül a súlypont és a járás kissé bizonytalanná válik. A dehidratácó elsősorban a verejtékmirigyek csökkent működése miatt alakul ki, ezért a bőr kiszárad. A diabeteszes lábbal küzdőknek a lábuk sokszor bizsereg és zsibbad, és olyan, mintha egy láthatatlan zoknit viselne. Ezen kívül előfordulhat, hogy a beteg bőre fokozottan érzékennyé válik a kissé szélsőségesebb hőmérsékletre, illetve csökken a fájdalomérzete. Ez utóbbi komoly gondokat okozhat, ugyanis ezáltal jelentősen megnő a sérülésveszély és az illető van, hogy észre sem veszi a keletkezett sebeket, ami a fertőzéseknek kiváló táptalajt szolgáltat.


Fontos a rendszeres szűrés

Cukorbetegség esetében a súlyos szövődmények magas rizikója miatt fontos, hogy a beteg rendszeresen részt vegyen bizonyos szűréseken. Évente az alsó végtagok vizsgálatát neuropátia irányában is el kell végezni, ahol az esetleges idegi károsodásokat vizsgálják. Fontos a tünetek és panaszok megbeszélése, valamint a láb, kiemelten a talp vizsgálata, melynek során a bőrszárazság,deformitás, fájdalomérzet csökkenése, valamint az esetleg fennálló talpi fekély kerül felfedezésre- mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa.

Neuroteszt

A teszt során a verejtékmirigyek aktivitását ellenőrzik, ugyanis diabetes esetén a vegetatív funkciók romlása a verejték elválasztását is negatív irányba befolyásolja. Az otthon is elvégezhető neuroteszt valójában a diabeteszes láb korai felfedezését hivatott támogatni, méghozzá egy speciális tesztcsík segítségével, amivel az izzadás mértéke ellenőrizhető.

Riedel – Seifert-féle kalibrált hangvilla-teszt

A diabeteszes láb a kezdeti fázisban nem mindig okoz figyelemfelkeltő tüneteket, ám speciális tesztek segítségével már ekkor is megállapítható a károsodás. A kalibrált hangvilla teszt során a láb vibrációérzetét vizsgálják, méghozzá úgy, hogy a villát rezgésbe hozzák, majd a lábra helyezik. A páciensnek szólnia kell, mikor már nem érzi a rezgést-amennyiben ez egy bizonyos érték alá csökken, úgy fennáll a neuropátia, mivel csökkent vibrációérzetet jelez.

Semmes – Weinstein-féle monofilamentum teszt

A teszt a talpi fekély szempontjából magas kockázatú betegek azonosítására szolgál. Ekkor egy speciális nylonszálat helyeznek a talp különböző részeire, melyet jó esetben a páciens érez is. Amennyiben ez nem így van, akkor az csökkent fájdalomérzetről tanúskodik, ami előrejelzi a talpi fekély megjelenését.

Tip Therm próba

Diabeteszes láb esetén a hőérzet zavaros. A Tip Therm próba a hideg-meleg érzet károsodásának mértékéről ad információt. Az eszköz egyik fele fém, a másik műanyag polimer. Normál esetben az illető különbséget tud tenni a kettő között, mivel a fémet hidegebbnek, az utóbbit melegebbnek érzi. Idegi károsodás esetén azonban a beteg nem tud különbséget tenni a kettő között.

Reflex vizsgálat

Mindezeken kívül fontos rendszeres reflex vizsgálaton is részt venni a cukorbetegeknek- azon belül is a szakember elsősorban az Achilles és a térdkalács refleixeit nézi. Amennyiben csökkent vagy egyáltalán nincs reflex válasz, úgy az kóros állapotot jelez.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ha elfogy a tetterõ

2026. november 12.

A motiváció energia, mely felpezsdít és tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek tûnik... és nincs kedvünk a céljaink megvalósításához. De hogyan találjunk ismét rájuk, ha elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... A motiváció olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton "hajtásként", pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer azonban lehetõvé teszi, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.

Fogmosás - hatékonyan

2026. november 12.

Mindnyájan tudjuk, hogy a napi többszöri fogmosás döntõ szerepet játszik a száj és a fogak higiéniájának biztosításában, egészséges állapotának fenntartásában és a fog(íny)betegségek megelõzésében.

De vajon azzal is tisztában vagyunk-e, hogyan válasszuk meg a fogápolási eszközöket, és tudjuk-e azokat a helyes idõtartammal, megfelelõ módon és idõben használni? Ha nem teljesen egyértelmû a válaszunk, jobban tesszük, ha tájékozódunk e téren, és megfogadjuk az alábbi jó tanácsokat is!

Minden étkezés után mosson fogat!

Ideális esetben ezt a jól ismert szlogent mindennap követnünk kellene, és kitartóan, három hosszú percig kellene fogat mosnunk. Emellett természetesen nem lenne szabad semmit ennünk a fõétkezések között, mellõzve a munkahelyen és otthon egyaránt oly gyakori nassolást (a jó alak megtartása érdekében is), de persze kivétel lehet ez alól a zöldség-gyümölcs fogyasztása uzsonnára. Ezt a szabályt azonban sokan és sokszor nem tartjuk be. Amikor például a menzán ebédelünk vagy az iroda konyhájában megmelegítve, sietve elfogyasztjuk a rendelt vagy otthonról hozott ételt, gyakran nincs módunk az étkezés utáni fogmosásra. De ha mégis, arra végképp nem érünk rá, hogy három teljes percet szenteljünk erre a tevékenységre. Így elõfordul, hogy épp csak végigsiklunk a fogainkon, és átöblítjük a szánkat fogkrémes vízzel - az is hasznosabb, mintha teljesen elhagynánk az ebéd utáni fogápolást. Van úgy azonban, hogy tényleg lehetetlen a napnak ebben az idõszakában fogat mosnunk. Ez esetben rágjunk el egy cukormentes rágógumit vagy együnk meg egy almát. Mindkettõ segít megtisztítani a fogakat anélkül, hogy maradékot hagyna a fogak közötti résekben.

Szexbeszéd

2026. november 11.

Senki nem születik szexistennek! Ezt is gyakorolni kell! Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... 

Fontos a kommunikáció

Senki sem születik úgy, hogy tanulás, gyakorlás nélkül, azonnal ért valamihez... A jártasságra szert kell tenni. Ezért ha valamibe belekezdünk, azt meg kell tanulnunk, és fontos, hogy leckéket is vegyünk belõle. Ne higgyük tehát, hogy azonnal szexistennek születünk! Nem feltétlenül tudjuk, mi elégíti ki maximálisan a partnerünket, s mitõl válhatna örömtelibbé számára a szex. Ugyanakkor gyakran panaszkodunk arról, hogy a társunk nem érez rá igényeinkre, amelyek révén számunkra is többet jelentene a szexuális együttlét. No, de ezt neki is elmondjuk? Aligha, ugye? Pedig ez a megértés és a kommunikáció kölcsönös hiányát jelenti, ami ellen tenni kell, ha azt akarjuk, hogy örömteli, mindkét felet kielégítõ szexuális életünk legyen!

Mindenképp hasznos a partnerek számára, ha rendszeresen beszélnek egymással szexuális vágyaikról, ahelyett, hogy szégyenérzetük miatt azokat gondosan titkolnák. Hiába fúj már a modern idõk szele, ki ezért, ki azért, még mindig nem beszél ilyesmirõl partnerével. Pedig egymás tájékoztatása, hogy mit szeretnének változtatni a közös szexben, új dimenziókat nyithat az örömszerzésben és elmélyítheti a kapcsolatot - minden tekintetben. Ennek hiányában viszont megrendülhet a kölcsönös bizalom, ami veszélyeztetheti az egész viszonyt.