Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Cukorbeteg? Ezeket a vizsgálatokat ne hagyja ki!

Érdekességek2017. április 16.

A cukorbetegség egy igen gyakori és veszélyes szövődménye a diabeteszes láb, mely elhanyagolt esetben akár járásképtelenséget, sőt, amputációt is okozhat. Hogy ez elkerülhető legyen, fontos, hogy a beteg rendszeresen vegyen részt szűréseken, melyek során kiderülhet, hogy vajon milyen szinten károsodtak az idegek. A vizsgálatokat dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa ismerteti.

Bizsergés, bőrszárazság és csökkent fájdalomérzet – a diabéteszes láb

A cukorbetegség egy olyan állapot, mely komoly hatást gyakorol a testben lévő erekre és idegekre. Probléma gyakran a lábaknál jelentkezik és kialakul az ún. diabeteszes láb. Ez a kezdetekben komoly panaszokat nem okoz, viszont az illető pl. észreveheti, hogy a talpán a bőr kiszárad, berepedezik. Ennek oka, hogy ekkor a láb statikája megváltozik, máshová kerül a súlypont és a járás kissé bizonytalanná válik. A dehidratácó elsősorban a verejtékmirigyek csökkent működése miatt alakul ki, ezért a bőr kiszárad. A diabeteszes lábbal küzdőknek a lábuk sokszor bizsereg és zsibbad, és olyan, mintha egy láthatatlan zoknit viselne. Ezen kívül előfordulhat, hogy a beteg bőre fokozottan érzékennyé válik a kissé szélsőségesebb hőmérsékletre, illetve csökken a fájdalomérzete. Ez utóbbi komoly gondokat okozhat, ugyanis ezáltal jelentősen megnő a sérülésveszély és az illető van, hogy észre sem veszi a keletkezett sebeket, ami a fertőzéseknek kiváló táptalajt szolgáltat.


Fontos a rendszeres szűrés

Cukorbetegség esetében a súlyos szövődmények magas rizikója miatt fontos, hogy a beteg rendszeresen részt vegyen bizonyos szűréseken. Évente az alsó végtagok vizsgálatát neuropátia irányában is el kell végezni, ahol az esetleges idegi károsodásokat vizsgálják. Fontos a tünetek és panaszok megbeszélése, valamint a láb, kiemelten a talp vizsgálata, melynek során a bőrszárazság,deformitás, fájdalomérzet csökkenése, valamint az esetleg fennálló talpi fekély kerül felfedezésre- mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa.

Neuroteszt

A teszt során a verejtékmirigyek aktivitását ellenőrzik, ugyanis diabetes esetén a vegetatív funkciók romlása a verejték elválasztását is negatív irányba befolyásolja. Az otthon is elvégezhető neuroteszt valójában a diabeteszes láb korai felfedezését hivatott támogatni, méghozzá egy speciális tesztcsík segítségével, amivel az izzadás mértéke ellenőrizhető.

Riedel – Seifert-féle kalibrált hangvilla-teszt

A diabeteszes láb a kezdeti fázisban nem mindig okoz figyelemfelkeltő tüneteket, ám speciális tesztek segítségével már ekkor is megállapítható a károsodás. A kalibrált hangvilla teszt során a láb vibrációérzetét vizsgálják, méghozzá úgy, hogy a villát rezgésbe hozzák, majd a lábra helyezik. A páciensnek szólnia kell, mikor már nem érzi a rezgést-amennyiben ez egy bizonyos érték alá csökken, úgy fennáll a neuropátia, mivel csökkent vibrációérzetet jelez.

Semmes – Weinstein-féle monofilamentum teszt

A teszt a talpi fekély szempontjából magas kockázatú betegek azonosítására szolgál. Ekkor egy speciális nylonszálat helyeznek a talp különböző részeire, melyet jó esetben a páciens érez is. Amennyiben ez nem így van, akkor az csökkent fájdalomérzetről tanúskodik, ami előrejelzi a talpi fekély megjelenését.

Tip Therm próba

Diabeteszes láb esetén a hőérzet zavaros. A Tip Therm próba a hideg-meleg érzet károsodásának mértékéről ad információt. Az eszköz egyik fele fém, a másik műanyag polimer. Normál esetben az illető különbséget tud tenni a kettő között, mivel a fémet hidegebbnek, az utóbbit melegebbnek érzi. Idegi károsodás esetén azonban a beteg nem tud különbséget tenni a kettő között.

Reflex vizsgálat

Mindezeken kívül fontos rendszeres reflex vizsgálaton is részt venni a cukorbetegeknek- azon belül is a szakember elsősorban az Achilles és a térdkalács refleixeit nézi. Amennyiben csökkent vagy egyáltalán nincs reflex válasz, úgy az kóros állapotot jelez.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.