Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csonterősítő gyógyszert szed? – Fogászati kontroll szükséges!

Érdekességek2018. március 06.

A csontok fokozott törési hajlama ellen kifejlesztett, úgynevezett biszfoszfonát tartalmú gyógyszerek nélkülözhetetlenek a csontritkulás és egyes csontáttéttel járó daganatok kezelésében, ugyanakkor egy ritkán előforduló, de súlyos mellékhatás miatt fokozott fogászati prevencióra és kontrollra van szükség ezeknél a betegeknél – hívta fel a figyelmet Dr. Vaszilkó Mihály, a Semmelweis Egyetem Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinika adjunktusa.

Évente nagyságrendileg 70 ezren szednek ilyen készítményeket hazánkban, az ún. állcsontelhalással járó kórkép kialakulásának veszélye nagy dózisú, intravénás daganatterápia esetén akár 4 százalék is lehet, csontritkulás megelőzésére, vagy kezelésére szájon át szedett szerek esetében 0,1-0,001 százalék közé tehető.

A biszfoszfonát tartalmú gyógyszereket sikerrel alkalmazzák csontritkulás megelőzésére, kezelésére, és a daganatterápiában (pl. emlőrák, prosztatarák, myeloma multiplex esetén), ám bizonyos esetekben olyan súlyos mellékhatásokat okozhatnak, amelynek következtében a betegek állcsontjának egy kisebb vagy nagyobb darabja elhal, amit csak műtéti beavatkozással lehet hosszú távon eredményesen kezelni – mutatott rá Dr. Vaszilkó Mihály. Az ilyen gyógyszert szedők esetében éppen ezért rendkívül fontos a betegség megelőzése, ami a jó szájhigiéné fenntartását, a rendszeres fogászati ellenőrzést jelenti, emellett a fogeltávolítás során körültekintően kell eljárni: fontos, hogy a fogorvos tudjon a fokozott rizikóról.


Dr. Vaszilkó Mihály kifejtette, a csontok leépülésével járó betegségek esetén a gyógyszerek pozitív hatása, hogy gátolják a csont lebontásáért felelős sejtek működését, ugyanakkor ezzel a csont természetes átépülését is akadályozzák, amely elengedhetetlen az egyébként normális mikrosérülések gyógyulásához. Az állkapocs csontját csak egy vékony nyálkahártya választja el a külvilágtól, egy egyszerű fogeltávolítás után szabaddá válik a kórokozók számára – mondta Dr. Vaszilkó Mihály. A bejutó baktériumok könnyebben beépülnek, amire a szervezet a csont kilökésével reagál, és a folyamat részeként először elhal a csont egy része. Az adjunktus elmondta, a jelenlegi leghatékonyabb kezelés az állcsont érintett részének műtéti eltávolítása, ám a gyógyítás során nehézséget jelent, hogy egy beteget általában többször is operálni kell, mivel a hatóanyag felezési ideje nagyon lassú, évtizedeket is igénybe vehet, mire kiürül a szervezetből. Az állcsontelhalást kezelő műtétek kisebb beavatkozásoktól az állkapocs szinte teljes eltávolításáig terjedhetnek.

A Magyar Arc-, Állcsont-és Szájsebészeti Társaság állásfoglalása szerint a biszfoszfonát-készítmények rendszeres szedésének előnye felülmúlja az esetleges mellékhatások okozta hátrányokat. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a daganatterápiában, nagy dózisban és intravénás alkalmazás esetén 4 százalék a nem kívánt csontpusztulás esélye, míg a csontritkulás megelőzésére, vagy a kezelésére szájon át szedett szerek esetében 0,1-0,001 százalék közé tehető. Magyarországon 2005-ben diagnosztizálták az első állcsontelhalásos esetet, jelenleg 4-500 beteg lehet érintett hazánkban.

Dr. Vaszilkó Mihály szerint a prevencióra két megoldás létezik: az egyik a gyógyszerek túladagolásának elkerülése, a másik a fent említett betegek esetén a fogeltávolító kezelések kiküszöbölése, amit a páciensek a szájhigiéniára való fokozott odafigyeléssel, rendszeres fogorvosi vizsgálatokkal érhetnek el. Az adjunktus megemlítette, hogy a csontszerkezet leépülésével járó betegségek kezelésére újabb hatóanyagokon dolgoznak a kutatók, amelyek nem okoznak ilyen súlyos mellékhatást.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.