Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csökkentsük a rossz- és növeljük a jó koleszterin szintet

Érdekességek2018. december 22.

Sokan tisztában vannak azzal, hogy vérünkben megkülönböztethetünk „rossz” és „jó” koleszterineket. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpontkardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta és Szarka Dorottya dietetikus arról beszélt, hogyan javíthatjuk ezek arányát.

Nem kell ellenségként tekinteni a koleszterinre

A koleszterin maga nem egy eleve üldözendő anyag, sőt egy bizonyos mennyiségig kifejezetten szükséges, hiszen ez a sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. De akkor mégis miért beszélünk „rossz” (LDL) és „jó” (HDL) koleszterinről? Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. Ezek a plakkok pedig csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Így csökkenthetjük a „rossz”, vagyis az LDL koleszterin szintjét

A májunk elég koleszterint termel, hogy kielégítse a szervezetünk szükségleteit, így amit külsőleg, az élelmiszerrel és itallal viszünk be, többnyire már fölösleges. Tehát elsősorban a táplálkozásunk és életmódunk reformja az, ami csökkentheti a magas koleszterinszintet. Szarka Dorottya, a Budai Kardioközpont dietetikusa az elsődleges szabályra hívja fel a figyelmet: szem előtt kell tartani, hogy a telített és transz-zsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát.


Ennek érdekében az alábbi javaslatokat érdemes megfogadni:
– fogyasszunk kevesebb vörös húst, zsíros tejet, tejterméket,
– a baromfihúsról távolítsuk el a bőrt,
– csökkentsük az előrecsomagolt-, félkész-, kész- és gyorsételek fogyasztását,
– redukáljuk bizonyos trópusi zsiradékok mennyiségét, mint például a pálma- és a kókuszolaj,
– csökkentsük a cukorfogyasztásunkat; együnk kevesebb bolti kekszet, süteményt, nápolyit, rágcsálnivalót, pékárut és üdítőitalt,
– mérsékeljük a bolti sós, olajos rágcsálnivalókat is az étrendben, úgymint a chipszek, sós snackek, sós péksütemények, ízesített kekszek
– limitáljuk az alkohol mennyiségét, és ha iszunk, akkor is napi 1-2 dl jó minőségű vörösbort válasszunk,
– kérjük dietetikus segítségét egy étkezési terv kidolgozásában. Ez egyrészt valóban optimális, egyénre szabott étkezést tesz lehetővé, másrészt egy végiggondolt terv csökkenti a „kilengések” esélyét.

A koleszterinszint csökkentése szempontjából is lényeges, hogy kerüljük az aktív és passzív dohányzást, tartsuk fenn vagy állítsuk vissza a normál testsúlyt, és rendszeresen mozogjunk. Amennyiben pedig a magas koleszterinszint mellé más problémák is sorakoznak, mint például cukorbetegség vagy magas vérnyomás, feltétlenül szükséges az orvosi kezelés is.

Így növelhetjük a „jó”, vagyis a HDL koleszterin szintjét

A dietetikus tanácsai a következők:

Szükséges lehet az orvosi segítség is


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”