Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csökkentsük a cukorbevitelt!

Érdekességek2022. április 13.

Napi étkezés hozzáadott cukor nélkül? Nem feltétlenül jelent öröm és ízek nélküli táplálkozást!

Fotó: pixabay.comHüvelyesek keményítő helyett

A keményítőtartalmú élelmiszerek cukorforrások, mert az emésztés során a bennük lévő keményítő gyorsan glükózzá alakul, és növeli a vércukorszintet. Jó megoldás, ha hüvelyesekkel helyettesítjük őket, amelyek segítik a vércukorszint szabályozását. Ám ügyeljünk arra, hogy ne főzzük túl az ételt (megelőzve ezzel a glykaemiás index – az élelmiszerek vércukorszint-növelő képessége – emelkedését). A hüvelyesek keményítőt is tartalmaznak, amely azonban főleg amilózból, spirális alakú keményítőmolekulákból áll, és megnehezíti a szervezet számára a glükóz kivonását.

Ellentétben az olyan keményítőkkel, mint pl. a burgonyában lévő amilopektinek, amelyekből a glükóz könnyen kivonható, magas glykaemiás index mellett. A dietetikusok ezért azt javasolják, hogy napi fogyasztásunk 1 adag keményítőtartalmú ételre korlátozódjon, ami főzve 150 g-nyi (egy kis tálnyi) mennyiség.

Legfeljebb két csésze kávé vagy tea naponta

Még ha cukor nélkül isszuk is a kávét és a teát, jobban tesszük, ha nem visszük túlzásba a fogyasztásukat. A koffein és a teában lévő tein hatóanyag káros a szervezetünkre, mivel ösztönzi a cukorfogyasztást, amikor múlik az élénkítő hatás. A szakemberek azt javasolják, hogy a tea- és/vagy kávéfogyasztásunkat csökkentsük hetente a fe lére mindaddig, amíg el nem éri a napi egycsészényi (vagy legfeljebb kettő) mennyiséget.

Gyümölcsök – gyümölcsitalok helyett

A gyümölcsöket enni, és nem inni kell! – mondják a dietetikusok. Két fő okból: egyrészt ahhoz, hogy elegendő gyümölcslét kapjunk, viszonylag sok gyümölcsre van szükség. Pl. akár csak egy nagy pohár házi narancslé elfogyasztása reggelente azzal jár, hogy általában 3 vagy 4 narancsot préselünk ki, miközben az orvosok szerint minden étkezést együttvéve naponta 2-3 gyümölcsnél többet nem tanácsos fogyasztanunk.

Másrészt a gyümölcslé fogyasztásával megfosztjuk magunkat a gyümölcs értékes tápanyagainak jó részétől, valamint a bélflóra számára hasznos rostoktól. Ezért a legjobb a gyümölcsöt egészben fogyasztani, és a préselt gyümölcslevet vagy a turmixokat pl. a hétvégékre vagy alkalmakra hagyni. (Az iparilag előállított, cukros gyümölcsitalokat pedig mellőzni.)

Minimális hozzáadott cukor

Ami a tejtermékeket illeti, a joghurtféléket vagy túrót tartalmazó készítményeket lehetőleg cukormentes formában fogyasszuk, akárcsak – mint már említettük – a teát, a gyógyteákat és a kávét. Azt is jól tesszük, ha süteményeket és hasonló édességeket csak alkalmanként engedünk meg magunknak (pl. hetente egyszer).

A házi készítésű édes tészták, sütemények ajánlottak, de javasolt, hogy a hozzávalók összeállításakor felezzük meg a hagyományos receptekben található cukor arányát – mondják a dietetikusok. A fűszerek (pl. mézeskalácsfűszerek, fahéj, vanília, tonkabab, kardamom, különböző egzotikus fűszerek, narancsvirágvíz vagy akár a citrusfélék reszelt héja) sokféle ízt adhatnak a cukor hozzáadása nélkül készített süteményeinknek is.

Összegezve, bármilyen étel otthoni elkészítése során a legkönnyebb korlátoznunk a hozzáadott cukor mennyiségét. Ezért célszerű, hogy többet süssünk-főzzünk otthon.


A dohányzás elhagyása

A cukorbevitel csökkentése szempontjából is hangsúlyozni kell, hogy ne cigarettázzunk, mert a dohányzás – számos más káros hatása mellett – növeli a cukor utáni vágyat, és egyre több cukor elfogyasztásához vezet.

Fotó: pixabay.com

A dohányfüggőség egyben cukorfüggőség is, mert a cigaretta édes adalékokat tartalmaz – magyarázzák a szakemberek. Az elektronikus cigaretta erőteljesebb
édes ízével még erősebb függőséget okoz.
Éppen ezért a dohányzásról való leszokás során észrevehetjük, hogy gyakrabban vonz minket a cukor.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Friss kutatás az online kommentkultúra digitális jelenlétre gyakorolt hatásáról

2025. július 15.

Az online tér ma már nemcsak a szórakozás, hanem a munka, az önkifejezés, a közösségépítés színtere is, de a legtöbben egyre kevésbé érzik biztonságosnak, támogatónak. Kutatás készült arról, hogy a bántó hozzászólások, a trollkodás, a kommentkultúra milyen hatással van a magyar internetezőkre, mennyire befolyásolja, hogy ki és hogyan mer megszólalni és megtartani az online világban is az önazonosságát.

A Collabri kutatása egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre és csökkentik az önkifejezés szabadságát. Az eredmény szerint az internetezők csaknem 80 százalékát érte már bántás az online térben, és minden második embert némított már el negatív komment. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki, aki valamilyen módon jelen van vagy véleményt formál az interneten, előbb-utóbb szembesül negatív visszajelzéssel.

A cinizmus és gúny romboló ereje

A kutatás megállapította, hogy a leggyakoribb bántás nem a trágárság, hanem a cinizmus és a gúny volt.

„A cinizmus egy bújtatott agresszió, amelyet könnyű letagadni – azt nem is úgy gondoltam -, megkérdőjelezve az áldozat valóságérzetét, érzéseinek érvényességét. Ez az önmegkérdőjelezés tovább fokozza a fájdalmat. Ha mások is rácsatlakoznak erre a cinizmusra, az online csoportdinamika hatására ez még mélyebb sebet tud ejteni” – magyarázza Bognár Katalin pszichológus.

A szakértő szerint fontos kérdés, hogy hol kezdődik a valódi cyberbullying, és mi számít egyszerű félreértésnek. Bognár Katalin hangsúlyozza, hogy ez egy szubjektív és vékony határ, amelynek tisztázásában az edukáció segíthetne.

„Ugyanakkor, ha valaki bántva érzi magát, akkor az a bántás valid. A negatív kommentek hatása kiterjed az online létezésre, hiszen az illető legközelebb kétszer is meggondolja, hogyan nyilvánul meg. Ha valaki visszavonul a posztolástól, vagy jobban megszűri, milyen tartalmakat tesz közzé, esetleg hosszabb ideig inaktívvá válik, vagy csak megfigyelő álláspontra helyezkedik, összességében befolyásolja az önazonossága megélését” – hangsúlyozta a szakértő.

A felmérés szerint a gyűlöletkeltő, szexista, rasszista és diszkriminatív megjegyzések mellett a gúnyolódó kommentek is meglepően erős hatással bírnak, 12,7%-ban teljes visszavonulást okoznak az online térből.

Hasznos tanácsok vakáció idejére

2025. július 15.

Hogy még pihentetőbb legyen a nyár…

Jöhet egy kis délután alvás, szunyókálás, relaxálás – de a rendszeres fizikai aktivitásról, vagy a könnyű nyári étrend követéséről se feledkezzünk meg!

Hasznos lehet a „kétfázisú” alvás!

Karcsúbbak, boldogabbak és kreatívabbak leszünk, ha kevesebbet alszunk éjjel – ezt a furcsa megállapítást egy angol kutatócsoport tette nemrégiben az egyik, 1000 fő megfigyelése alapján készített tanulmányában. Ugyanis a test „belső órája” kortizol kiválasztását indítja be hajnalban, és a kortizol energiát biztosít. Így a korán kelők általában kiadósabb reggelit fogyasztanak, ami energiát ad a nap jelentős részében, és lehetővé teszi a nassolás elkerülését is a délelőtt folyamán. A kutatók emiatt nem helyeslik a szabadság alatt történő későn kelést, ágyban lustálkodást sem.

Vakáció idején, vagy hétvégeken elegendő egy órával később felkelni a szokásosnál – mondják a specialisták.

Ha többet akarunk aludni, akkor válasszuk a két- vagy többfázisú alvást. Ez azt jelenti, hogy miközben kevesebbet alszunk éjjel, rendszeresen tartsunk egy vagy több kis sziesztát napközben. Az alvás „feldarabolása” nyilvánvalóan egyéni, önkéntes alapon történjék, és ne légzéskimaradás vagy álmatlanság okozza, amit kezelni kell.

Profitáljunk a napsütés jótékony hatásaiból!

Ha tudjuk, hogyan, milyen faktorú és összetételű szerekkel védjük meg magunkat a nap káros sugaraitól a 11-15 óra közötti időszakban, a napsugár olyan barátunkká válik, melyre számítani lehet. Pl. lehetővé teszi, hogy a bőrön át a szervezet szintetizálja a D-vitamint, mely felveszi a harcot a kalciumvesztéssel és a csontritkulással szemben. Amellett a pupillák által felfogott fény eljut az agyba, mely azt átalakítja elektromos jelekké, és fokozza az idegátvivő anyagok, így a szerotonin nevű boldogsághormon kiválasztódását. Ez tehát a nyári napfény egyik jótékony hatása a depresszió enyhítésére, a hangulat javítására, a csontok erősítésére nézve.

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.