Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csicseriborsó: a növényi fehérjeforrás

Érdekességek2022. április 08.

Fotó: pixabay.com

A csicseriborsó, népiesen bagolyborsó hazánkban rég elfeledett, szórványosan előforduló növény. Nagy fehérjetartalmának (16,6–31,3%) köszönhetően abraktakarmányozásra jól felhasználható, elsősorban azonban az étkezésre alkalmas fajták termesztése folyik.

Az arab világban általában jellemző a csicseriborsó napi fogyasztása, de Indiában is népszerű. Két típusa ismert: a kabuli és a desi. Európában a törökök, a franciák, az olaszok, a portugálok és a spanyolok termesztik említésre méltó mennyiségben étkezési célra a kabulit.

Fontos fehérje- és rostforrás

A csicseriborsó energiatartalma 378 kcal (1581 kJ), kb. 20%-a fehérje és 60%-a szénhidrát. Kis zsír- és nagy rosttartalmának köszönhetően a fogyókúrázók étrendjébe előnyösen illeszthető növény. Kedvező szénhidrát-összetétele (keményítő és élelmi rost) indokolja, hogy a korszerű, egészségmegőrző táplálkozásban is szerepet kapjon. Gazdag A- és B-vitaminokban, pantoténsavban, niacinban és folátban. Ásványianyag-tartalma is kedvező, főként mangánban (21,3 mg) és káliumban (718 mg) dús. A csicseriborsó izoflavonoid-tartalma 0,37 mg. Az izoflavonoidok mint fitoösztrogének komoly antioxidáns hatással bírnak.

A csicseriborsó rendszeres fogyasztása hozzájárul a vér koleszterinszintjének a csökkentéséhez, mérsékelve a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Pektintartalma miatt lassítja az étkezés utáni gyors vércukorszint-emelkedést, majd az utána kialakuló túlzott vércukorszint- ingadozást.


Cukorbetegek számára is javasolt élelmiszer a napi táplálkozásban. A csicseriborsó nagy élelmirost-tartalma miatt (12,2 mg/100 g) alkalmas a székrekedés megelőzésére vagy kezelésére is. sokoldalúan felhasználható Mivel az egyik legjobb növényi fehérjeforrás, fontos szerepet játszik a vegetáriánus és a vegán étrendben, de lisztje gluténmentes étrendben is használható.

Fotó: pixabay.com

A csicseriborsóból készült liszt több indiai étel fontos alapanyaga, ilyen például a savanykás, csípős, fűszeres kadhi. Itáliában is kedvelt: Liguria egyik jellegzetes fogása a belőle sütött lepény, a farinata. Baszkföldön és Madrid környékén levesként találkozhatunk a csicseriborsóval. A termést felhasználás előtt mindenképp vízbe kell áztatni, mert nyersen méreganyagokat tartalmaz, főzni pedig csak tiszta vízben szabad. Ételkészítéshez a csicseriborsó-konzervet is használhatjuk.

Levesként, krémlevesként önmagában vagy babbal, édesburgonyával és más zöldségekkel kombinálható. Ha főzelék formájában kedveljük, a szárazbabhoz hasonlóan ízesíthetjük. Vegyíthetjük lencsével is. Lehet egytálétel alapanyaga, mint például a marokkói zöldséges tagine. Készíthetünk ízletes ragut, curryt is csicseriborsóval, csirkehússal, kolbásszal vagy hallal és zöldségekkel. Rizzsel, bulgurral, kuszkusszal jól kombinálható. A főtt csicseriborsó felhasználható saláták alkotórészeként is.

Fotó: pixabay.com

Feltétként falafelgolyók formájában a legismertebb, hasonló módon krokettet, fasírtot is varázsolhatunk a főtt csicseriborsóból. Semleges ízéhez jól illik a római kömény, a koriander, a gyömbér, a fahéj és a menta, de curryvel is megbolondítható.

A hummusz közel-keleti (arab) étel, mely hazánkban is jól ismert. Krémes állagú, csicseriborsóból és tahiniből (tahina) készül olívaolaj, citromlé és fokhagyma hozzáadásával. Fogyasztható előételként, mártogatósként vagy különféle feltétekkel (pirított hagyma, fenyőmag, gomba). Lehet szendvicskrém, de kerülhet salátába, csirke, hal- és zöldségételek mellé is. Hidegen és melegen egyaránt ízletes, dúsítható és ezerféleképp fűszerezhető. Ha különleges rágcsálnivalóra vágyunk, a gömbölyű, fehér csicseriborsó pörkölt magját válasszuk.

Kovács Ildikó
élelmiszermérnök


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.