Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csendben szenvedő anyukák – Ízületi fájdalmak kisgyermek mellett

Érdekességek2022. március 09.

Anyukaként folyton arra gondolunk: csak gyermekünk egészséges legyen. Ez természetes aggodalom, hisz mindannyian a legjobbat szeretnénk nekik. De vajon gondolunk-e saját magunkra, miközben mindent megteszünk a gyermek kiegyensúlyozott fejlődéséért, boldogságáért?

Fotó: gettyimages.comA kiságyból való kiemelés, a pelenkázás, a négykézláb lovacskázás mind megterhelőek ízületeink számára. Gyakran küzdünk fájdalmakkal, de édesanyaként csak a legritkább esetben panaszkodunk emiatt. Hogyan végezzük helyesen ezeket a mindennapi mozdulatokat, hogy ne fájjon a derekunk, térdünk, csuklónk, ne kopjanak porcaink? Az Ízületőr (www.izuletor.hu) szakértői ehhez adnak tippeket.

Folytonos hajolgatás a gyerekért a kiságyba, fürdetéskor a kádba? Szaladgálás, felhőtlen játék a kertben, négykézláb lovacskázás? Kisgyermekes anyukaként bizonyára igaznak érezzük az állítást, hogy a mindennapi élet is sport! Nem árt tudnunk azonban, hogy ezek az ártatlannak tűnő mozdulatok komoly terhelést jelentenek ízületeink számára, és hosszú távon porckopáshoz vezethetnek.

Már a várandósság alatt figyeljünk oda

A babavárás hónapjaiban folyamatosan változik testünk, testtartásunk. A méh növekedése nyomást fejt ki a medence érrendszerére, a medencealapi izmokra és szalagokra. A hormonok lazítják az ízületi szalagokat, így a szülés közeledtével egyre rugalmasabb lesz a csontok közötti összeköttetés. A terhesség alatt a testsúly növekedésével különösen a gerinc, a medence és a lábak terhelése nő jelentős mértékben. Emellett a várandós nők nagy részénél csökken a lábboltozat magassága, a láb hossza pedig 2-10 milliméterrel nő.

Mindezek következtében a babavárás alatt sokan küzdenek különböző ízületi problémákkal. Az egyik leggyakoribb mozgásszervi tünet a derékfájdalom, hátfájással pedig szinte minden kismama küzd.

Kisgyerek mellett: kopik a porc

Édesanyaként egy gyermek születését követően komoly fizikai igénybevétellel járó feladatokat is el kell látnunk: a babát napjában több százszor is felemeljük, görnyedünk pelenkázás, fürdetés és szoptatás közben, emelgetjük a nehéz babakocsit vagy hordozót, ki-be emeljük a gyermeket az autóba.

Ezek a mindennapi feladatok különösen megterhelőek az anyuka ízületei számára, emiatt sokszor már fiatalon kialakulhat a porckopás. A porckopás pedig nem egyszerűen a porc elöregedésének következménye, hanem az ízületi porc mennyiségének és minőségének károsodása. Jó tudni, hogy a porckopás egy idő után vissza ugyan nem fordítható, de lassítható, késleltethető folyamat.


Az édesanyák nem panaszkodnak

Sok nő tölti mindennapjait otthon a háztartásban, gyereket nevelve. A Magyar Gyógytornász- Fizioterapeuták Társaságának 2014-es kutatása rámutatott, hogy az olyan hétköznapi aktivitásokat, mint a házimunka vagy a kisgyermekek cipelése, emelgetése a férfiak jóval nagyobb arányban érzik megterhelőnek, mint a nők.

Ez az adat azonban inkább azt mutatja, hogy a nők ezzel kapcsolatban sokkal kevesebbet panaszkodnak, holott lenne rá okuk. Akik heti 1,5 óránál többet foglalkoznak gyerekek emelgetésével és hordozásával, azok egyharmada szenved térdfájdalomtól, és majdnem ugyanennyien (26%) számolnak be derék, illetve gerinctáji problémákról.

Az édesanyák ezeket a fájdalmakat sokáig képesek elviselni, csendben szenvednek akár évekig. Leggyakrabban a gyerek két éves korára a panaszok már nyugtalanítóvá válhatnak, és komolyan befolyásolhatják az érintett nők életvitelét. Fontos, hogy amennyiben ilyen jellegű fájdalmaink vannak, még időben keressünk fel egy szakembert!

Gyakori az ínhüvelygyulladás

Sokan nem tudják, hogy a derék- és a hátfájás nem az egyetlen gyakori probléma. Az ínhüvelygyulladás nemcsak azokat érinti, akik napi szinten monoton munkát végeznek kezeikkel (például pénztárosok, gépírók, zenészek, és azok, akiknek a varrás vagy kötés a hobbijuk), a kisgyermekes édesanyák is jelentős veszélynek vannak kitéve.

Ennek oka elsősorban az, hogy helytelenül emeljük fel a gyerekeket. Sok édesanya ugyanis rendszeresen úgy veszi kézbe kisbabáját, hogy saját kezét a pici hóna alá helyezi, ezzel jelentősen megterhelve a hüvelykujjat és az ínakat. Minél nehezebb a gyermek, és minél mélyebbről emeljük meg, annál nagyobb veszélynek tesszük ki magunkat, jelentősen megnövelve az ínhüvelygyulladást esélyét. Ügyeljünk arra, hogy ne az ínakra helyezzük a terhelést. Ne a hónalja alá nyúljunk, ujjainkat L-alakban tartva, hanem a gyereket az oldalánál, bordáinál fogva emeljük fel, ujjainkkal félkört formázva.

Tippek az Ízületőr szakértőitől

Hordozás:

Emelés:

Hogyan vigyük gyermekünket?

Fogadjuk meg az Ízületőr szakértőinek tanácsait, ügyeljünk ízületeink épségére, egészségünk megőrzése érdekében pedig a szoptatási időszak után használjuk kúraszerűen a patikákban kapható porcépítő készítményeket.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.